<div dir="ltr">
<h1>Damiani Szent Péter bíboros, remete és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. február 21., hétfő | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/damiani-szent-peter-biboros-remete-es-egyhaztanito" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/damiani-szent-peter-biboros-remete-es-egyhaztanito</a></div></div><div><a rel="lightbox['g85150']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=85150&v=0&img=c_damianipeter.jpg" style="margin-right: 0px;" width="240" height="353" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g85150']"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"> <br></span></a></div><h3>Damiani<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
 (Damjáni) Szent Péter bíborosra és egyháztanítóra </span>emlékezünk liturgikus
 emléknapján, február 21-én. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Életében sajátos módon egyesült a 
monasztikus, remete életforma és az egyháztörténet nagy eseményeiben 
való tevékeny részvétel.</span></h3><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Péter </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy 
nagycsalád utolsó gyermekeként született 1007-ben Ravennában. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Korán 
árvaságra </span>jutott, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkülözésben</span> élte ifjúkorát.</span></b> K<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ésőbb egyik pap bátyja,
 Damianus segítette, aki felismerte testvére különleges képességeit. 
Péter hamarosan jártasságra tett szert a kánonjog és a teológia 
területén. Eleinte<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Ravennában,</span> majd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Faenzában</span>, végül <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pármában</span> folytatta 
tanulmányait. Huszonöt éves korára már híres <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pármai és ravennai 
</span>tanárként ismerték.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1035 körül remeteségbe vonult a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Gubbio </span>melletti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fonte Avellenában</span>. 
Novíciusként és szerzetesként is olyan buzgó volt az önsanyargatásban</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
hogy megromlott</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egészsége. Felépülése után a többi szerzetes 
tanítójának nevezték ki, majd a szomszédos monostorok vezetői kérésére 
remeteközösségeik tanítója is lett. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fonte Avellanába </span>való visszatérése 
után priorja megtette utódjává; 1043-tól haláláig töltötte be az 
elöljárói tisztséget.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A monasztikus élet és az Egyház reformjának buzgó szószólójaként 
szigorú fegyelmet vezetett be. Szent Benedek és Szent Romuald 
regulájának ötvözésével fogalmazott meg szabályzatot a remeték számára.</b></p></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Noha kolostora magányában élt, figyelemmel kísérte az Egyház életének
 alakulását. Kapcsolatba lépett </b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">III. Henrik császárral,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és jelen volt 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Rómában</span>, mikor II. Kelemen pápa megkoronázta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Henriket és hitvesét, 
Ágnest</span>. 1047 januárjában részt vett a Lateránban tartott zsinaton, ahol 
dekrétumokat adtak k</span></b>i <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szimónia (<span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyházi és lelki javak </span>anyagi előnyök 
révén történő megszerzése vagy áruba bocsátása)</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen. Ezt követően 
visszatért kolostorába, ahol 1050 körül <i>Liber Gomorrhianus</i> címmel maró értekezést írt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az egyházi kicsapongásokról.</span></span></b></p>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Komor színekkel </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">festi le </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a korabeli állapotokat:</span></b> <i><span style="color:rgb(0,0,255)">„</span><span style="color:rgb(0,0,0)">A szemérem kihalt, a
 becsületérzés kialudt, a vallás omladozik. Mindenki azt keresi, ami 
hasznos neki, a menny utáni vágyódás nélkül, kielégíthetetlenül 
hajszolják a földi dolgokat. Látjátok, hogy az egész világ hogyan rohan 
hanyatt-homlok a bűn síkos útján a szakadék felé; hogyan sokasodnak a 
bűntettek, ahogy a szakadék közeleg.”</span></i></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A papságnak ezt veti<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a szemére</span></span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">:</span><b><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> „</span></i></span></b><span style="color:rgb(0,0,0)"><i>Ó fájdalom! A papsággal már odáig 
fajultak a dolgok, hogy éppen azok vakítják el az embereket sötét, 
helytelen tanításukkal, akiknek világoskodniuk kellene a világ előtt! 
Régen elmúltak azok az idők, amikor a tiszteletre méltó fegyelmet, az 
illő komolyságot és a papi szellemiséget megtartották. Ma papi 
összejövetelek alkalmával számtalan tréfát, könnyelmű szójátékot, profán
 fecsegést és a finom városi élet hízelkedő beszédeit lehet hallani, 
úgyhogy a papok inkább haszontalan frátereknek és bohócoknak tetszenek, 
mint az Egyház szolgáinak és Jézus Krisztus fölkentjeinek. Mi vagyunk az
 oka, hogy a papok iránti tisztelet kipusztul. Életünk, amelynek 
tükörnek kellene lennie a hívők előtt, rászolgál, hogy a kevés jó lélek 
sírjon fölötte.”</i></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A szerzetesek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kapzsisága</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen így ír:</span> </b><span style="color:rgb(0,0,0)">„Pénzsóvárgás és szerzetesség 
nem fér össze. A kapzsi mehet és építtethet templomot, hirdetheti buzgón
 az Isten igéjét, naponta bemutathatja a szent áldozatot és távol 
tarthatja magát a világ zűrzavarától: amíg a pénz szerelmét ki nem oltja
 magában, erényeinek minden virága száraz marad. Hagyjunk föl a világi 
pompa hajszolásával, az ékszerek és divatos ruhák halmozásával, vessünk 
véget az ételben és italban való tobzódásnak! Pénzünk hadd vándoroljon a
 szegények kezébe! Az legyen a mi kincsünk és nyereségünk, hogy lelkeket
 szerzünk.”</span></p>
</div>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">1057-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ostia </span>bíboros püspöke és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Gubbio</span> apostoli adminisztrátora 
lett. Nemsokára buzdító levelet írt a többi bíborosnak, melyben 
figyelmeztette őket, hogy járjanak jó példával a hívek előtt.</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1059-ben II. Miklós pápa<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Milánóba</span> küldte,</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ahol teljes nyíltsággal 
árulták az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egyházi </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">javadalmak</span>at. A <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">milánói </span>papság</span> romlottabb része ekkor
 lázadást szított, azt állítva, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szentszék</span>nek nincs joghatósága 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Milánó</span> fölött.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Péter bátran szembeszáll</span></b>t <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">velük </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a város katedrálisában, 
és olyan meggyőző erővel bizonyította a Szentszék hatáskörét, hogy végül
 <span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden párt</span> alávetette magát bíráskodásának.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1061 júliusában II. Miklós meghalt, ami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">újabb szakadáshoz</span> vezetett</span></b>. 
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Péter segítséget nyújtott II. Sándor pápának <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a II. Honorius (Cadalus) 
ellenpápával </span>folytatott küzdelemben is</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az ellenpápát</span> győzködte, hogy 
mondjon le igényéről, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de nem járt </span>eredménnyel</span></b>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Végül II. Anno kölni 
érsek és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németország </span>régense zsinatot hívott össze <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Augsburgba</span>, ahol a 
Péter által elkészített és ott felolvasott irat nyomán II. Sándort 
támogató döntés született.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1063-ban a pápa zsinatot hívott össze Rómába, ahol Pétert megbízták, 
hogy közvetítsen a clunyi apátság és a mâconi püspök</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">közötti viszályban;</span></b>
 <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1067-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Firenzébe </span>ment, ahol döntőbíróként szolgált a püspök és a 
vallambrosai szerzetesek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vitájában.</span></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1069-ben ismét útra kelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az Alpokon túlra</span>, és a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">frankfurti gyűlésen</span> 
rávette</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">IV. Henrik császár</span></b>t,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hogy ne</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">váljon e</span></b>l <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">feleségétől, Bertától.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1072 elején </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ravennába </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">indult</span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amelynek lakói </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyházi átok </span>alatt 
álltak, mivel korábban II. Honorius ellenpápát támogatták</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Péter 
feladata az volt, hogy megbékítse</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a város lakóit </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szentszékkel</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ravenna
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">felé tartva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban belázasodott,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Faenza </span>mellett, a Santa Maria 
degl’Angeli (ma: Santa Maria Vecchia) kolostorban meghalt. Földi 
maradványai a faenzai katedrálisban nyugszanak.</b></span></p>

<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Számos levele és értekezése, prédikációja, szentekről írt életrajza 
és költeménye maradt fenn, melyekben tükröződik meggyőződése: minél 
többet fáradozik egy keresztény<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> önmaga </span>megszentelődésén, annál inkább 
hozzájárul Krisztus testének, az Egyháznak épüléséhez.</b></p>

<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Dante <i>Isteni színjáték</i>ában a Paradicsom legmagasabb 
szférájába helyezte Damiani Szent Pétert mint Assisi Szent Ferenc 
elődjét. 1828-ban XII. Leó pápa nyilvánította egyháztanítóvá.</b></p>
<p><i><b><font style="color:rgb(0,0,255)" size="4">Mindenható Istenünk, add, hogy Damiáni Szent Péter püspök és 
egyháztanító szavát és példáját követve mindennél többre tartsuk 
Krisztust, mindig készen álljunk Egyházad szolgálatára, és egykor 
eljussunk mennyei fényességed boldogító örömébe. A mi Urunk, Jézus 
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel 
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</font></b></i></p>

<br></div>