<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>Kedves Laci és Nagy Érdemű Lista !</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>BUCSA ! ! !</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Küldök egy riport filmet amely feltárja a Bucsában elkövetett
tömeggyilkosság sok részletét .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Tekintettel korunk sajátosságára a kereskedelmi műholdak képeire a
felderítő kamerás dronok képeire és a biztonsági kamerák képeire több bucsai
meggyilkolt civil esetében pontosan nyomon követhető hogy kik lőtték le őket
vagy éppen milyen katonai egységek tartóztatták le őket ami után egy tömegsírban
kötöttek ki .</DIV>
<DIV>Pontosan látható például több biztonsági kamera képén hogy egy orosz
lövész páncélos hogy lő szét egy civil személy autót .Igen meglepő módon a
Bucsába bevonuló oroszok nem semmisítették meg időben kamerákat és a rögzített
képeket vagy a kamerák azonnal felküldték a képeket valamilyen
tárolóba.</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>A film érdemi része amely 7 perc 20 másodpercnél kezdődik .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><A title=https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw
href="https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw">https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw</A></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Kedves Laci az orosz narratíva nagyon egyszerű ezt magától Lavrovtól már
halottuk :Bucsa egy berendezett helyszín ahol a halottak csak színházi kellékek
.</DIV>
<DIV>E.</DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A
title=laszlo.bajak@gmail.com>László Baják</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, January 7, 2025 7:57 AM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel
indítva</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>Kedves Rita!
<DIV>Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza
egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom
megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok szeparatista
törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak az egyik oldal
narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést úgy az elejét
vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre jó volt, hogy a
teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását utólag megindokolják.
Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv</DIV></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class="gmail_quote gmail_quote_container">
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>csakany <<A>csakany@cs.bme.hu</A>> ezt írta
(időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">Kedves
Laci és Mindenki!<BR>Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal
indul, hogy (akár <BR>provokáció hatására) egy ország megtámad egy
másikat.<BR>Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális
helyen...), <BR>hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a
béketárgyalásokat <BR>(látták, hogy mi történt volna
velük...)<BR>Sziasztok
Rita<BR><BR><BR>On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:<BR><BR>> Kedves
Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan
zajlik az<BR>> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború,
stb. Közép-Ázsiában, a Közel-keleten<BR>> és persze Ukrajnában is. Ebben a
helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált<BR>>
tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget
megállapítani. Természetesen<BR>> mindkét félnek megvan a maga felelőssége.
(Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi<BR>> párhuzamaid sem valósak.
Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen nem a Danzigi
korridor<BR>> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy
gondolta, hogy<BR>> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki
kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.<BR>> (Molotov-Ribbentrop paktum)
Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet birodalom okkal<BR>>
feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek
mögött nem állt<BR>> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az
oroszbarát kormány megdöntése után azzal<BR>> kezdődött, hogy az új ukrán
kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani a Krím félsziget<BR>>
haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása. A
háború ezután<BR>> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO
csatlakozását. (Ez otromba provokáció<BR>> volt, amelyben az oroszok
hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét alatt befejeződhetett<BR>>
volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem engedélyezte a
békekötést. A<BR>> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk.
(Kárpátalja visszaadására nem látok<BR>> esélyt, Magyarország nem tényező a
nagyhatalmak között) A morális szempontok nem igazán<BR>> történettudományi
szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert
ők<BR>> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot
viszont nincs miért sajnálni.<BR>> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb.
Ebből a szempontból az orosz és ukrán állam<BR>> egykutya.Persze mára
Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet kihasználtak, beáldoztak a<BR>>
nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv <BR>> <BR>> KEA <<A
target=_blank>kea@turul.banki.hu</A>> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H,
22:45):<BR>> Kedves Egon és
Levtársak!<BR>><BR>> A magam
részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem
tett<BR>> meg mindent annak érdekében,
hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
pedig<BR>> a történelmi példákat
illeti, nem érzem magam annyira
felkészültnek,<BR>> hogy érdemben be
tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye
mögé<BR>> -- azért hallottam már
olyasmikről, hogy a II. világháborút az elsőnek
a<BR>> lezárása már borítékolta, meg
Hitler sem hinném, hogy tisztán
önerőből<BR>> jutott a führeri székbe
stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP
a<BR>> saját megtakarított pénzéből
indította el és finanszírozta a
pártját,<BR>> amíg a párttagdíjak el
nem kezdtek becsorogni.<BR>><BR>>
*<BR>><BR>> Találós kérdés (gugli
nélkül): Ki a költő?<BR>><BR>> Egy
finn leányka képe<BR>><BR>>
Asztalfiókom néha kinyitom: rokon<BR>>
s baráti kéztől küldött
emlék-lomokon<BR>> egy rojtosan
kitépett újságlap felén<BR>> a képről
finn leányka arca néz
felém.<BR>><BR>> Világvihar sepert
át Finnország felett,<BR>> onnan
sodorta ezt az újságlevelet<BR>>
hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi
halott:<BR>> hét évet élt csupán s
örökre elaludt.<BR>><BR>> Kék volt
szeme, huncutkás-göndör a haja,<BR>>
körültáncolta pajkos pillangók
raja,<BR>> mese, imádság, anyacsók volt
étele,<BR>> mély tükrű lelke
Krisztus-arccal volt tele.<BR>><BR>>
Kacagó szíve boldogsággal robbanó<BR>>
kis bomba volt, mit láthatatlan víg
manó<BR>> sereg dobált szeszéllyel s
az, kit eltalált,<BR>> pár percre
elfelejtett bánatot,
halált.<BR>><BR>> E huncutkás
fejecske arról álmodott,<BR>> hogy fent
az égen csak tündér s hattyúfogat<BR>>
suhan s karácsonyfával szállnak
angyalok<BR>> s minden veszély csak itt
a földön jár gyalog.<BR>><BR>> S
szegényt épen felülről érte a
gonosz!<BR>> Galádul tört
százhetvenmillió orosz<BR>> a három
milliónyi finnre, mint deli<BR>>
mókusra medve, vélvén rögtön
elnyeli.<BR>><BR>> Varázsló
Vejnemöjnen a Kalevala<BR>> mélyéről
fölkelt és dalolt: varázsdala<BR>>
ráénekelt sosem látott havat,
jeget<BR>> honmára s tankok, ágyuk útja
elrekedt.<BR>><BR>> Sok hónapig
zajgott a hősi védelem,<BR>> a muszka
repülőraj dolgos várost, védtelen<BR>>
nőt, gyermeket bombázva berregett,<BR>>
Helsinkiben elsőnek ezt a
gyermeket<BR>><BR>> találta el. Mily
bús rekord! A kacagó<BR>> szívecskével
nem labdáz már vidám manó.<BR>> Képét
lelkem fiókja őrzi s homlokom<BR>>
el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.<BR>> <BR>> <BR>> <BR>>
<BR>> <BR>> <BR>><BR>> On
1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon
wrote:<BR>> > Kedves KEA
!<BR>>
><BR>> > Szeretném megkérdezni
tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt
írta<BR>> > az amerikaiak háborút
viseltek Oroszország visszaszorítására )ha már
azt<BR>> > írtad "az orosz-ukrán
háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939
-s<BR>> > háborúért Lengyelország a
felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
háborúért"<BR>> > háborúért
Finnország felelős ?<BR>>
><BR>> > 1939 -ben Lengyelország
komoly borsót tört a náci Németország orra
elé<BR>> > azzal hogy a tranzit
korridor út és vasúti tranzit díját megemelte
és<BR>> > konvertibilis valutában
követelte Németországtól és a feszült
helyzetben<BR>> > elkövetett kisebb
nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen
vagy<BR>> > Finnország provokálta
Sztálint azzal hogy nem adta át a kért
kvázi<BR>> > biztonsági zónát a
Szovjetuniónak ?<BR>>
><BR>> > Ha kimondod KEA hogy a
nyugat a felelős az ukrajnai háborúért
ahol<BR>> > Putyin egy olyan
szuverén államot támadott meg amelynek
szuverenitását<BR>> > öt részben
kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta akkor
az<BR>> > analógia szerinti
példákban Lengyelországot és Finnországot
kell<BR>> > szerinted KEA felelőssé
tenni az említett háborúk kirobbantásáért
?<BR>> > .Ahogy ezt maga Putyin a
saját maga által írt esszéjében leírta
.<BR>>
><BR>> >
Üdv.E!gon<BR>> > ----- Eredeti
üzenet ----- From: KEA<BR>> > Sent:
Sunday, January 5, 2025 10:43 PM<BR>>
> To: <A target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> ; Emoke
Greschik<BR>> > Subject: Re: [Grem]
'Háború' egy telexes cikkel
indítva<BR>>
><BR>> >> Az alábbi cikket
azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
meggyőződve<BR>> >> arról, hogy
az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a
felelős.<BR>> >><A
href="https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek"
rel=noreferrer
target=_blank>https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek</A><BR>>
emisszio-putyin-fico-trump<BR>>
>><BR>>
><BR>> > Itt egy másik
gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
kapcsán,<BR>> > tavaly
novemberből.<BR>>
><BR>> > === ===
===<BR>>
><BR>> > Elméletben a
konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
1956<BR>>
><BR>> > Kuruc, 2024.11.24. --
Doktor Faust<BR>> > <A
href="https://kuruc.info/r/7/281156/" rel=noreferrer
target=_blank>https://kuruc.info/r/7/281156/</A><BR>>
><BR>>
><BR>> > Az utóbbi időben
jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
különböző<BR>> > konfliktusok
értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán háború
és<BR>> > az '56-os forradalom állt,
illetve a kettő (értelmetlen)<BR>> >
összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék
az<BR>> > alábbi gondolatébresztővel
hozzájárulni.<BR>>
><BR>> > A dolgok közepébe vágva,
kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC
azóta<BR>> > kirúgott szakértőjének
november 4-i botrányos kijelentésével. A
november<BR>> > 4-i dátum 1956-hoz
kapcsolódik, a szovjet hadsereg
magyarországi<BR>> > inváziójának
megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon
írta<BR>> > ki Facebookon, hogy “Aki
a túlerőt nem tiszteli, az nem hős,
hanem<BR>> > bolond!”. Ezt a
kijelentését később arra javította le, hogy „Aki
a<BR>> > túlerőt nem ismeri fel, az
nem hős, hanem bolond!”<BR>>
><BR>> > Az embernek eszébe jut
ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
kapcsán<BR>> > mondom, inkább
például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1
gramm,<BR>> > egy 80 kilós ember
tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb
egy<BR>> > méhnél. Mégis, ha a
méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
akkor<BR>> > támad, megcsíp, belénk
szúrja a fullánkját, nem foglalkozik
az<BR>> > erőviszonyokkal. Miért van
ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta
a<BR>> > méhek léteznek) csak arra
lett volna elég, hogy a természet
bolondot<BR>> > csináljon belőlük,
mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a
többi<BR>> > állat is ilyen. Milyen
harcias például a kakas! Az egész állat csak 4
kg<BR>> > körüli, fegyverként egy
csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
érzi,<BR>> > hogy megsértették a
területét, akkor nekimegy az embernek, harcol,
meg<BR>> > akar
csípni.<BR>>
><BR>> > Somkuti nemrég az
Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
tisztázni<BR>> > az álláspontját,
amikor az alábbit mondta:<BR>>
><BR>>
> Én csak annyit akartam elmondani, hogy van
egy pont, amikor az<BR>> >
önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme,
és<BR>> > utána már nincs. És az a
vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
nélkül<BR>> > ontja a népnek a vérét
[...], az nagyon súlyos felelőtlenséget követ
el.<BR>>
><BR>> > A fentiekből kiderül,
hogy Somkuti alapvetően nem érti a
konfliktusokat.<BR>> > Ő úgy
képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
esélye<BR>> > fennáll, de nem veszi
figyelembe (nem tud róla?), hogy az
elrettentés<BR>> > képessége is
létezik. A védelempolitikában a stratégiai
elrettentés<BR>> > célja definíció
szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról,
hogy<BR>> > bármilyen agresszív
fellépés számukra elfogadhatatlan
következményekkel<BR>> >
jár”.<BR>>
><BR>> > Ez a definíció a válasz
arra, hogy miért támad a méh (vagy
bármilyen<BR>> > egyéb állat) nála
nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
fenyegetve<BR>> > érzi magát. Győzni
talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet.
A<BR>> > legyeket például mindenki
leüti, de a méheket az ember el
szokta<BR>> > hessegetni, mert nem
hiányzik egy csípés, és a vele járó
fájdalom<BR>> > (hozzátéve, hogy
egyébként sem akarnának leütni a szorgos
méztermelő<BR>> > állatot). Az ember
le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
csípés,<BR>> > ezért békén hagyják
őket, működik az elrettentés¹.<BR>>
><BR>> > Jordan Peterson kanadai
pszichológia professzor egyik előadásában
beszél<BR>> > arról, hogy ha egyazon
faj egyedei közötti konfliktusról
beszélünk<BR>> > (mindegy, hogy az
valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor
igaz<BR>> > az, hogy egyik állat sem
támadhatja meg alapos ok nélkül a
másikat,<BR>> > akkor sem, ha az
egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
mondjuk<BR>> > egy erősebb medve
harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz
az<BR>> > erősebb, akkor is jelentős
esélye van arra, hogy megsérül. Ez
pedig<BR>> > ahhoz vezet, hogy
amikor legközelebb egy magához hasonlóval
kell<BR>> > megküzdenie, már
rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
jelentheti.²<BR>> > A fenti az
országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja
meg<BR>> > csak úgy a gyengébbet, ha
az utóbbi jelentős veszteséget tud neki
okozni<BR>> > (és ezzel a győztes
rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
mivel<BR>> > ekkor nem fogja
megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami
annak<BR>> > is függvénye, hogy az
erősebb fél hogyan méri fel az
erőviszonyokat,<BR>> > mivel gyakran
nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország
valóban<BR>> > rendelkezik-e az
elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire tudja
és<BR>> > mennyire hajlandó
megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről
időre<BR>> >
tesztelik³.<BR>>
><BR>> > A fentire szolgáltat
példát a szovjet-finn háború (más néven a
téli<BR>> > háború) 1939. november
és 1940. március között. A szovjet
népesség<BR>> > akkoriban 200 millió
fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül.
A<BR>> > szovjet haderő az internet
szerint 3000 tankból és 3800
repülőgépből<BR>> > állt, a finn 30
tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel
is<BR>> > tehetnénk a kérdést, hogy
miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
elveit<BR>> > követve “az
áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos,
nem<BR>> > azért, mert a finnek úgy
gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
nyerni,<BR>> > és akkor “próbáljuk
meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
függetlenül<BR>> > az elrettentési
képességet kellett bizonyítani.<BR>>
><BR>> > Ezzel kapcsolatban
képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek
nem<BR>> > harcolnak. A Szovjetunió
küld egy táviratot, hogy holnaptól
fél<BR>> > Finnország az övék, a
finnek pedig kivonulnak, átadják a
területet,<BR>> > mivel úgysem
nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy
újabb<BR>> > táviratot, hogy az
ország másik felére is igényt tartanak, akkor
onnan<BR>> > is kivonulnak?! Nem jut
eszembe olyan példa, amikor valaki a
saját<BR>> > területét csak úgy,
ellenállás nélkül átadta volna.<BR>>
><BR>> > Ami a téli háborút
illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de
ezt<BR>> > mindenki csak pürrhoszi
győzelemként szokta emlegetni, miután a
finnek<BR>> > sikeresen
bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
képességével.<BR>> > A szovjeteknek
nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
megsebesült,<BR>> > valamint
1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti
repülőgépet<BR>> > veszítettek. A
finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
40.000<BR>> > sebesült meg. Tehát el
lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte meg
a<BR>> > területszerző kaland, amit
eredetileg a Blitzkrieg mintájára
indítottak,<BR>> > és néhány nap
alatt szerettek volna befejezni.<BR>>
><BR>> > Somkutinak annyiban van
igaza, hogy van egy határ, ahol már a
védekező<BR>> > félnek sem éri meg
tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60
év<BR>> > közötti férfiak nagy
részét feláldozták volna, ami utána
demográfiai<BR>> > katasztrófához
vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
kevesebb<BR>> > áldozattal is be
tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
veszteségeket<BR>> > okozni, hogy ne
érje meg őket megtámadni.<BR>>
><BR>> > Áttérve 1956-ra, nézzük
először a forradalom kirobbanásának okait.
A<BR>> > történészek írásaiból és a
forradalmárok beszámolóiból is az
köszön<BR>> > vissza, hogy a
kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
életet,<BR>> > hogy az akkoriak nem
láttak más választást. Máthé Áron
történész<BR>> > november 4-én, a
Pesti Srácoknak adott interjúban úgy
fogalmaz:<BR>> > “Mindenki meg akart
szabadulni a diktatúrától, attól a
rémálomtól.<BR>> > Csinálták, amit a
szívük diktált – nem lehetett
másként.”<BR>>
><BR>> > Szerintem a forradalom
céljaival kapcsolatban két dolog összemosódik.
A<BR>> > magyarok meg akartak
szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit
a<BR>> > forradalmárok a szovjetek
kiűzésével szerettek volna elérni.
A<BR>> > függetlenedés azonban a
szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
jöhetett<BR>> > létre, nem
győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
ellen,<BR>> > így a forradalom
elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy
a<BR>> > judeobolsevik terror
fenntartása egyáltalán nem volt
elengedhetetlen<BR>> > geopolitikai
érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló
magyarországi<BR>> > kommunisták
végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai
alapú<BR>> > ellenségességnek volt
szerepe. Velük szemben az elrettentés
működött,<BR>> > tehát itt elérte a
célját a forradalom.<BR>>
><BR>> > A magyarok a lakosság
szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak:
néhány<BR>> > ÁVH-st felakasztottak
vagy agyonlőttek, a harcokban a kommunistáknak
722<BR>> > áldozata és 1540
sebesültje volt, a szovjeteknek pedig
ideiglenesen<BR>> > visszavonulót
kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
hatalmas<BR>> > csorbát szenvedett a
világban. Ennek eredményeként a forradalom után
a<BR>> > rendszer maga is
megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
külföldre<BR>> > takarodott, a róla
elnevezett korszakot pedig felváltotta
a<BR>> > gulyáskommunizmus, és mi
lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
magyar<BR>> > élete jobb lett, de
ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
kellett.<BR>>
><BR>> > A pesti srácok olyanok
voltak, mint azok a régi utcagyerekek,
akik<BR>> > tudták, hogy ha valaki
rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni, ha
az<BR>> > ellenfél erősebb, mert
különben bármit megtehetnek vele.<BR>>
> Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
eredeti<BR>> > célok is
mások.<BR>>
><BR>> > Oroszország a konfliktus
előtt többször hangot adott annak, hogy
Ukrajna<BR>> > nyugati érdekszférába
sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
tekinti,<BR>> > amely az orosz állam
létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
teljes<BR>> > mértékben a nyugati
érdekszférába kerül, az olyan következményekkel
járt<BR>> > volna, mint az ukránok
NATO csatlakozása és nagymértékű
felfegyverzése,<BR>> > rakéták
telepítése az orosz határra, gazdasági problémák
okozása<BR>> > (például a gáz és
kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
szervezte<BR>> > volna a színes
forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában
gyakran<BR>> > hallhattunk olyan
magyarázatot, amely szerint Oroszország a
cári<BR>> > birodalmat (vagy a
Szovjetuniót) akarja újraéleszteni
területszerző<BR>> > kalandokkal.
Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha
a<BR>> > területről lenne szó, ennyi
erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát
is<BR>> > elfoglalhatták
volna.<BR>>
><BR>> > A fenti azért fontos,
mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
Ukrajna?<BR>> > Ha ugyanis az
oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
hasonló<BR>> > kellett, hanem
Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását
akarták<BR>> > megakadályozni, akkor
ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
harcol,<BR>> > hogy nyugati
érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
akkor<BR>> > azt kellene mondani,
hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
milyen<BR>> > szuverenitásról
beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim
a<BR>> > Majdan-puccs után került
hatalomra, és Victoria Nuland szerint Amerika
5<BR>> > milliárd dollárt költött az
ukrán színes forradalomra? A zsidó
Porosenko<BR>> > és utódja,
Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján
sem<BR>> > tekinthetők olyan legitim
vezetőknek, akik valóban az ukrán
érdekeket<BR>> >
képviselik.<BR>>
><BR>> > Az ukránok tehát
belementek egy olyan háborúba, ahol nem
területet<BR>> > akartak tőlük
elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
(ami<BR>> > egyre jobban az ukrán
államiság megszűnésének irányába mutat) elég
lett<BR>> > volna megegyezni az
oroszokkal bizonyos politikai és
katonai<BR>> > kérdésekben, valamint
lemondani a nagyobb nyugati
orientációról.<BR>> > Ha egy
országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum
a<BR>> > támadó felet elrettenteni.
Mivel az oroszok a saját államuk létét
látták<BR>> > fenyegetve, így a
háborútól még a súlyos veszteségek tudatában
sem<BR>> > lehetett volna őket
elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is
ez<BR>> > volt a célja, hanem győzni
akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy
ez<BR>> > így volt, azt nem csak a
hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
például<BR>> > ukránbarát balti és
skandináv jobboldali szervezetektől is ez
köszön<BR>> >
vissza.<BR>>
><BR>> > A háború elején
Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
felszerelt<BR>> > hadserege, harci
tapasztalatokkal. Az orosz kémeket
nyugati<BR>> > titkosszolgálati
segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
háború<BR>> > esetén nagymértékű
nyugati segítségre számíthatnak harci eszközökben,
a<BR>> > világ legjobb hírszerző
ügynökségének, a CIA-nek az
információ<BR>> > szolgáltatására,
továbbá a kollektív nyugat brutális
gazdasági<BR>> > szankcióira és
teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen.
Ha<BR>> > esetleg az a példa is a
szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede
az<BR>> > oroszok még alig tudtak
győzni a csecsenek ellen, akkor
joggal<BR>> > gondolhatták, hogy
ilyen támogatással jó nyerési esélyeik
lesznek.<BR>> > A fentiek ellenére a
valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek.
A<BR>> > háború felőrölte az első
ukrán hadsereget, majd egy második és
harmadik<BR>> > újonnan összerakott,
egyre kevésbé harcképes hadsereget is.
Miután<BR>> > nyilvánvaló lett, hogy
ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
eredeti<BR>> > cél meghiúsult, az
eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött az
a<BR>> > pont, ahol fel kellene adni
a háborút. Bár az oroszoknak nem a
terület<BR>> > kellett, a háború
fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása
az<BR>> > az eszköz, amivel
megakadályozzák Ukrajna nyugati
érdekszférába<BR>> > sodródását, így
Ukrajna minden nappal egyre több életet és
területet<BR>> > veszít, és egyre
mélyebbre kerül.<BR>>
><BR>> > Egyes elemzők szerint
Zelenszkij már döntött a 18-25 év
közöttiek<BR>> > besorozásáról,
mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
taktikai<BR>> > okokból. Amennyiben
Trumpék megvonnák tőlük a támogatást,
akkor<BR>> > Amerikára fognák a
fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt csak
úgy<BR>> > lehet majd értékelni,
hogy az ukrán zsidó vezetés
szándékosan<BR>> > gyilkoltatja le a
fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
anélkül,<BR>> > hogy ez bármilyen
érdemi katonai célt szolgálna⁴.<BR>>
><BR>> > A fentiek miatt tehát
teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán
háború<BR>> > összehasonlítása.
Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
háború,<BR>> > és a kezdeti célok is
alapvetően különböznek. A magyarok
korlátozott<BR>> > veszteséget
szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok
esetén<BR>> > viszont a saját
államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
előtt,<BR>> > brutális emberi és
területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
vezették<BR>> > neki Ukrajnát
Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy
hegynek.<BR>> > Visszatérve az MCC
köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
Somkuti,<BR>> > Kohán Mátyás), az
egész botrány Orbán Balázs szeptember
25-i<BR>> > kijelentésével indult,
aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva
mi<BR>> > valószínűleg nem csináltuk
volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált
2,5<BR>> > évvel ezelőtt”. Hogy
Orbán Balázs politikusként értelmetlen
módon<BR>> > összehasonlítja
Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti
esete<BR>> > viszont sokkal
súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben,
hogy<BR>> > közben az NKE
Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és
a<BR>> > legnagyobb szaktekintélynek
kellene lennie az országban.
Másrészt,<BR>> > amikor a “bolond”
kifejezést használta az ellenállókra, akkor
átlépett<BR>> > egy határt, aminek
meg is lett a következménye.<BR>>
><BR>> > Ezt a fideszes
tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
Orbán<BR>> > Balázs interjú
másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva
azt<BR>> > írja: “Ennyi az üzenet, a
hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága
–<BR>> > hogy nem csak az a hős, aki
a ruszki tankra kardot ránt, hanem az
is,<BR>> > aki még az első fegyver
eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
vesztes<BR>> >
háborút.”<BR>>
><BR>> > Ez utóbbit már Huth
Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
“1956-os<BR>> > szabadságharcosok
hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö.
kardot<BR>> > rántani a ruszki
tankra) az Eörsi László-Ungváry
Krisztián-féle<BR>> > posztbolsevik
történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
Ezután<BR>> > Huth rámutat, hogy az
ellenállást világháborús veteránok
vezényletével<BR>> > szervezték meg
(amennyire a rövid idő alatt lehetett),
barikádokat<BR>> > emeltek,
gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat használtak,
stb.<BR>>
><BR>> > A fentiek miatt
egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik
Kohánból<BR>> > akarnak valamilyen
Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki
a<BR>> > cikkei alapján semmilyen
jobboldali identitása nincsen. Ő csak
fideszes.<BR>> > Külpolitikai
újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
Mandinernél,<BR>> > társadalmi
kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
szerint<BR>> > az MCC sikerkalauz
lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség.
Csak<BR>> > éppen a nemzeti érzés
hiányzik...<BR>>
><BR>> > 1956-ban azt tettük,
amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió
év<BR>> > evolúció nem
téved.<BR>>
><BR>> > Dicsőség a
hősöknek!<BR>>
><BR>> >
Megjegyzések:<BR>>
><BR>> > ¹Elméletben az
elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott
kár<BR>> > szorozva a sikeres
kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
támadó<BR>> > által elért haszon
szorozva a sikeres támadás
valószínűségével.<BR>>
><BR>> > ²Ezért van egyébként,
hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
egymás<BR>> > közötti konfliktust,
méregetik egymást, ágaskodnak, a béka
felfújja<BR>> > magát, hogy
nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik
fölé<BR>> > ágaskodnak. A fokozatos
eszkalációnak is ez az oka a
nagyhatalmaknál:<BR>> > először
fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak,
hadgyakorlatokat<BR>> > tartanak,
aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
háború.<BR>>
><BR>> > ³De lehet a konfliktus
oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek
is.<BR>>
><BR>> > ⁴A háború és a
demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
foglal.<BR>> > Az 5Mózes 24:5
szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne
menjen<BR>> > hadba, és ne vessenek
reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad
legyen<BR>> > az ő házában, és
vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A
népesség<BR>> > pótlására tehát a
Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején
is,<BR>> > hogy valaki a feleségével
legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket.
Egy<BR>> > háborút el lehet
veszíteni, a görögöknek háromezer éves
történelmük<BR>> > során számos
vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak.
A<BR>> > demográfiai katasztrófából
viszont nem biztos, hogy van
visszaút.<BR>>
><BR>><BR>>
--<BR>><BR>>
Üdvrivalgással:<BR>>
KEA.<BR>>
_______________________________________________<BR>>
Grem mailing list<BR>> <A
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR>>
<A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR>>
<BR>> <BR>>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /><table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;"><tr><td style="width: 55px; padding-top: 13px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"/></a></td><td style="width: 470px; padding-top: 12px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></BODY></HTML>