<div dir="ltr"><div><font size="4"><b>TOVÁBBÍTVA:</b></font></div><div><br>
</div><div><font size="4">Évek óta a magyar gazdaság - és nemzetbiztonság - legnagyobb kitettsége </font></div><font size="4">
a teljesen külföldi kézben lévő élelmiszer-kiskereskedelem</font><br>
<br>
Vadhajtások, 2025.03.14. -- Kőrösi Koppány<br>
<a href="https://www.vadhajtasok.hu/2025/03/14/evek-ota-a-magyar-gazdasag-es-nemzetbiztonsag-legnagyobb-kitettsege-a-teljesen-kulfoldi-kezben-levo-elelmiszer-kiskereskedelem" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.vadhajtasok.hu/2025/03/14/evek-ota-a-magyar-gazdasag-es-nemzetbiztonsag-legnagyobb-kitettsege-a-teljesen-kulfoldi-kezben-levo-elelmiszer-kiskereskedelem</a><br>
<br>
<font size="4">Élelmiszer-infláció - újratöltve</font><br>
<br>
<b><u>Évek óta a magyar gazdaság - és nemzetbiztonság - legnagyobb kitettsége <br>
a teljesen külföldi kézben lévő élelmiszer-kiskereskedelem</u></b>.<br>
<br>
Bár az Auchan már kisebbségi magyar tulajdonban, az <br>
élelmiszer-kereskedelmi forgalom döntő többsége - 80%+ - külföldi <br>
tulajdonú vállalkozások (Aldi, Lidl, Penny, Tesco, Spar, stb.) kezében van.<br>
<br>
<b><u>Ez már önmagában nemzetbiztonsági kockázat </u></b>- gondoljunk arra, hogy ha az <br>
árakat képesek egységesen magasan tartani, akkor az sem feltétlen <br>
ördögtől való gondolat, hogy egyszercsak nem indulnak el az <br>
elosztóközpontokból a teherautók egy szép hajnalon az üzletekbe...<br>
<br>
Ami sokkal nagyobb baj, az a kereskedelmi lánc teljes vertikumának <br>
külföldi kézbe kerülése.<br>
<br>
<b><u>A magyar tulajdonú CBA (és Manna, és az összes többi kicsi) árai azért <br>
magasabbak a külföldi tulajdonú boltokénál, mert az <br>
élelmiszer-feldolgozó kapacitás is (egy-két nagyobb üzemet, és a <br>
végletekig a multiknak kiszolgáltatott sok-sok kicsit leszámítva) a <br>
külföldi multik kezében van.</u></b><br>
<br>
Az elmúlt 15-20 évben a termelő - felvásárló - feldolgozó - <br>
nagykereskedő - kiskereskedő láncból a multik a <br>
"felvásárló-feldolgozó-nagykereskedő" elemet kiiktatták.<br>
<br>
Tessék bátran megnézni egy Aldi, vagy egy Lidl polcán a terméket, ki <br>
gyártja? Annyi kereskedelmi érzékük van, hogy nem azt írják rá, hogy <br>
"Lidl konzerv" (mint pl. a Tesco a saját márkásoknál), sőt, lehet, hogy <br>
a cég akár csak közvetetten sem a lánchoz tartozik, de egy biztos: <br>
külföldi tulajdonban van, és valamilyen áttéten keresztül kötődik a <br>
kereskedőhöz - nem véletlen ő a beszállító, és nem más.<br>
<br>
<b><u>A multik ma már közvetlenül a termelőtől vásárolnak: markukban tartják a <br>
termelőt is, a felvásárlási árakat ők diktálják</u></b>.<br>
<br>
Ezzel az okos lépéssel ezek a kiskereskedelmi láncok nem csak a <br>
logisztikát tették egyszerűbbé, nem csak a felvásárlási árakat tudják <br>
kedvük szerint mélyre nyomni (mit tetszik gondolni, miért olcsóbb a <br>
lengyel krumpli, mint a magyar?) de zsebre teszik a korábban a (magyar) <br>
felvásárló, feldolgozó és nagykereskedő által hazavitt - és a magyar <br>
költségvetésbe szépen leadózott - hasznot. Amit ügyes trükkökkel <br>
kivisznek az országból - nemrég a Párbeszéd képviselője (nem mellesleg a <br>
Covinus Egyetem tanára), Barabás Richárd mondta bele a kamerába egy <br>
bizottsági ülésen, hogy mik is ezek a trükkök.<br>
<br>
  (Ez a videó megtalálható az oldalamon)<br>
<br>
<b><u>Tehát ma az élelmiszer-lánc egyetlen eleme, a termőföld az, ami magyar <br>
kézben van</u></b>. Az azt művelő agrárcégek egy része is már burkoltan, vagy <br>
nyíltan külföldi tulajdon. <b><u>A magyar ember a saját földjén egyre többször <br>
már csak alkalmazott.</u></b><br>
<br>
<b><u>Mindaddig, amíg az élelmiszer-gazdaságban - hasonlóan a bankokhoz, <br>
biztosítókhoz, energia-szektorhoz - nem sikerül magyar többségi <br>
tulajdont szerezni, nem lehet tartósan és eredményesen küzdeni az <br>
élelmiszer-infláció ellen.</u></b><br>
<br>
És nem, nem azért, mert az államnak kellene szabályoznia az árakat - <br>
látjuk, hogy ez korlátos lehetőség.<br>
<br>
Hanem egyrészt azért, mert ahol egy megfogható, nevén nevezhető <br>
természetes személy a vállalkozás tulajdonosa, ott a becsület, a <br>
tisztesség, a számonkérhetőség az üzleti folyamatok része. A <br>
gyártulajdonosnak ki kell mennie az utcára, el kell mennie a gyerekéért <br>
az iskolába: a szemébe kell néznie az embereknek a lakóhelyén.<br>
<br>
Ahol egy külföldi - sok esetben már tőzsdére vitt - személytelen <br>
tulajdonos alkalmazásában van a bármikor leváltható, "alacsony" <br>
alapfizetésen tartott, és a cég nyereség-növekedésében bónusszal <br>
érdekeltté tett (sok esetben nem is magyar) menedzsment, ott ezek az <br>
elemek fel sem merülnek. Ott - ez a multi-szemlélet - kizárólag (és <br>
bármi áron) a profit növelése a cél.De leginkább azért, mert a magyar <br>
tulajdonos Magyarországon adózik.<br>
<br>
<b><u>Ma Magyarországon minden megtermelt 100 forintból 60 adózatlanul hagyja 
el az országot - és ez már üdítő a 2010-es 90%-hoz képest, nem  véletlenül áll hazánk folyamatos, brutális támadás alatt: az a 30%  nagyon hiányzik valakinek...</u></b><br>
<br>
<b><u>Több szektorban már sikeres a magyar tulajdon megteremtése, 
visszaszerzése, talán nem elérhetetlen a magyar élelmiszer-ipar <br>
területén sem.</u></b><br>
<br>
Addig pedig esszük a másod- (harmad- és negyed)osztályú élelmiszert, és fizetjük érte a nyugati árak másfélszeresét úgy, hogy abból <br>
Németországban, Franciaországban, Ausztriában lesz sima, kátyúmentes út, tiszta és kényelmes vasút, steril kórházi váró...<font color="#888888"><br></font>

<br></div>