<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">„Bonhoeffer keresztény mártír volt” – Nyolcvan éve végezték ki a német evangélikus teológust</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2025. április 9., szerda | 17:50<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/-bonhoeffer-kereszteny-martir-volt-nyolcvan-eve-vegeztek-ki-nemet-evangelikus-teologust">https://www.magyarkurir.hu/hirek/-bonhoeffer-kereszteny-martir-volt-nyolcvan-eve-vegeztek-ki-nemet-evangelikus-teologust</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g60292']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=60292&v=&img=c_b1.jpg"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">1945. április 9-én végezték ki a flossenbürgi koncentrációs táborban Dietrich Bonhoeffert. A <i>Vatican News</i> német szerkesztősége és a <i>Kathpress</i> korábbi írásai alapján emlékezünk a mártír evangélikus lelkész, teológus életpéldájára.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>Dietrich
Bonhoeffert röviddel a második világháború vége előtt, 1945. április
9-én, húsvét után végezték ki a flossenbürgi koncentrációs táborban.
Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott
prefektusa tíz éve, <span>Bonhoeffer </span>halálának hetvenedik
évfordulóján előadásban emlékezett meg Rómában az evangélikus
teológusról, keresztény mártírként, a hit állhatatos tanújaként méltatva
életpéldáját.</p>
<p>Bonhoeffer neve és személyisége nem csak a protestánsok számára vált
fogalommá. A koncentrációs táborban, röviddel kivégzése előtt született
írásai széles körben ismertek. Az állam és Egyház viszonyáról vallott
felfogása a mai szekularizált világában fontos impulzust jelent –
fogalmazott a bíboros. –</p>
<blockquote>
<p>Teológiája óriási lehetőség az ökumené számára, nemcsak a katolicizmushoz és a katolikus teológiához való közelsége miatt.</p>
</blockquote>
<p>Bonhoeffert két meghatározó életesemény hozta közel a
katolicizmushoz: gimnáziumi érettségijét követően hosszabb ideig élt
Rómában, a náci időszak üldöztetése alatt pedig a bencések ettali
apátságában talált menedéket.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g60292']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=60292&v=&p=1&img=c_b2.jpg" alt="" border="0" width="471" height="342"></a></p>
<p>A protestáns – közel sem katolikusbarát – világból származó
Bonhoeffer Rómában „szerette meg a katolikusok életét”. Arról vallott
műveiben, hogy az örök városban értette és élte meg, mit jelent az
Egyház. Fiatal és öreg, művelt és kevésbé művelt együtt tudott
imádkozni, ez meghatározó benyomást tett rá. Látta a római templomok
gyóntatószékei előtt kígyózó sorokat, s megtapasztalta, hogy a gyónás a
hívek számára nem kötelességből, hanem belső igényből fakad; a bűnök
megvallása számukra az Istennel való találkozás alkalmát jelenti. Ez
olyan nagy hatással volt a német teológusra, hogy megpróbálta a gyónást
ismét bevonni az evangélikus vallási gyakorlatba.</p>
<p>Bonhoeffer nemcsak az elméletet akarta átültetni, akadémikusként tudatosan közeledett a gyakorlat felé.</p>
<blockquote>
<p>A teológiai gondolkodásban és az emberekkel való konkrét találkozásban az Istennel való belső egységet kereste.</p>
</blockquote>
<p>Ez az elméletből való kilépés jellemezte Bonhoeffer szegénységhez
való viszonyát is. Müller bíboros ezzel kapcsolatban a teológus
„vallástalan kereszténység” fogalmát idézte: ájtatosan gondozzuk
lelkünket, szép érzéseink vannak, miközben elmegyünk a tömegek
nyomorúsága mellett. Azonban Krisztus, aki igehirdetésben és
szentségekben szól hozzánk, ugyanaz a Krisztus, akivel a szegényekben
találkozunk. Ezért kell kimondanunk, hogy a kereszténység nem
korlátozódhat a vasárnap rítusokban és énekekben megnyilvánuló ünnepi
szertartására a templomokban.</p>
<p>Müller bíboros hangsúlyozta továbbá:</p>
<blockquote>
<p>a mártír teológus-lelkész gondolatainak középpontjában az Istenbe
vetett hit, a Jézussal való találkozás áll, de mindez nem lehet öncélú,
hanem az emberekkel való találkozásra kell hogy ösztönözzön.</p>
</blockquote>
<p><a title="" rel="lightbox['g60292']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=60292&v=&p=1&img=c_abbey-westgate-01.jpg" alt="" border="0" width="471" height="366"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>A 20. század mártírjainak szobra a londoni westminsteri apátság nyugati kapuja felett</em><br><em>(Dietrich Bonhoeffer jobbról a negyedik)</em></p>
<p>Ez minden ideológiánál fontosabb volt számára. Bonhoeffer e
meggyőződéstől indíttatva ítélte el a nácizmust. A vértanú lelkész a
keresztény ellenzék egyik legjelentősebb alakja volt, kiállása
meghatározó példát jelentett a <span>nemzetiszocializmus ideológiájával és terrorjával szembeforduló </span>Hitvalló Egyház számára.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p>Dietrich Bonhoeffer Breslauban (Wrocław, Boroszló) született 1906.
február 4-én. Evangélikus lelkész, teológus volt, a második világháború
alatti német ellenállás támogatója és mártírja.</p>
<p>Apja, Karl Bonhoeffer híres berlini neurológus volt. Dietrich
1923-ban kezdte meg teológiai tanulmányait Tübingenben, amit Berlinben
és New Yorkban folytatott. 1927-ben doktorált, témája a <em>Sanctorum communio</em> <em>(A szentek közössége)</em> volt. Segédlelkészként Barcelonában szolgált. Habilitációs dolgozatának címe: <em>Akt und Sein</em> <em>(Cselekedet és lét)</em>.</p>
<p>1931-ben Berlinbe került, ahol egyetemi lelkészként és ökumenikus
ifjúsági titkárként szolgált. 1933-ban Londonba utazott. Két esztendeig
volt lelkipásztor az angol fővárosban. Ez alatt az idő alatt ökumenikus
egyházi kapcsolatok kiépítésén fáradozott. 1935-ben tért vissza
hazájába, és elfogadta a felkérést, hogy Finkenwaldban a
nemzetiszocialista ideológiát ellenző Hitvalló Egyház illegális
igehirdetői szemináriumának vezetője legyen. Az itt folyó munkát a
Gestapo 1940-ben már másodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta
a tanítástól, az igehirdetéstől és a publikálástól. Ő a tilalom
ellenére is papírra vetette gondolatait. 1937-ben született meg a <em>A szentek közössége</em>, 1938-ban pedig a <em>Követés</em> című munkája.</p>
<p>Bonhoeffer sógorán, Hans von Dohnányin keresztül kapcsolódott be az
ellenállási mozgalomba, emiatt 1943-ban börtönbe került. Innen számos
levelet írt szüleinek, barátainak és menyasszonyának, Maria von
Wedermeyernek. E feljegyzéseket barátja, Eberhard Bethge gyűjtötte
össze; németül 1951-ben, magyarul 1999-ben adták ki <em>Börtönlevelek</em> címmel.</p>
<p>A teológust gyorsított eljárásban ítélték halálra, akasztását 1945.
április 9-én hajnalban a flossenbürgi koncentrációs táborban hajtották
végre.</p>
<p><em>(Forrás: Wikipédia)</em></p>
</div>
<p><strong>Fotó: Wikipedia</strong></p>
<p><strong>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</strong></p></div></div>