<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>„Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj” – <font size="4">Beszélgetés Serfőző Leventével </font>Bálint Sándorról</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2025. január 14., kedd | 20:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/-istenem-legyoztel-hogy-magadhoz-magasztalj-beszelgetes-serfozo-leventevel-balint-sandorrol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/-istenem-legyoztel-hogy-magadhoz-magasztalj-beszelgetes-serfozo-leventevel-balint-sandorrol</a></div><div>
<h3>Ferenc pápa 2021-ben elismerte Bálint Sándor
néprajzkutató hősies erényeit. 2024. november 21-én a hitvalló tudós
neve felkerült az embermentők listájára a budapesti Holokauszt
Emlékközpont honlapján. Serfőző Leventével, a Szeged-Csanádi Egyházmegye
oktatási püspöki helynökével, Bálint Sándor boldoggáavatási eljárásának
egyházmegyei referensével egy korábban készült interjúnkat adjuk közre.</h3><div>
<div><p><b>– Mikor került kapcsolatba Bálint Sándor személyével, és mióta tölti be az egyházmegyei referens pozícióját?</b></p>
<p>– Bálint Sándorról először kispapként hallottam. Gyulay Endre püspök
atya nagyon sokat mesélt róla, megosztva velünk, növendékekkel a szent
életű professzorral kapcsolatos emlékeit, személyes élményeit. Később,
már papként különböző konferenciákon, könyvbemutatókon ismét találkoztam
a nevével és a munkásságával. Követve a boldoggáavatási eljárásának
alakulását, az elmúlt tizenöt évben időről időre felbukkant előttem a
neve, de behatóbban néhány éve kezdtem tanulmányozni az életútját,
tanári, kutatói munkáját, amely nagyon mélyen összefonódott a vallásos
hitéletével.</p>
<p>Szűkebb értelemben egy éve vagyok az egyházmegye referense, így
segítve Bálint Sándor boldoggáavatási ügyét. A hivatalos posztulátor egy
Rómában élő személy, én annyit tehetek a boldoggá avatásért, hogy az
egyházmegyében igyekszem megismertetni életpéldáját a hívekkel, a
diákokkal, a szegediekkel. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g114607']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=114607&v=0&p=1&img=c_1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>– Mi az, ami különösen megérintette Bálint Sándor személyében?</b></p>
<p>– Nagyon nagy dolog, ha valakinek az élete több területet összeköt. Bálint Sándor hídember. Egyrészt a kultúra képviselője:</p>
<blockquote>
<p>óriási szellemi műveltsége és széles látóköre egy európai gondolkodóról tanúskodik.</p>
</blockquote>
<p>Másrészt a szegedi és az alföldi táj kutatója, aki a néprajzot
tudományos szinten művelte. Pedagógus, egyetemi tanár volt, aki komoly
tudományos munkát végzett. Ami Bálint Sándor híd karakterét tovább
erősíti, és igazán mély tartalmat, értéket ad neki, az pedig a hite,
amit gyermekkorától kezdve a szívében hordozott. Istenkapcsolata mélyen
gyökerezett. Amint azt nemrégiben Gyulay püspök úr megfogalmazta:</p>
<blockquote>
<p>mindenben, amit tett, ott volt az Isten.</p>
</blockquote>
<p>A Teremtővel való mély kapcsolata vezette őt arra is, hogy az
üldöztetés idején inkább feladta a karriert, és hűséges maradt a
hitéhez. Mindez így együtt tette őt igazi hídemberré. Az is nagyon
lényeges, hogy nemcsak szegedi volt, nemcsak alföldi, hanem nagyon is
európai, aki nem csak megismerte Európát, de Európával is megismertette
az alföldi, a szegedi nagytájat, a szakrális néprajz helyi és regionális
értékeit. Néprajzi, tudósi munkája elsősorban ehhez a területhez
kapcsolódik. Ugyanakkor fiatal tanárként a harmincas, negyvenes években
nagyon komolyan követte a szentatyák tanítását, melyből a keresztény és
szociális gondolat komoly hatással volt rá. Mélyen megérintette az
egyszerű emberek és a munkásfiatalok sorsa, ezt bizonyítja a KALOT-tal
(Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületet Országos Tikársága – <i>a szerk.</i>) és annak vezetőjével, Kerkai Jenővel való közös munkája a szegedi tanyavilágban.</p>
<blockquote>
<p>Bálint Sándor egyszerre volt alsóvárosi, szegedi, alföldi, magyar és ugyanakkor európai gondolkodású ember.</p>
</blockquote>
<p>Ezt bizonyítja az a komoly közéleti munka is, amit parlamenti
képviselőként vállalt. Hitte, hogy a demokratikus átalakulást a magyar
katolikusoknak és a magyar Egyháznak is elő kell mozdítania.
Felelősséget érzett Egyházáért, az országért és azokért az értékekért,
melyek az evangéliumban és a népi kultúra gazdag világában gyökereznek.</p><p><b>– Képviselői szerepvállalása ugye már 1945 utánra esik?</b></p>
<p>– Igen, a Barankovics István vezette Keresztény Demokrata Néppárt
országgyűlési képviselője lett, de elmondhatjuk, hogy korának egyik
meghatározó szellemi vezetője is volt.</p>
<p><b>– Bálint Sándor hitvalló tudós volt. Életét meghatározta a
hűség Istenhez, a hazához, a hivatásához. Az isteni kegyelem az egész
életét áthatotta.</b></p>
<p>– A tanítványai és a szegedi barátai számolnak be arról a mély
alázatról, ami jellemezte. Ez határozta meg azt, ahogyan tanított,
ahogyan jelen volt az egyetemen, és ahogyan elfogadta az őt ért
megaláztatásokat. Ezeket éppen Szeged városától, a szűk pátriájától
kellett elszenvednie, amelyet annyira szeretett. Nemcsak az
istenkapcsolatában volt a sajátja a mély alázat és az elfogadó
magatartás, hanem mindazok irányában is, akik körülvették. Nem titkolta,
leírta, hogy nagyon-nagyon mélyen fájtak neki a bántások, amiket az
élettől és szeretett városától kapott. Van tőle egy nagyon szép idézet a
<i>Breviáriumában:</i> „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj. Mindent elvettél, hogy megajándékozz magaddal.”</p>
<blockquote>
<p>Tudta, hogy mindenben, ami történik, ott van a gondviselő Isten.</p>
</blockquote>
<p>Mindent ezzel a ráhagyatkozással fogadott el, és ez átsugárzott az
életén. Ez a lelkület, hozzáállás szinte tapintható volt a
hétköznapjaiban, akár a katedra mögött, amikor tanított, akár az utcán,
amikor valaki találkozott vele, vagy amikor betért az alsóvárosi
ferences templomba, ahová gyermekként, majd felnőttként is járt. Hátul,
letérdelve imádkozott, csöndben, félrevonulva. Ez a csendben imádkozó,
félrevonult ember ugyanakkor egy művelt, rendkívüli tehetséggel és mély
hittel megajándékozott ember volt. A tanítványai, a barátai, sőt az
ellenségei is így ismerték: alázatosnak, szerénynek, aki az életszentség
hírében állt.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g114607']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=114607&v=1&p=1&img=c_IMG_5914.JPG" alt="" border="0" width="188" height="125"></a></p>
<p><b>– Van egy számomra különösen megrázó és felemelő történet
Bálint Sándor életében: a felesége elhagyta, és egy másik férfitól
gyermeke született. Később, amikor az asszony súlyos beteg lett, az a
férfi elhagyta őt a gyerekkel együtt. Bálint Sándor ekkor visszament a
volt feleségéhez, élete végéig ápolta, gondoskodott róla, a hűtlenségből
született fiút pedig örökbe fogadta. </b></p>
<p>– Ahogyan Ön is említette, Bálint Sándor életében meghatározó volt a
hűség a hitéhez, Istenhez, a családjához és a nemzetéhez. Mély
istenkapcsolatáról már szót ejtettünk. Igen, hűséges volt a családjához
is, valóban visszafogadta a feleségét és annak gyermekét, akit a nevére
vett, nevelt, taníttatott. Mindenben támogatta, segítette. Feleségét – a
gyermek édesanyját – élete utolsó pillanatáig ápolta, gondozta,
mindvégig mellette maradt. Ez a hűség éppen Szent József évében
rendkívüli hangsúllyal bír. A Szent József-i lelkiség, amit megtalálunk a
Szentírásban, gyönyörűen megmutatkozik Bálint Sándor életében.</p>
<blockquote>
<p>Ő a Szent József-i gondoskodó atyaság egyik modern megtestesítője.</p>
</blockquote>
<p>Atyai szeretete a gyermek későbbi családjában is visszhangra talált,
hiszen szerették és tisztelték őt. Unokája a közelmúltban Szegeden járt,
egy szép megemlékezésen a vendégünk volt. Nagyon jó szívvel emlékszik
vissza Sándor bácsira, akinek hűsége átszőtte a családi kapcsolatokat.
Az élete során kapott sebeket igyekezett méltósággal és nagy alázattal
fogadni. Tiszta szívre vágyott. Leírja, hogy sok minden fájt neki, de
senkire nem tudott haragudni. Gyulay Endre püspök atya szokta idézni
azokat a mondatokat, amelyeket Bálint Sándor akkor mondott, amikor
1965-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és
kényszernyugdíjazták, gyakorlatilag félreállították, azért, mert
kölcsönadott valakinek egy valószínűleg Nagy Imréről szóló könyvet. Ezek
voltak az utolsó szó jogán elhangzott gondolatai: „Csak arra kéröm az
én Uramat, Istenömet, hogy soha ne tudjam mög, hogy ki juttatott engöm
ide. Nem akarom, hogy ellene a lelkömben bármikor is harag keletkezzön.
Aki engöm ezzel az ellenem kitalált váddal a szégyenpadra ültetett, az
nem tudja, mit cseleködött, nem haragszom rá, majd az Úrjézussal
elröndözik ezt.” </p>
<blockquote>
<p>Ez a haragot messze elkerülő tiszta lelkiség hatotta át a mindennapi
életét, tudományos munkásságát, családi és személyes kapcsolatait, végső
soron az egész életét. </p>
</blockquote><p><b>Bálint Sándort nagyon erős máriás lelkület is jellemezte.</b></p>
<p>– Mária-tiszteletét a családból, a gyermekkorából hozta. Már
gyermekként ott imádkozott a ferences Segítő Mária-kegykép előtt a
Szűzanya közbenjárását kérve. Szűz Máriához kapcsolódó imádságokat,
számos hagyományt, néprajzi motívumot gyűjtött össze.</p>
<blockquote>
<p>A Mária-tisztelethez köthető munkájának értéke szinte felbecsülhetetlen.</p>
</blockquote>
<p>Bejárta Európa számos országát, a Kárpát-medencét, Csíksomlyót és
egész Erdélyt, elment minden Mária-kegyhelyre, ha lehetősége nyílt rá.
Nemcsak a józsefi lelkület volt erős benne, hanem a mély Mária-tisztelet
is.</p>
<p><b>– Az, hogy Ferenc pápa <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-elismerte-balint-sandor-neprajzkutato-hosies-erenyeit" target="_blank">elismerte Bálint Sándor hősies erényeit</a>, mit jelent a boldoggá avatás folyamatában? </b></p>
<p>– A boldoggá avatásnak két szakasza van. Az egyik az egyházmegyei
szakasz, ez 2005-ben, a tanúk meghallgatásával indult. 2013-ra összeállt
az a dokumentum, amely a tanúvallomásokat és Bálint Sándor életének
legfontosabb eseményeit foglalja össze. Az illetékesek ezt még abban az
évben átadták Rómában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának, amely
befogadta és vizsgálni kezdte. Hét évvel később egy teológusokból álló
bizottság az úgynevezett <i>positio</i> alapján újra megvizsgálta
Bálint Sándor életét, és hősies erényeit megismerve döntést hozott.
Ennek a római szakasznak az utolsó lépése történt meg most májusban,
amikor a bíborosokból, főpapokból álló bizottság döntést hozott, és
Ferenc pápa elé terjesztette Bálint Sándor ügyét. A Szentatya elismerte
Bálint Sándor életének hősies erényeit, ami azt bizonyítja, hogy a
szegedi hitvalló tudós életszentségben élt.</p>
<blockquote>
<p>Mostantól azért kell még inkább imádkoznunk, hogy a közbenjárására valóban csoda történjen.</p>
</blockquote>
<p>Eddig is számos, az ő közbenjárásának tulajdonított
imameghallgatásról, gyógyulásról kaptunk már visszajelzést, ezeket most
egységesíteni és dokumentálni kell. Bízunk abban, hogy megnyílik az út a
boldoggá avatás felé. </p>
<div>
<p><b>Ima Isten szolgája Bálint Sándor boldoggá avatásáért: </b></p>
<p><b><font style="color:rgb(0,0,255)" size="2">Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó
embereket mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában,
életében követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig
figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni
és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép
közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára
hitet növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján
is Benned bízott, Téged nézett és a Te erőddel győzött emberi
szenvedélyein. Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök
életet, és add meg nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük és
így még inkább példaképünknek tarthassuk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen</font></b></p>
</div>
<p><b>Fotó: Lambert Attila; Móra Ferenc Múzeum</b></p>
<p><b><b>Bodnár Dániel/</b>Magyar Kurír</b></p>
<p><i>Az interjú nyomtatott változata az</i> Új Ember<i> 2021. június 6-i számában jelent meg.</i></p></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>