<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>De La Salle Szent János, a keresztény oktatás védőszentje</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2025. április 7., hétfő | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/de-la-salle-janos-kereszteny-neveles-es-oktatas-vedoszentje" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/de-la-salle-janos-kereszteny-neveles-es-oktatas-vedoszentje</a></div></div><div><a rel="lightbox['g33265']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=33265&v=&img=c_cover_fondatore.jpg" width="471" height="204" style="margin-right:0px"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Április
7-e De La Salle János emléknapja. A francia szent mindenét a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">rászorul</span>óknak adta és a szegény fiatalok nevelésének szolgálatába állt.
Az általa létrehozott Iskolatestvérek Kongregációja jelentős szerepet
töltött be a népiskolai oktatás történetében.</span></h3><div></div><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">De
La Salle János </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy gazdag nemesi család legidősebb <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyermekeként
</span>született Reimsben (ejtsd: remsz) 1651. április 30-án. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Korán a papi
pályát választotta. </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Tanulmányai közben szülei meghaltak, ezért 1672
tavaszán visszatért Reimsbe, hogy mint legidősebb gyerek a szülői
vagyont kezelje. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Közben folytatni tudta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tanulást</span>,</span> így 1678-ban pappá
szentelték, 1680-ban pedig teológiai doktorátust szerzett.</span></b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g33265']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=33265&v=&p=1&img=c_cshaz.jpg" alt="" border="0" width="471" height="252"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>A családi ház Reimsben</i></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1679-ben egyik unokahúgával iskolát alapított a szegényeknek.
Nemsokára kis csapatot gyűjtött maga mellé tanítókból, és a házába
fogadta őket, bár ezzel magára </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">zúdította </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">családja </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">haragját</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ekkor
lemondott kanonoki tisztéről, örökségét szétosztotta a szegények között,
és – immár egyenlőként társaival – teljesen az új közösségnek szentelte
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> magát</span>, amely a Keresztény Iskolatestvérek nevet vette fel.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nemsokára néhány újabb iskolát nyitottak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Champagne</span>-ban. János
szabályokat fogalmazott meg a közösség számára, és 1684 májusában az
első tizenkét társ letette az ideiglenes fogadalmat. Ugyanakkor nagy
pedagógiai érzékkel tanítókat képzett<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a falusi iskolák </span>számára; 1685-ben
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Reimsben </span><u>megalapította<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a világ</span> első tanítóképző intézetét.</u></span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">párizsi</span> Saint-Sulpice-templom plébánosának hívására 1687-ben János
két iskolatestvérrel átvette a plébánia szegényiskoláját, amely </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">siralmas
állapotban volt<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az iskolának papíron kétszáz tanulója volt</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">de csak
kevesen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kaptak oktatást,</span> helyette inkább dolgoztatták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket</span></span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A házban
semminek sem volt meghatározott rendje, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tanítás </span>is hol ekkor, hol
akkor kezdődött és végződött. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az iskolai vagy a munkaidőn</span> kívül <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gyerekek </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az udvaron </span>vagy az utcákon kószáltak, és alig jelentek meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
szentmiséken.</span> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az akkori szokás szerint minden gyermek egyetlen
tanteremben ült, s a tanítók egyenként foglalkoztak velük, mialatt a
többieket magukra hagyták</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> János fölismerte </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a helyzet tarthatatlanságát.
</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Tudásuk alapján több terembe osztotta szét a tanulókat. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az egyéni
foglalkozás </span>helyébe a közös oktatás lépett. Meghatározott tantervet és
órarendet vezetett be, csökkentette a munkát, viszont növelte a
tantárgyak számát, és <u>hangsúlyt adott a hitoktatásnak. </u>Szorgalmazta,
hogy a latintanítás helyett <u>a mindennapi életben hasznos tudást</u> adjanak a
gyerekeknek.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Nemsokára <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Párizsban </span>is tanítóképzőt nyitott. A Saint-Sulpice-templom
újabb plébánosai <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban nemigen támogatták, sőt nemegyszer akadályozták</span>
János munkáját. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1690–1691 </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">különösen nehéz volt; súlyosan megbetegedett,
nem sokkal később pedig meghalt </span>legjobb munkatársa, L’Heureux testvér. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
plébánia papságának közönye </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miatt</span> úgy döntött, hogy az iskolatestvérek
noviciátusát másutt állítja föl. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vaugirard</span>-ban sikerült erre a célra
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">házat bérelnie</span>.</span> 1691-ben Vuyart és Drolin testvérrel együtt fogadalmat
tett, hogy visszavonhatatlanul a gyermekek oktatásáért-neveléséért fog
élni. 1692-ben hat új tag lépett be a kongregációba, 1694-ben pedig az
első tagok letették örökfogadalmukat, és János lett a rend vezetője.
Ügyelt rá, hogy megmaradjon a társaság laikus jellege.</b></p><p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az 1693–1694-es éhínség </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">arra kényszerítette az iskolatestvéreket, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
hogy elhagyják</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vaugirard-ot, és Párizsba </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">menekültek</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> De a nehézségek
később sem szűntek meg.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Saint-Sulpice</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">plébánosa el akarta távolítani
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jánost a rend élé</span>ről, és a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">párizsi</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">érseket </span>megtévesztve el is érte e
célját</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A testvérek azonban tiltakoztak, így 1702 végétől János
folytathatta tevékenységét</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Valamivel később a rendnek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ismét költöznie
kellett,</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Faubourg Saint-Antoine</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">-ba helyezték át a noviciátust. János
újabb tanítóképzőt akart alapítani,</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> de </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">terve </span>e<span style="background-color:rgb(234,209,220)">gy egykori társának
árulása következtében meghiúsult. </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1706-ban Párizsban még csak egyetlen
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">iskolája </span>volt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a testvérek</span>nek,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 1711-ig azonban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vidéken </span>tizenhét iskolát
alapítottak és egyet Rómában is.</span></span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">János pedagógiai és vallási műveket írt a tanítók és a növendékek
épülésére. A tanítók számára nevelési kézikönyvet is összeállított <i>Conduit des Ecoles Chrétiennes</i>
címmel. Ebben is hangsúlyozta, hogy rendjének hivatása az ingyenes
népoktatás. <u>Az elemi ismeretek</u> oktatása mellett fontosnak tartotta a
tanulók <u>anyanyelvének kiművelését,</u> a kérdezve kifejtő módszer
alkalmazását a tanításban, valamint a <u>szeretetteljes iskolai légkör
</u>kialakítását. Úttörő volt <u>a tapasztalatokra építő, az értelmi
képességeket fokozottan fejlesztő pedagógia</u> alkalmazásában. Iskoláiban
<u>szigorú fegyelme</u>t követelt meg; <u>fontos fegyelmező és önnevelő szerepet
tulajdonított a csendnek</u>.</b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1708-ban két testvért választott maga mellé, hogy segítségére
legyenek a közösség irányításában. Sikerült megvennie </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Saint-Yon
kastélyát, ahol</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">végre állandó noviciátust rendezhettek be.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy ideig a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vidéki </span>intézményeket látogatta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de mivel</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Párizsban</span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">romlott a helyzet</span>, visszatért<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> oda,</span> és elintézett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">néhány kellemetlen
ügyet.</span> Végül teljesen a lelkivezetői feladatoknak szentelte magát,
1715-től szinte állandóan <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Saint-Yonban</span> élt. Rendfőnöki hivataláról
1717-ben mondott le. Szabad idejében számosgg vallásos munkát írt a
testvérek részére, melyek nagyobb részét csak halála után adták ki
nyomtatásban. 1719. április 7-én, nagypénteken halt meg Saint-Yonban.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Keresztény Iskolatestvérek rendje 1725-ben nyert pápai jóváhagyást.</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Franciaországban </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">széles körben elterjedt a kongregáció</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a forradalom
azonban szinte teljesen megsemmisítette</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 19. században</span> újjáéledt a
kongregáció, és az iskolatestvérek egész Európában és a tengerentúlon is
megtelepedtek.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span>De La Salle Jánost 1886-ban avatták boldoggá. XIII. Leó pápa 1900. május 24-én emelte őt a szentek sorába. </span><span>XII. Piusz pápa az iskolák és a keresztény oktatás-nevelés védőszentjévé nyilvánította.</span></b></p>
<p><i><b><font size="4" style="color:rgb(0,0,255)">Istenünk, aki De La Salle Szent Jánost arra választottad, hogy a
keresztény ifjúságot nevelje, kérünk, támassz Egyházadban olyan
tanítókat, akik teljes szívvel annak szentelik magukat, hogy az
ifjúságot az emberség és a kereszténység törvényeire tanítsák.</font></b></i></p>
<p><b>Forrás: <b>Diós István: </b><i>A szentek élete</i>; <i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<p><b>Fotó: Wikipedia; Generalate of the Brothers of the Christian Schools</b></p>
<p style="text-align:justify"><b>Magyar Kurír<br></b></p></div>
<br></div>
</div>