<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Boldog Gizella királyné</h1><div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella</a><br></div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
István király hitvesére, első koronás királynénkra, Szent Imre herceg
édesanyjára emlékezünk liturgikus emléknapján, május 7-én.</span></h3><div><p style="text-align:left"><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gizella
bajor hercegnő</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő
leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született
Passauban.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Géza
fejedelem </span>995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök
biztatására beleegyezett a házasságba. A főpásztor megértette vele, hogy
jobban tetszik Istennek, ha közreműködik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy nép </span>megtérésében, mint ha</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kolostori<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">elvonultságban él.</span></b></span></p>
<p style="text-align:left">A tervezett házasságot a bajor hercegnő
nagynénje, Gerberga apátnő ellenezte: helytelenítette, hogy unokahúgát
politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a „barbár herceg” oldalán;
hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett
egész népe megtérésére. Végül <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Henrik meghívta </span></b>I<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">stvánt </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajorországba</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> aki
már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és
őszinte viselkedésével</span></b>. Gerberga azonban a krónikás szerint még egy
utolsó próba elé állította őt: hosszú ideig halogatta a találkozást
István és Gizella között, majd úgy rendezte, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">István a
kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva
imádkozott egy szobor előtt. Tudni akarta, hogyan viselkedik a „barbár”.
István félretette fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott,
meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem
fejezte ájtatosságát</span></b>. <b>Önuralmával<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Gerberga <span style="background-color:rgb(217,234,211)">utolsó ellenállását</span> is
megtörte.</span></b></p>
<p style="text-align:left"><b style="background-color:rgb(255,242,204)">István és Gizella esküvőjét 996-ban
tartották <span style="background-color:rgb(217,234,211)">német földön</span>, ezt követően Gizella követte urát
Magyarországra. Gyermekeik közül <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak</span> Imre herceg érte meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
felnőttkort</span>.</b></p>
<p style="text-align:center"><a title="Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra Veszprémben – Ispánki József alkotása" rel="lightbox['g61031']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=61031&v=&p=1&img=c_istvan_es_gizella_veszprem.jpg" alt="" border="0" width="338" height="451"></a></p></div><p style="text-align:center"><i>Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra Veszprémben – </i><br><i>Ispánki József alkotása</i></p>
<p style="text-align:left"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Korabeli források szerint kölcsönös
tisztelet, megértés és tapintat jellemezte a királyi pár kapcsolatát.
Gizella Veszprémben élt, itt székesegyházat és apácazárdát is alapított,
de sokszor elkísérte férjét </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nehéz útjaira</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Közreműködött az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi
és somlyóvásárhelyi</span> zárdák alapításában is, a jótettek gyakorlásában
fáradhatatlan volt, segítő kezet nyújtott a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szükséget szenved</span>őknek</span></b>.</p>
<p style="text-align:left"><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent István törvényei szerint az országos
ügyek mellett a magyar királyné kötelességei közé tartozott a liturgikus
textíliák elkészítése is. Ha minden templomnak csak egy-egy rend
öltözetet juttattak is az öt liturgikus színben, csupán ez körülbelül
kétezer miseruhát jelentett. Gizellától, illetve szoros környezetéből
származik az a székesfehérvári Szűz Mária-templomnak adományozott
aranyfonallal hímzett selyemszövet miseruha, melyből a 12. században
elkészült a koronázási palást. A paláston István király, Imre herceg és
Gizella királyné is szerepel – ez az egyetlen, hímzés formájában
fennmaradt, hitelesnek minősíthető ábrázolás a királyi családról.</b></p>
<p style="text-align:center"><a title="A koronázási palást (Magyar Nemzeti Múzeum)" rel="lightbox['g61031']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=61031&v=&p=1&img=c_o_palast_fekete_.jpg" alt="" border="0" width="294" height="173"></a></p><div dir="ltr"><div><p style="text-align:center"><i>A koronázási palást (Magyar Nemzeti Múzeum)</i></p>
<p style="text-align:left"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A királyné István király </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">halála után
összetűzésbe került az új királlyal, Orseolo Péterrel annak kormányzati
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">hibái </span>miatt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Péter megfosztotta </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gizellát </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hatalmá</span>tól, elvette <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">javait</span>, </span>és
házi őrizetben tartotta, ahonnan</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">végül sikerült megszöknie. Visszatért
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajorországba</span>, és szerzetes, később apátnő lett a passaui bencés nővérek
kolostorában. Itt hunyt el május 7-én, valószínűleg 1059-ben. A zárda
templomában helyezték örök nyugalomra. Sírja búcsújáró hely. Tisztelete
Magyarországon már a 12. századtól kimutatható. A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">veszprémi </span>Szent
Mihály-bazilikában és a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">budapesti </span>Szent István-bazilikában őrzik egy-egy
csontereklyéjét.</span></b></p><p style="text-align:left">Gizellát hivatalosan nem avatták
boldoggá. A passaui püspökség 1975 áprilisában beadott kérésére a
Szentszék engedélyezte emléknapján a saját könyörgés használatát. A
Rítuskongregáció elnöke az engedélyt megadó okmányban „Sancta Gisela”
néven említi királynénkat.</p>
<p style="text-align:left"><i><b><font size="4" style="color:rgb(0,0,255)">Urunk, Istenünk, te megtanítottad
Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat keresse és az élet
különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd, hogy
hivatásunkban hűségesek maradjunk és egykor beléphessünk a megígért
országba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</font></b></i></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<p><b>Címlapkép: <i>Boldog Gizella királyné őzzel – Nagy Benedek alkotása, Mór</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
</div><div id="m_-2011876568235908865m_-6697358435423660271DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br></div>
<br></div>
</div>