<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. március 19., vasárnap | 19:59<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jozsef-boldogsagos-szuz-maria-jegyese-20230318205201" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jozsef-boldogsagos-szuz-maria-jegyese-20230318205201</a></div></div><div><a rel="lightbox['g129235']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=129235&v=0&img=c_jozsef_halala_francia.jpg" width="333" height="223" style="margin-right:0px"></a></div><div><a rel="lightbox['g129235']"><span title="15 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Józsefre, az egyetemes Egyház védőszentjére, a keresztény házasságok és
családok, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">üldöz<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ött</span></span>ek
</span>és a jó halál védőszentjére emlékezünk</span>. Március 19-ei főünnepe idén
nagyböjti vasárnapra esik, ezért március 20-án, hétfőn ünnepeljük.</h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem maradtak
meg,</span> sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti
barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.</span></b></span></p><p style="text-align:center"><i></i></p>
<p><b style="background-color:rgb(208,224,227)">Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és
Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid
házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés
valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához
tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még
mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta.
Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül
Máriát, és vállalja a születendő gyermeket.</b></p></div><p>Néhányan <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek </span></b>tartják.
Azzal a különbséggel, hogy <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">míg Mária esetében nappal történt a jelenés,
József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott,
álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka
hozta meg</span></b>. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gonosz erők
tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. </span>Az éjszaka
tehát József <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kétségekkel teli </span>lelkiállapotára is utal. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Lemondani<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> saját
álmairól</span> és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes
önmegtartóztatásban nem lehetett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">könnyű </span>döntés </span></b>Józsefnek. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor azonban
elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont
adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.</span></b></p>
<p>Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Józsefet, mint aki az apa
helyén áll Jézus életében. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának.
</span>Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a
gyermeknek.</span></b></p>
<p><a title=""><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=129235&v=0&p=1&img=c_jozsef_csalad_carlomaratti.jpg" alt="" border="0"></a></p><p style="text-align:center"><i>Carlo Maratti: A Szent Család (17. század)</i></p>
<p>József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">József <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem édesapja
</span>Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. És
Isten az, aki József fiává tette Jézust, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">amikor Mária méhében fogant</span>,
abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki
kell majd nevet adnia Mária fiának</span>. József helyzetét Jézussal szemben
Isten határozta meg. József és Jézus kapcsolata egyedül Istentől
származott.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Józsefnek nagy üdvtörténeti szerep jutott. Az ő közvetítésével lépett
kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az Ószövetséggel, </span>róla szállt át <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az
ábrahámi és dávidi örökség</span>. Jézus átvette Józseftől <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ezt az örökséget</span>,
amennyiben ő lett az<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> ószövetségi </span>üdvrend <span style="background-color:rgb(208,224,227)">beteljesedése</span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Máté
genealógiájából</span> kitűnik <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ez</span>. </b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk
Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti „ács fia”
elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet
Józsefet.</span></b> Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a
Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott
nekünk hátra semmilyen bölcsességet. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A hagyomány úgy tartja, hogy
hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta:
halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan
szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.</span></b></p><p style="text-align:center"><i></i></p>
<p>A nyugati egyház naptárainak tanúsága szerint a 10. század óta
március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át,
és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.</p>
<p><i><b><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4">Mindenható Istenünk, Te Szent József hűséges gondviselésére
bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy Egyházad az ő
közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség
szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él
és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</font></span></b></i></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>A katolikus <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">vidékeken</span> József napja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tavaszkezdetnek számít</span></span></b>. Azok a
szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó
eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd
mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.” Más mondás szerint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>: „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
József után,</span> ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akkor is
előbújik</span>.”</b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Az ország sok vidékén ezen a napon eresztették ki először a
méhrajokat. Göcsejben a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei
rajzáskor visszajöjjenek.</b></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Források</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b>Arkadiusz Nocoń: <i>A hét szentje</i> című sorozat – Vatikáni Rádió</b><br><b>Bálint Sándor: <i>Ünnepi kalendárium I.</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p>
<br></div>
</div>
</div>