<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2025. február 2., vasárnap | 6:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony">https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony</a></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g58651']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=58651&v=&img=c_gyszent_menologion_of_basil_1000k.jpg" width="312" height="206" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="16 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">A
mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus
születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>A
szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két
gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az
elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor
jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító
világosságnak nevezte Jézust. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g58651']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=58651&v=&p=1&img=c_gyszent_gyertyaszent_fraang.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Fra Angelico: Jézus bemutatása a templomban (1440–42)</em></p>
<p>A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a
gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a
legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus
jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.</p><p>Az Úr Jézus bemutatását <em>(praesentatio Domini)</em> Jeruzsálemben
már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel
karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének
ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án
kezdték ünnepelni.</p>
<p>Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló <em>hypapante</em>
(találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel,
az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy
örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a
gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. <br></p><p>Simeon hálaéneke, a <em>Nunc dimittis</em> (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.</p>
<p style="margin-left:240px"><em>„Bocsásd el most, Uram, szolgádat, <br></em>szavaid szerint békességben,<br>hiszen már meglátták szemeim,<br>akit küldtél, az Üdvözítőt.<br>Őt adtad számunkra <br>csodájára minden népnek,<br>hogy fényeskedjék az egész világnak,<br><span style="text-align:justify">mint választott néped dicsősége.”</span></p>
<p><span style="text-align:justify">A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: </span><em style="text-align:justify">purificatio</em><span style="text-align:justify">. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.</span></p>
<p><a title="Jacopo Torriti: Urunk bemutatása (a Santa Maria Maggiore-bazilika apszismozaikja; 1296)" rel="lightbox['g58651']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=58651&v=&p=1&img=c_gyszent_apszismozaik_maggiore.jpg" alt="" border="0" width="460" height="405"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Jacopo Torriti: Urunk bemutatása <br>(a Santa Maria Maggiore-bazilika apszismozaikja; 1296)</em></p>
<p>Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.</p>
<p><em>Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk
valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy
méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></p><p>Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át,
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává.
Azóta ezen a napon az Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is
ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.</p>
<p>Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért,
előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és
szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy
tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr
bennük és általuk művel az Egyház és a világ javára.</p>
<p>Imádkozzunk a szerzetesekért és a megszentelt életet élőkért, valamint a hivatásokért!</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a
koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett
világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén
gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett,
szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta
győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, <a href="http://elfelejtettszavak.blogspot.hu/2014/09/megkerekit.html" target="_blank">megkerekítették</a>
a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli
asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat,
füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.</p>
<p>A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal
átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és
imádkoztak mellette.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g58651']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=58651&v=&p=1&img=c_gyszent_gyertyaszent_neprajz.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Gyertyaszentelésre induló menyecske és leányok;<br></em><em>Csömör, Pest-Pilis-Solt-Kislun vm.<br></em><em>(Forrás: Sulinet Tudásbázis)</em></p>
<p>A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a
gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára.
Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit
a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és
megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.</p>
<p>A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja <span>idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. </span><span>A</span> naphoz
fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha
Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis:
ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok
jönnek még.)</p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon<br>Magyar néprajzi lexikon<br></em>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium I.</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p></div>
</div>