<div dir="ltr">
<h1>Boldog Özséb áldozópap</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. január 20., péntek | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap</a></div></div><div><a rel="lightbox['g75004']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=75004&v=0&img=c_ozseb_boldog.jpg" style="margin-right: 0px;" width="198" height="131" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g75004']"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Január 20-a az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok alapítójának liturgikus emléknapja</span>.</h3><div><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Esztergomban született 1200 körül.</b></span> Szüleit közelebbről nem ismerjük, a
krónikás, Gyöngyösi Gergely pálos történetíró klasszikus tömörséggel
csak annyit mond, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> híres magyar családból</b></span> származott. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gondos
nevelésben részesült,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a Szent István által alapított káptalani iskolába</span>
járatták</b></span>. Életrajzírója <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerény</span>, hallgatag, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">komoly</span> fiú</b></span>ként jellemzi:
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>imádság, böjt, elmélkedés érlelték hivatását</b></span>. Szembetűnő vonása volt a
magány szeretete, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>akkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett
tanulmányaiba</b></span>n.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Papként pedig „mindennap mély áhítattal mutatta be a
szentmisét”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Jövedelmét </span>szétosztotta a szegények között, az olvasásnak,
tanulásnak, írásnak szentelte magát. Vágyódott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a pilisi erdők vadonába,
</span>de tervének megvalósítás<span style="background-color:rgb(234,209,220)">át </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az országra zúduló tatár betörés késleltette.<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Akkoriban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sok remete élt</span> Esztergom környékén, a hegyekben. Amikor a
városban jártak, hogy készítményeiket eladják, és azok árából
szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Özséb házát is fölkeresték.
A velük való beszélgetés <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magány felé hajtotta. Azonban az út </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
szenvedések</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> keresztútján át vezetett.</span></b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Feladatának a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és
elismeréssel szemlélte a két kolduló rend, a domonkosok és ferencesek
munkáját</b></span>, de nem csatlakozott hozzájuk. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Úgy érezte, még több kell:
példaadás az engesztelésre és vezeklésre. Saját élete föláldozásával
mutatott utat és irányt. Négy éven át részt vett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárdúlás</span> utáni
újjáépítésben, majd lemondott a kanonokságról, és Vancsai István érsek
engedélyével 1246-ban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szántó közelében a sziklás rengetegbe </span>vonult.
Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által
esdjen kegyelmet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mostoha sorsú </span>nemzetének</b></span>. Ezzel érseke kívánságát is
teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országot.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pilisi remete hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a keresztet, jelszava és meggyőződése szerint</b></span>: <span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>„In Cruce salus” (Keresztben
az üdvösség)</b></i></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Később az egyesült remeték templomát is a Szent Kereszt
tiszteletére szentelte. A középkori és későbbi pálos templomokban a
főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a Szent Kereszt tiszteletére
szentelték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb egy alkalommal csodálatos látomásban részesült, amely döntő
hatással volt további életútjára. Egy éjjel, ima közben, az erdő mélyén
sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s
végül tüzes fénynyalábbá egyesültek. Özséb úgy érezte, hogy ez a különös
tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szétszórtan élő
</span>remetéket.</b></span></p><p style="text-align:center"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1250-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fölötti magaslaton
</span>templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának emlékére, és ehhez
észak felől csatlakozott a monostor. Özséb aztán sorra járta az
országban a nagyobb remetetelepeket. Először a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pécs melletti </span>Szent
Jakab-hegyi remetékhez érkezett, elkérte a Bertalan pécsi püspök által
készített szabályzatukat. A két monostor egyesült, és Özsébet
választották első tartományfőnökké. Özséb ezt követően Rómába indult
társaival, hogy megszerezze a Szentszék jóváhagyását és megerősítését.
Sikerült megnyernie <u>Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápánál</u>,
aki jóváhagyta a rendet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb huszonnégy évet töltött <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Pilisben,</span> húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét, melyet <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/remete-szent-pal" target="_blank">Remete Szent Pál </a>oltalma
alá helyezett, hiszen első remeteként ő volt ennek az életformának az
elindítója. Emellett szerénységében mintegy el akarta hárítani magától<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
rendalapítónak kijáró tiszteletet,</span> ezért Remete Szent Pál palástja alá
rejtőzött.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet így írta alá: </span><em style="text-align:justify">„Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae”</em><span style="text-align:justify">
(Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a
hivatalos elnevezésből rövidült le és lett a rend neve: pálosok.</span></b></span></p>
</div><div dir="ltr">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb 1270. január 20-án halt meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pilisszentkereszten</span>. Halálos ágyán a
szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és példaadásra
buzdította testvéreit</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az általa alapított templom sírkamrájában
temették el. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend.
Ekkor tértek át a Szent Ágoston szabályai szerint való életre.</b></span></p>
<p><span style="text-align:justify">A pálosok ma négy házban élnek
Magyarországon, illetve egy házban Erdélyben. Emellett több száz pálos
szerzetes él szerte a világon, a legtöbben Lengyelországban. A rend
életének középpontjában áll a Mária-tisztelet. Ennek kifejezéseképpen a
szerzetesek fehér ruhát hordanak, a rózsafüzért imádkozzák, kiemelt
buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt.
A monostorok többsége Mária-kegyhelyeken épült fel. Az 1382-ben
alapított Jasna Góra-i kolostor első szerzetesei magyar földről érkezett
pálosok voltak, és ma is a pálosok a kegyhely őrei. Częstochowa a rend
jelenlegi központja.</span></p>
<p></p>
<p>A pálos rendről és a rendalapítóról bővebben a <a href="https://palosrend.hu/a-rend/" target="_blank"><em>palosrend.hu</em> </a>oldalon olvashatnak.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><font size="4"><b>Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi
remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a
szétszórtan élő remetéket összegyűjtse. Áldozatos életéért és közbenjáró
imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</b></font></i></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p><div></div><div>
</div></div><div id="m_-7045023751290846309m_-5135170950245705313m_-29472525023249854DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br></div>
<h1>Szent Sebestyén vértanú</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2024. január 20., szombat | 9:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-sebestyen" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-sebestyen</a><br> </div></div><div><a rel="lightbox['g74977']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=74977&v=&img=c_sebestyen_szt_tiziano_1575k.jpg" width="182" height="336" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><div><a rel="lightbox['g74977']"><span title="14 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle" class="gmail-CToWUd"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Sebestyénre emlékezünk, aki Rómában szenvedett vértanúságot a 3–4. század fordulóján.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
vértanúként tisztelt Sebestyénhez mint segítőszenthez fordultak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">pestis
és más</span></b> – embereket, állatokat pusztító – <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">járványok idején</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Számos
testvérület és kézműves céh </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tisztelte védőszentjeként</span></b>, ereklyéinek
birtoklásáért több település vetélkedik. </span></p>.......<br><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sebestyén a császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban
született, de Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus is nagyra
becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sebestyén egyszerre tudott
</span>császári tiszt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
legenda </span>továbbá tehetséges szónoknak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mondja</span> a tisztet, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">bajtársait </span>
el akarta vezetni a hithez, és bátorította <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fogságban sínylődő
</span>keresztényeket.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Végül <span style="background-color:rgb(255,242,204)">maga Sebestyén</span> is a császári törvényszék elé
került, és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hite </span>miatt halálra ítélték</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kinn, a szabad mezőn karóhoz
kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amikor már halottnak vélték,
otthagyták</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos
sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét
megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">holtából </span>támadt
föl.</span></b></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>A legenda írója ily módon irányította a figyelmet arra, hogy a
keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. A hívőnek, aki halhatatlan,
nem árthat semmiféle kínzás, sem a halál. A legenda azt is hangsúlyozza
ugyanakkor, nem elég, hogy a vértanú a halálos szenvedést egyszer
kiállja, többször is meg kell ízlelnie a halál misztériumát. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sebestyén
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">újra a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték: bunkókkal
verték halálra, és egy csatornába dobták. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy Lucina nevű római asszony
temette el</span></b>. A legendaíró itt is római hagyományból merít: egy Lucina
nevű római matróna több vértanú történetében szerepel úgy, mint aki a
halálra kínzottaknak megadja a végtisztességet. A Depositio Martyrum
január 20-án emlékezik meg Szent Sebestyén temetéséről. </p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sebestyén tisztelete a 16. századig nagyon eleven volt, Rómában
kilenc bazilikát szenteltek neki. 680-ban Rómát megmentette </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a pestis</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">től,</span></b>
ezért főleg a járványok idején hívták segítségül. Róma városának
patrónusa. A fűzőkészítők, tűkészítők, halottvivők, kefekötők,
kertészek, magkereskedők, puskaművesek, tímárok, tűzijátékárusok,
vaskereskedők védőszentje, emellett a katonák, íjászok, rendőrök,
valamint a Svájci Gárda védőszentje. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Emléknapja </span>a népi kalendáriumban
Közép-Európa-szerte az első tavaszébresztő nap, mert e napon kezdenek
„mézgásodni”, azaz nedvet szívni a fák.</span></b></p>
<p><em><font size="4"><b><span style="color:rgb(0,0,255)">Istenünk, add meg nekünk az erősség lelkét, és taníts minket
Szent Sebestyén vértanú ragyogó példájával, hogy inkább kell neked
engedelmeskednünk, mint az embereknek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te
Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</span></b></font></em></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p></div>
</div>