<div dir="ltr">
<h1>Szent Cirill és Szent Metód, Európa társvédőszentjei</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. február 14., kedd | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirill-es-szent-metod-europa-tarsvedoszentjei" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirill-es-szent-metod-europa-tarsvedoszentjei</a></div></div><div><a rel="lightbox['g36629']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=36629&v=0&img=c_cirill_metod.jpg" style="margin-right: 0px;" width="349" height="194" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g36629']"><span title="14 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Február
14-e Szent Cirill és Szent Metód ünnepe. A görög fivérek a szláv
népeknek hirdették Krisztus örömhírét</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A keresztény kelet két apostolát,
Európa társvédőszentjeit keleten és nyugaton egyaránt tisztelik.</span></h3><div><div></div></div><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
testvérek közül Metód volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az idősebb</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>, 815 és 820 között született</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
keresztségben valószínűleg a Mihály nevet kapta.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A fiatalabb,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Konstantin
(szerzetesi neve: Cirill)</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>827-ben vagy 828-ban született. Apjuk
magasrangú császári tisztviselő volt.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>arkhón, vagyis az egyik határvidéki terület elöljárója lett,
ahol sok szláv is élt. 840 táján aztán lemondott</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy kolostorba
vonuljon. A kolostor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bithiniában, az Olümposz-hegység lábánál
feküdt</span>. Cirill </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bizáncban folytatta tanulmányait. Miután <span style="background-color:rgb(255,242,204)">következetesen
visszautasított </span>minden <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kecsegtető </span>politikai pályát</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>pappá is szentelték.
</b><b>Ragyogó szellemi képességeinek és műveltségének </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>köszönhetően egészen
fiatalon magas képzettséget igénylő beosztást kapott: Konstantinápolyban
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Hagia Szofia </span>levéltárának könyvtárosa és a pátriárka nagy
tiszteletnek örvendő titkára lett</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hamarosan azonban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szabadulni
</span>igyekezett minden ilyen tisztségtől,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy teljesen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a tudománynak </span>és a
szemlélődő életnek szentelhesse magát. Így titokban egy Fekete-tenger
melletti kolostorba menekült. </b><b>Hat hónap múlva találtak rá, és
rábeszélték, hogy vállalja el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a konstantinápolyi főiskolán </span>a filozófia
oktatását. Nagy tudásáért <span style="background-color:rgb(217,234,211)">itt </span>kapta a „Filozófus” címet. Ezután <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
császár </span>és a pátriárka <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szaracénokhoz </span>küldte missziós küldetéssel.
Cirill – hogy teljesíthesse feladatát – visszavonult <span style="color:rgb(39,78,19)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a közélettől</span>, </span>
csatlakozott bátyjához, s ő is szerzetes lett.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szerzetesi nevük jelentése kifejezi hivatásuk lényegét: a <em>Cirill</em> név <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a görög Kürioszból </span>ered, amelyből a Krisztus, Úr név is származik. Jelentése: Istennek odaajándékozott személy. <em>Metód</em>: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>860-ban a görög fivéreket aztán<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a kazárok </span>közé küldték<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a Fekete-tenger partjára. </span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Krími
tartózkodásuk</span> során Kherszon közelében megtalálták a vértanú pápa,
Szent Kelemen ereklyéit. Missziós útjukon eljutottak Nyugatra, és végül
ünnepélyes keretek között átadták az ereklyéket II. Adorján pápának
Rómában.</span></b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Rasztiszláv, Nagy-Morvaország fejedelme III. Mihály császártól </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kért
népe számára püspököt és tanítót, ki képes az igaz keresztény hitet a
saját nyelvükön megmagyarázni nekik. „</b></span>Népünk, amióta visszautasította a
pogányságot, a keresztény törvényt tartja meg. Nincs azonban mesterünk,
aki képes lenne saját nyelvünkön elmagyarázni az igaz hitet.” Cirill és
Metód vállalták a feladatot. </p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nagy-Morvaország abban az időben Közép-Európa szláv népeit fogta
egybe, Kelet és Nyugat áramlatainak kereszteződésében</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fivérek 873-ban
megkezdték működésüket e népek között, és további életüket egészen
nekik szentelték.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód egyik célja az volt, hogy a keresztény dogmákat és
liturgikus könyveket szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>,
azonban szembesültek vele, hogy az ószláv nyelvet nem tudják a görög,
illetve a latin betűkészlettel lejegyezn</b></span>i. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így született meg<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a 43 betűt
tartalmazó glagolita ábécé,</span> a legkorábbi <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szláv ábécé,</span> mely egyes
elméletek szerint a Szent Cirillről elnevezett, neki és fivérének
tulajdonított <span style="background-color:rgb(217,234,211)">cirill írás</span> alapját képezte. Cirill és Metód lefordították
szláv nyelvre<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a Szentírást; </span>a szertartások nyelvéül is a szlávot
használták.
</b></span><div>
<p>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meg voltak győződve arról, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egyes népek </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem mondhatják
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">magukénak</span> maradéktalanul <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a kinyilatkoztatásról</span> szóló tanítást mindaddig,
amíg <span style="background-color:rgb(208,224,227)">azt </span>nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük
betűivel – méltatta a két görög fivér apostoli géniuszát XVI. Benedek
pápa. </b></span>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód klasszikus példája annak, amit ma
inkulturációnak nevezünk. Minden népnek ötvöznie kell saját kultúrájával
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a kinyilatkoztatott üzenetet,</span> és saját nyelvével kell kifejeznie annak
üdvözítő igazságát.”</b></span></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód térítő munkájuk eredményeivel Rómába mentek, ahol II.
Adorján pápa fogadta őket, és jóváhagyta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szláv nyelvű </span>liturgikus
könyvek használatát. Metódnak azonban egyedül kellett folytatnia útját,
mert Cirill <span style="background-color:rgb(234,209,220)">súlyosan megbetegedett</span>, és 879. február 14-én Rómában
meghalt. Földi maradványai a római Szent Kelemen-bazilikában nyugszanak.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g36629']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=36629&v=0&p=1&img=c_cirill_metod_radzivill.jpg" alt="" border="0" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p></div><p style="text-align:center"><em>Cirill és Metód egy 15. századi ószláv krónikában</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód hűséges maradt Cirill halála előtt mondott szavaihoz</b></span>: „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Nézd,
testvérem, ugyanazt a sorsot vállaltuk, és ugyanazt a barázdát
szántottuk. Én a földbe hullok, mert az én időm lejárt. Tudom, te nagyon
szereted szent hegyedet, de ne add fel érte hithirdető munkádat. Hol
találhatod meg jobban üdvödet?”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g36629']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=36629&v=0&p=1&img=c_cirill_metod_ikon.jpg" alt="" border="0" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Miután Pannónia ősi egyházmegyéjének érsekévé szentelték és a
„nemzetek” (azaz a szláv népek) apostoli legátusává nevezték ki, Metód a
helyreállított <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szerémségi (sirmiumi</span>) püspöki széket foglalta el.
Apostoli munkáját azonban politikai és vallási jellegű nehézségek
kísérték</b></span>: k<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ét évre börtönbe zárták azzal a váddal, hogy beleavatkozott
más <span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspökség</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">joghatóságába</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Innen csak </span>VIII. János pápa közbelépésére
szabadult ki. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">V</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">égül </span>Morvaország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">új fejedelme, Szvatopluk</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is elutasította</span>
Metód munkásságát, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenezte</span> a szláv liturgiát, és Rómában <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadta</span> </span>az
új érseket. 880-ban Metódot Rómába rendelték. VIII. János a találkozás
hatására bullát adott ki, mely megerősítette a korábban kapott
kiváltságot: a szláv nyelv használatát a szent liturgiában. „Aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint </span>teremtette,
ugyanaz teremtette <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a többi nyelvet </span>is saját dicséretére és dicsőségére.”</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód életének utolsó éveit <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Szentírás</span>, a liturgikus könyvek, az
egyházatyák művei és a bizánci egyházi és polgárjogi gyűjtemény további
fordításának szentelte. 885. április 6-án, virágvasárnap halt meg. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
morvaországi Velehrad</span> székesegyházában temették el.
</b></span><div>
<p>„Jó hírvivők, elszánt testvérek és Isten tanúi voltak, akik erősebbé tették Európát” – fogalmazott tavaly február 14-én <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirillt-es-metodot2" target="_blank">reggeli homíliájában</a> Ferenc pápa.</p>
</div>
<p>Cirill és Metód missziós tevékenységét az a meggyőződés határozta
meg, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és Krisztus minden
emberért meghalt. Ezen egyetemes szemléletmódot Cirill saját filozófiai
és teológiai elveiből vezette le: számára a filozófia az isteni és
emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelentette, amely Istenhez tesz
hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbelsőbb lényege a bölcsesség, a
világnak azon szemlélete, amelynek segítségével behatolhatunk az isteni
világba. Krisztus, „az emberek kedvelője” mindenkit el akar vezetni az
igazság ismeretére, minden embert a bölcsesség részesévé akar tenni,
görögöt és barbárt egyaránt – tanította Cirill. „A nap nem ugyanúgy süt
mindenkire? Nem ugyanazon a módon lélegzünk mindnyájan?”</p>
<p></p>
<p>Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1969-ben február 14-ére, Cirill halála napjára helyezték át.</p>
<p>I<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>I. János Pál pápa 1980. december 31-én kelt<em> Egregiae virtutis </em>kezdetű
apostoli levelében Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a keresztény
kelet két apostolát</b></span>. Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából
pedig, 1985. június 11-i dátummal, kiadta <em>Slavorum apostoli</em> kezdetű enciklikáját.</p>
<div>
<p>„Cirill és Metód összekötő kapocs, szellemi híd a keleti és nyugati
hagyomány között, melyek az egyetlen Egyház egységes hagyományában
futnak össze. Ők a keleti és nyugati testvéregyházak ökumenikus
törekvéseinek példaképei és szószólói, hogy imában és párbeszédben ismét
megtaláljuk a látható egységet, a tökéletes és mindent átfogó
egységet. [...] <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód karizmatikusan hozzájárultak Európa
építéséhez nemcsak a keresztény vallásos közösségben, hanem civil és
kulturális vonalon is. </b></span>M<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a sincs más út </b></span>ama feszültségek áthidalására,
szakadások és ellentétek orvoslására, melyek az életet és az értékeket
pusztulással fenyegetik nemcsak Európában, hanem az egész világon.
Kereszténynek lenni manapság azt jelenti, hogy a közösség építői vagyunk
az Egyházban és a társadalomban. Ehhez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szükséges a testvérek iránti
nyíltszívűség, a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség, a
lelki és kulturális javak cseréj</b></span>e.” (<em>Slavorum apostoli</em>, 27)</p>
</div>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te a két szent testvér, Cirill és Metód által vezetted
el a szláv népeket az evangélium világosságára. Add, hogy tanításodat mi
is szívünkbe fogadjuk, és mindnyájan egy néppé legyünk az igaz hit
megvallásában. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él
és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></font></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>II. János Pál: <a href="http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=96" target="_blank"><em>Slavorum apostoli</em> </a><br></strong></p><p>
</p><h1>Szent Bálint vértanú, aki a szerelmesek pártfogója lett</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. február 14., kedd | 9:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-balint-vertanu-aki-szerelmesek-partfogoja-lett" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-balint-vertanu-aki-szerelmesek-partfogoja-lett</a></div></div><div><a rel="lightbox['g94337']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94337&v=0&img=c_valentinus_st.jpg" style="margin-right: 0px;" width="113" height="173" class="gmail-CToWUd"><span title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Bálintot vagy Valentint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ma világszerte úgy ismerik, mint a szerelmesek,
házasok védőszentjét, bár </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">legendájában eredetileg egy szó sincs
szerelemről</span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alakja a történelem homályába vész, mégis nagy
népszerűségnek örvend a mai napig. Ki volt valójában</span> ez a titokzatos
szent?</h3><div><div></div></div><div><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">A Bálint név latin változata </span><i style="text-align:justify">Valentinus,</i><span style="text-align:justify"> ami azt jelenti: </span><i style="text-align:justify">erős</i><span style="text-align:justify">. A </span><i style="text-align:justify">Legenda Aurea</i></b></span><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
úgy fogalmaz: „erőt bíró, azaz a szentségben állhatatos</b></span>”. A
hagyományban több Bálint nevű szent története keveredik, miközben nagyon
kevés hiteles tény maradt fenn róluk. A gyér történelmi adatok miatt
1969-ben kivették Bálint nevét az általános római naptárból, meghagyva a
róla való megemlékezés lehetőségét a helyi egyházak számára.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Annyi bizonyos, hogy a 3. században élt egy Bálint nevű római pap,
akit vértanúként tisztelünk</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. II. Claudius császá</b></span>r <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sikertelenül </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">próbálta
hittagadásra bírni</span></b>, ezért átadta Aster főtisztnek, hogy végeztesse ki.
Bálint meggyógyította Aster vak leányát, mire a főtiszt és háza népe
megtért. A császár 269 körül mindegyiküket kivégeztette. A vértanú pap
halála helyén I. Gyula pápa templomot építtetett.</p><p style="text-align:center"></p>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bálint vértanú történetét a <i>Legenda Aurea</i> így őrizte meg:</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Claudius császár magához
hívatott, és megkérdezt</span>e</span> őt, így szólván:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">„Mi lelt, Bálint? Miért nem
élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">isteneinket </span>imádod, és hiú
babonádat elveted?</span>” <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mire</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>Bálint: <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)">„Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt
semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól, és
Istent imádnád, ki a mennyekben van.” </span>(</span>…) Erre <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Claudius: „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ha Krisztus
az igazi Isten, </span>miért nem mondod meg nekem az igazat?” Mir</span>e </span>Bálint<span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">:
„Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked
üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött
győzedelmeskedsz.</span></span>” Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: „Római
férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!”
Akkor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> így szólt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a prefektus:</span> „Félrevezeti a császárt! Hogyan is
hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?” És akkor Claudius
szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és
miután annak házába vezették</span>, <span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">így szólt: „Uram, Jézus Krisztus, igaz
világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az
igaz Isten!”</span></span> Mire <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a prefektus: „Csodálom, hogy azt mondod: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Krisztus a
világosság</span>. Viszont ha az én lányomat, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">régóta vak,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megvilágosítja,</span>
megteszem, amit csak kívánsz.”</span> Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak
leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített.</b></span></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hagyomány egy másik 3. századi Bálint vértanút is ismer, aki az
itáliai Interamna (ma Terni) püspöke volt, és a legenda szerint imája
hatására szintén csodás gyógyulások történtek. </b></span>Egyes történészek úgy
vélik, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a két mártír ugyanaz a személy lehetett.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akárhogyan is, Szent
Bálint vértanú Istentől kapott gyógyító ereje miatt évszázadokig a lelki
betegek, az ájulástól és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">epilepsziától </span>szenvedők védőszentje volt.</b></span></p><p style="text-align:center"><i></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy harmadik Szent Bálint emléknapja is februárra esik, bár ő később
élt. Életrajza szerint passaui püspök volt, aki háromszor próbált
letelepedni és téríteni Passauban, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mindháromszor elűzték, ezért </span>az
Alpokba húzódott vissza, és ott is halt meg 475 körül. </b></span>Zenoburgban (ma
Olaszország, Castel San Zeno) temették el. Ereklyéit III. Tasziló bajor
herceg 764-ben Passauba vitette, a mai Szent István-dóm helyén épült
első templomba. 1120-ban felnyitották koporsóját, és a holtteste mellett
egy ólomtáblára írva megtalálták az életrajzát. A passaui egyházmegye
patrónusa, ugyanakkor őt is úgy ismerik, mint akinek különösen is lehet a
segítségét kérni betegség idején. Alakja összeolvadt a 3. századi
vértanúval, ezért Németországban, Ausztriában főleg az epilepsziában
szenvedők bizakodtak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt,
frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a tünetek, rohamok
elriasztását célozta.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Hazánkban német nyelvterületről terjedt el Szent Bálint tisztelete.
Ünnepe már középkori naptárainkban, misekönyveinkben szerepelt,
népszerűségét mutatja, hogy Bálint évszázadokig gyakori keresztnév volt,
sőt családnévvé is vált.</span></p><p>Bálint ünnepe a tavaszvárás kezdetére és a farsangi esküvők idejére
esik – valószínűleg e naptári egybeesés miatt lett idővel a szerelmesek
védőszentje, először Itáliában, majd Angliában és Franciaországban. A
népszokások gyökere egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza: február
közepén tartották lupercalia ünnepét, melyhez tisztító és termékenységi
rítusok kapcsolódtak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bálint </span>napját Angliában először <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/valentin-nap-ha-szerelmeseket-nem-is-adott-ossze-titokban-vaksagot-gyogyitott-szent-balint" target="_blank">Geoffrey Chaucer kötötte a romantikus szerelemhez</a> <i>Madárparlament</i>
(1374–82) című költeményében, itáliai hatásra. De nemcsak az angolok,
más népek, például a horvátok is úgy hiszik, hogy a madarak ezen a napon
tartják a menyegzőjüket.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Bálint-nap és a szerelem kapcsolatát<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> William Shakespeare <i>Hamlet</i> című drámája</span> is őrzi.</b></span></p>
<p style="margin-left:240px"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Holnap Szent Bálint napja lesz,<br>Mindjárt reggel korán;<br>És ablakodnál, párodul,<br>Ott leszek, én leány.<br>Kelt a legény, felöltözött,<br>Ajtót nyitott neki:<br>Bement a lány, de mint leány<br>Többé nem jöve ki.</b></span></p>
<p style="text-align:right">(<i>Hamlet</i>, 5. szín; Arany János fordítása)</p>
</div>
<p>Bálint napját ma világszerte a szerelmesek ünnepének tartják. Az
évszázadok során számos, ezt a hagyományt erősítő, romantikus legendát
is szőttek alakja köré. Az egyik elbeszélés szerint Bálint titokban
adott össze keresztény fiatalokat, köztük katonákat a kedvesükkel. A
Római Birodalomban a katonák csak a szolgálati idejük leteltével
házasodhattak meg, különleges kegynek számított, ha valakinek előbb
engedélyt adott erre a császár. Bálint ezért titokban adta össze őket,
és a friss házasokat megajándékozta egy-egy virággal a saját kertjéből.
Egy másik legenda szerint Szent Bálint volt, aki a történelem során
először esketett össze egy pogány férfit és egy keresztény nőt.</p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b><a href="http://lexikon.katolikus.hu/B/B%C3%A1lint.html" target="_blank"><i>Magyar katolikus lexikon</i></a></b><br><b>Bálint Sándor: <i>Ünnepi kalendárium</i></b><br><b>Wikipedia.org</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
<br></div>