<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>VOLT –E az  UKRÁNOK ÁLTAL ELKÖVETETT NÉPIRTÁS a DONBÁSZBAN ?</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Baják Laci “véres erőszakot említ “ amelyet szerinte az ukrán haderő 
követett  anélkül azonban ,hogy Laci számokat említene .</DIV>
<DIV>Ez azért fontos MERT PUTYIN LEGFONTOSABB INDOKA A “KÜLÖNLEGES MŰVELET “ 
MEGINDÍTÁSÁRA AZ VOLT HOGY AZ UKRÁNOK  14 000 AZAZ TIZENNÉGYEZER OROSZ 
AJKÚVAL VÉGEZTEK A DONbÁSZBAN .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Honnan vette Putyin ezt a számot ? Az ENSZ emberjogi jelentéséből ezek 
szerint Putyin is elismeri hogy a jelentés pontos és ez a véleménye pl. Demkó 
Attilának is .</DIV>
<DIV>A jelentés szerint 2014 és 2021 között 14 200 vagy 14 400 ember halt meg 
itt .</DIV>
<DIV>CSAKHOGY ! ! ! :ebből orosz reguláris katona , Putyin által támogatott 
fegyveres felkelő és csecsen harcos összesen 6500 főt tesz ki .</DIV>
<DIV>Ukrán fegyveres erők és paramilitáris erők vesztesége :4400 .</DIV>
<DIV>A civil áldozatok száma 3404.</DIV>
<DIV>A jelentés nem tér ki arra hogy ukrán vagy orosz fegyveres erők között hogy 
oszlik meg az áldozatok aránya de ÉS MOST FIGYELJETEK ! ! ! a civil áldozatok 80 
% az oroszok által tartósan megszállt területre esik .Ez jelentheti azt is hogy 
az  oroszok öltek meg több ukránt de még nem tenné lehetetlenné az ukránok 
nagymértékű  felelősségének megállapítását hiszen tüzérségi tűzzel is 
okozhatták volna ezt a veszteséget arra azonban vannak adatok hogy az felkelők 
és különösen a csecsen harcosok sok ukrán civil lakost öltek itt meg .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>De most jön a meglepetés :a civil áldozatok többségét orosz telepítésű 
taposó aknák okozták ,amiket az orosz erők az esetleges ukrán Donbászt 
visszafoglalni szándékozó támadás megállítására telepítettek .Az aknákat 
összevissza telepítették nem jelölték pontosan több helyen ezzel akadályozni a 
hétköznapi életet és a mezőgazdasági munkákat .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Demkó Attila szerint volt  több olyan  év mikor az ukrán 
tüzérségi tűz  évi egy tucat civil  halálos áldozatnál kevesebb 
volt  .</DIV>
<DIV>Így tehát a civil áldozatok száma 3404 és semmiképpen sem állítható hogy 
őket csak ukránok ölték meg TEHÁT AZ UKRÁNOK NEM KÖVETTEK EL NÉPÍRTAST .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Így Laci” véres erőszak “szó kapcsolata félrevezető Putyin erre hivatkozva 
nem indíthatott volna háborút ráadásul a donbaszi harcok áldozatiért is alapvető 
Putyin volt a felelős .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Üdv. Egon</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV 
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A 
title=laszlo.bajak@gmail.com>László Baják</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, January 7, 2025 7:57 AM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A 
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel 
indítva</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV 
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>Kedves Rita!  
<DIV>Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza 
egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom 
megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok szeparatista 
törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak az egyik oldal 
narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést úgy az elejét 
vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre jó volt, hogy a 
teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását utólag megindokolják. 
Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás.  Üdv</DIV></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class="gmail_quote gmail_quote_container">
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>csakany <<A>csakany@cs.bme.hu</A>> ezt írta 
(időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote 
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">Kedves 
  Laci és Mindenki!<BR>Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal 
  indul, hogy (akár <BR>provokáció hatására) egy ország megtámad egy 
  másikat.<BR>Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális 
  helyen...), <BR>hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a 
  béketárgyalásokat <BR>(látták, hogy mi történt volna 
  velük...)<BR>Sziasztok        
  Rita<BR><BR><BR>On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:<BR><BR>> Kedves 
  Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan 
  zajlik az<BR>> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, 
  stb. Közép-Ázsiában, a Közel-keleten<BR>> és persze Ukrajnában is. Ebben a 
  helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált<BR>> 
  tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget 
  megállapítani. Természetesen<BR>> mindkét félnek megvan a maga felelőssége. 
  (Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi<BR>> párhuzamaid sem valósak. 
  Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen nem a Danzigi 
  korridor<BR>> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy 
  gondolta, hogy<BR>> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki 
  kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.<BR>> (Molotov-Ribbentrop paktum) 
  Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet birodalom okkal<BR>> 
  feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek 
  mögött nem állt<BR>> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az 
  oroszbarát kormány megdöntése után azzal<BR>> kezdődött, hogy az új ukrán 
  kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani a Krím félsziget<BR>> 
  haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása. A 
  háború ezután<BR>> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO 
  csatlakozását. (Ez otromba provokáció<BR>> volt, amelyben az oroszok 
  hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét alatt befejeződhetett<BR>> 
  volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem engedélyezte a 
  békekötést. A<BR>> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk. 
  (Kárpátalja visszaadására nem látok<BR>> esélyt, Magyarország nem tényező a 
  nagyhatalmak között) A morális szempontok nem igazán<BR>> történettudományi 
  szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert 
  ők<BR>> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot 
  viszont nincs miért sajnálni.<BR>> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. 
  Ebből a szempontból az orosz és ukrán állam<BR>> egykutya.Persze mára 
  Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet kihasználtak, beáldoztak a<BR>> 
  nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv  <BR>> <BR>> KEA <<A 
  target=_blank>kea@turul.banki.hu</A>> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H, 
  22:45):<BR>>       Kedves Egon és 
  Levtársak!<BR>><BR>>       A magam 
  részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem 
  tett<BR>>       meg mindent annak érdekében, 
  hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami 
  pedig<BR>>       a történelmi példákat 
  illeti, nem érzem magam annyira 
  felkészültnek,<BR>>       hogy érdemben be 
  tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye 
  mögé<BR>>       -- azért hallottam már 
  olyasmikről, hogy a II. világháborút az elsőnek 
  a<BR>>       lezárása már borítékolta, meg 
  Hitler sem hinném, hogy tisztán 
  önerőből<BR>>       jutott a führeri székbe 
  stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP 
  a<BR>>       saját megtakarított pénzéből 
  indította el és finanszírozta a 
  pártját,<BR>>       amíg a párttagdíjak el 
  nem kezdtek becsorogni.<BR>><BR>>       
  *<BR>><BR>>       Találós kérdés (gugli 
  nélkül): Ki a költő?<BR>><BR>>       Egy 
  finn leányka képe<BR>><BR>>       
  Asztalfiókom néha kinyitom: rokon<BR>>       
  s baráti kéztől küldött 
  emlék-lomokon<BR>>       egy rojtosan 
  kitépett újságlap felén<BR>>       a képről 
  finn leányka arca néz 
  felém.<BR>><BR>>       Világvihar sepert 
  át Finnország felett,<BR>>       onnan 
  sodorta ezt az újságlevelet<BR>>       
  hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi 
  halott:<BR>>       hét évet élt csupán s 
  örökre elaludt.<BR>><BR>>       Kék volt 
  szeme, huncutkás-göndör a haja,<BR>>       
  körültáncolta pajkos pillangók 
  raja,<BR>>       mese, imádság, anyacsók volt 
  étele,<BR>>       mély tükrű lelke 
  Krisztus-arccal volt tele.<BR>><BR>>       
  Kacagó szíve boldogsággal robbanó<BR>>       
  kis bomba volt, mit láthatatlan víg 
  manó<BR>>       sereg dobált szeszéllyel s 
  az, kit eltalált,<BR>>       pár percre 
  elfelejtett bánatot, 
  halált.<BR>><BR>>       E huncutkás 
  fejecske arról álmodott,<BR>>       hogy fent 
  az égen csak tündér s hattyúfogat<BR>>       
  suhan s karácsonyfával szállnak 
  angyalok<BR>>       s minden veszély csak itt 
  a földön jár gyalog.<BR>><BR>>       S 
  szegényt épen felülről érte a 
  gonosz!<BR>>       Galádul tört 
  százhetvenmillió orosz<BR>>       a három 
  milliónyi finnre, mint deli<BR>>       
  mókusra medve, vélvén rögtön 
  elnyeli.<BR>><BR>>       Varázsló 
  Vejnemöjnen a Kalevala<BR>>       mélyéről 
  fölkelt és dalolt: varázsdala<BR>>       
  ráénekelt sosem látott havat, 
  jeget<BR>>       honmára s tankok, ágyuk útja 
  elrekedt.<BR>><BR>>       Sok hónapig 
  zajgott a hősi védelem,<BR>>       a muszka 
  repülőraj dolgos várost, védtelen<BR>>       
  nőt, gyermeket bombázva berregett,<BR>>       
  Helsinkiben elsőnek ezt a 
  gyermeket<BR>><BR>>       találta el. Mily 
  bús rekord! A kacagó<BR>>       szívecskével 
  nem labdáz már vidám manó.<BR>>       Képét 
  lelkem fiókja őrzi s homlokom<BR>>       
  el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.<BR>> <BR>> <BR>> <BR>> 
  <BR>> <BR>> <BR>><BR>>       On 
  1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon 
  wrote:<BR>>       > Kedves KEA 
  !<BR>>       
  ><BR>>       > Szeretném megkérdezni 
  tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt 
  írta<BR>>       > az amerikaiak háborút 
  viseltek Oroszország visszaszorítására )ha már 
  azt<BR>>       > írtad "az orosz-ukrán 
  háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939 
  -s<BR>>       > háborúért Lengyelország a 
  felelős ?És az 1939 -40 s "Téli 
  háborúért"<BR>>       > háborúért 
  Finnország felelős ?<BR>>       
  ><BR>>       > 1939 -ben Lengyelország 
  komoly borsót tört a náci Németország orra 
  elé<BR>>       > azzal hogy a tranzit 
  korridor út és vasúti tranzit díját megemelte 
  és<BR>>       > konvertibilis valutában 
  követelte Németországtól és a feszült 
  helyzetben<BR>>       > elkövetett kisebb 
  nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen 
  vagy<BR>>       > Finnország provokálta 
  Sztálint azzal hogy nem adta át  a kért 
  kvázi<BR>>       > biztonsági zónát a 
  Szovjetuniónak ?<BR>>       
  ><BR>>       > Ha kimondod KEA hogy a 
  nyugat a felelős az ukrajnai háborúért 
  ahol<BR>>       > Putyin egy olyan 
  szuverén államot támadott meg amelynek 
  szuverenitását<BR>>       > öt részben 
  kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta akkor 
  az<BR>>       > analógia szerinti 
  példákban Lengyelországot és Finnországot 
  kell<BR>>       > szerinted KEA felelőssé 
  tenni az említett  háborúk kirobbantásáért 
  ?<BR>>       > .Ahogy ezt maga Putyin a 
  saját maga által írt esszéjében leírta 
  .<BR>>       
  ><BR>>       > 
  Üdv.E!gon<BR>>       > ----- Eredeti 
  üzenet ----- From: KEA<BR>>       > Sent: 
  Sunday, January 5, 2025 10:43 PM<BR>>       
  > To: <A target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> ; Emoke 
  Greschik<BR>>       > Subject: Re: [Grem] 
  'Háború' egy telexes cikkel 
  indítva<BR>>       
  ><BR>>       >> Az alábbi cikket 
  azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig 
  meggyőződve<BR>>       >> arról, hogy 
  az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a 
  felelős.<BR>>       >><A 
  href="https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek" 
  rel=noreferrer 
  target=_blank>https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek</A><BR>>       
  emisszio-putyin-fico-trump<BR>>       
  >><BR>>       
  ><BR>>       > Itt egy másik 
  gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata 
  kapcsán,<BR>>       > tavaly 
  novemberből.<BR>>       
  ><BR>>       > === === 
  ===<BR>>       
  ><BR>>       > Elméletben a 
  konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és 
  1956<BR>>       
  ><BR>>       > Kuruc, 2024.11.24. -- 
  Doktor Faust<BR>>       > <A 
  href="https://kuruc.info/r/7/281156/" rel=noreferrer 
  target=_blank>https://kuruc.info/r/7/281156/</A><BR>>       
  ><BR>>       
  ><BR>>       > Az utóbbi időben 
  jelentős vitát – mi több, botrányt – generált 
  különböző<BR>>       > konfliktusok 
  értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán háború 
  és<BR>>       > az '56-os forradalom állt, 
  illetve a kettő (értelmetlen)<BR>>       > 
  összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék 
  az<BR>>       > alábbi gondolatébresztővel 
  hozzájárulni.<BR>>       
  ><BR>>       > A dolgok közepébe vágva, 
  kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC 
  azóta<BR>>       > kirúgott szakértőjének 
  november 4-i botrányos kijelentésével. A 
  november<BR>>       > 4-i dátum 1956-hoz 
  kapcsolódik, a szovjet hadsereg 
  magyarországi<BR>>       > inváziójának 
  megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon 
  írta<BR>>       > ki Facebookon, hogy “Aki 
  a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, 
  hanem<BR>>       > bolond!”. Ezt a 
  kijelentését később arra javította le, hogy „Aki 
  a<BR>>       > túlerőt nem ismeri fel, az 
  nem hős, hanem bolond!”<BR>>       
  ><BR>>       > Az embernek eszébe jut 
  ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti 
  kapcsán<BR>>       > mondom, inkább 
  például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1 
  gramm,<BR>>       > egy 80 kilós ember 
  tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb 
  egy<BR>>       > méhnél. Mégis, ha a 
  méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti, 
  akkor<BR>>       > támad, megcsíp, belénk 
  szúrja a fullánkját, nem foglalkozik 
  az<BR>>       > erőviszonyokkal. Miért van 
  ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta 
  a<BR>>       > méhek léteznek) csak arra 
  lett volna elég, hogy a természet 
  bolondot<BR>>       > csináljon belőlük, 
  mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a 
  többi<BR>>       > állat is ilyen. Milyen 
  harcias például a kakas! Az egész állat csak 4 
  kg<BR>>       > körüli, fegyverként egy 
  csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy 
  érzi,<BR>>       > hogy megsértették a 
  területét, akkor nekimegy az embernek, harcol, 
  meg<BR>>       > akar 
  csípni.<BR>>       
  ><BR>>       > Somkuti nemrég az 
  Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg 
  tisztázni<BR>>       > az álláspontját, 
  amikor az alábbit mondta:<BR>>       
  ><BR>>       
  >      Én csak annyit akartam elmondani, hogy van 
  egy pont, amikor az<BR>>       > 
  önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme, 
  és<BR>>       > utána már nincs. És az a 
  vezető, vagy az, aki a győzelem reménye 
  nélkül<BR>>       > ontja a népnek a vérét 
  [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget követ 
  el.<BR>>       
  ><BR>>       > A fentiekből kiderül, 
  hogy Somkuti alapvetően nem érti a 
  konfliktusokat.<BR>>       > Ő úgy 
  képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés 
  esélye<BR>>       > fennáll, de nem veszi 
  figyelembe (nem tud róla?), hogy az 
  elrettentés<BR>>       > képessége is 
  létezik. A védelempolitikában a stratégiai 
  elrettentés<BR>>       > célja definíció 
  szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról, 
  hogy<BR>>       > bármilyen agresszív 
  fellépés számukra elfogadhatatlan 
  következményekkel<BR>>       > 
  jár”.<BR>>       
  ><BR>>       > Ez a definíció a válasz 
  arra, hogy miért támad a méh (vagy 
  bármilyen<BR>>       > egyéb állat) nála 
  nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha 
  fenyegetve<BR>>       > érzi magát. Győzni 
  talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet. 
  A<BR>>       > legyeket például mindenki 
  leüti, de a méheket az ember el 
  szokta<BR>>       > hessegetni, mert nem 
  hiányzik egy csípés, és a vele járó 
  fájdalom<BR>>       > (hozzátéve, hogy 
  egyébként sem akarnának leütni a szorgos 
  méztermelő<BR>>       > állatot). Az ember 
  le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a 
  csípés,<BR>>       > ezért békén hagyják 
  őket, működik az elrettentés¹.<BR>>       
  ><BR>>       > Jordan Peterson kanadai 
  pszichológia professzor egyik előadásában 
  beszél<BR>>       > arról, hogy ha egyazon 
  faj egyedei közötti konfliktusról 
  beszélünk<BR>>       > (mindegy, hogy az 
  valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor 
  igaz<BR>>       > az, hogy egyik állat sem 
  támadhatja meg alapos ok nélkül a 
  másikat,<BR>>       > akkor sem, ha az 
  egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha 
  mondjuk<BR>>       > egy erősebb medve 
  harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz 
  az<BR>>       > erősebb, akkor is jelentős 
  esélye van arra, hogy megsérül. Ez 
  pedig<BR>>       > ahhoz vezet, hogy 
  amikor legközelebb egy magához hasonlóval 
  kell<BR>>       > megküzdenie, már 
  rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét 
  jelentheti.²<BR>>       > A fenti az 
  országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja 
  meg<BR>>       > csak úgy a gyengébbet, ha 
  az utóbbi jelentős veszteséget tud neki 
  okozni<BR>>       > (és ezzel a győztes 
  rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben), 
  mivel<BR>>       > ekkor nem fogja 
  megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami 
  annak<BR>>       > is függvénye, hogy az 
  erősebb fél hogyan méri fel az 
  erőviszonyokat,<BR>>       > mivel gyakran 
  nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország 
  valóban<BR>>       > rendelkezik-e az 
  elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire tudja 
  és<BR>>       > mennyire hajlandó 
  megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről 
  időre<BR>>       > 
  tesztelik³.<BR>>       
  ><BR>>       > A fentire szolgáltat 
  példát a szovjet-finn háború (más néven a 
  téli<BR>>       > háború) 1939. november 
  és 1940. március között. A szovjet 
  népesség<BR>>       > akkoriban 200 millió 
  fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül. 
  A<BR>>       > szovjet haderő az internet 
  szerint 3000 tankból és 3800 
  repülőgépből<BR>>       > állt, a finn 30 
  tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel 
  is<BR>>       > tehetnénk a kérdést, hogy 
  miért harcoltak a finnek, ha Somkuti 
  elveit<BR>>       > követve “az 
  áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos, 
  nem<BR>>       > azért, mert a finnek úgy 
  gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük 
  nyerni,<BR>>       > és akkor “próbáljuk 
  meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől 
  függetlenül<BR>>       > az elrettentési 
  képességet kellett bizonyítani.<BR>>       
  ><BR>>       > Ezzel kapcsolatban 
  képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek 
  nem<BR>>       > harcolnak. A Szovjetunió 
  küld egy táviratot, hogy holnaptól 
  fél<BR>>       > Finnország az övék, a 
  finnek pedig kivonulnak, átadják a 
  területet,<BR>>       > mivel úgysem 
  nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy 
  újabb<BR>>       > táviratot, hogy az 
  ország másik felére is igényt tartanak, akkor 
  onnan<BR>>       > is kivonulnak?! Nem jut 
  eszembe olyan példa, amikor valaki a 
  saját<BR>>       > területét csak úgy, 
  ellenállás nélkül átadta volna.<BR>>       
  ><BR>>       > Ami a téli háborút 
  illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de 
  ezt<BR>>       > mindenki csak pürrhoszi 
  győzelemként szokta emlegetni, miután a 
  finnek<BR>>       > sikeresen 
  bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés 
  képességével.<BR>>       > A szovjeteknek 
  nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000 
  megsebesült,<BR>>       > valamint 
  1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti 
  repülőgépet<BR>>       > veszítettek. A 
  finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és 
  40.000<BR>>       > sebesült meg. Tehát el 
  lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte meg 
  a<BR>>       > területszerző kaland, amit 
  eredetileg a Blitzkrieg mintájára 
  indítottak,<BR>>       > és néhány nap 
  alatt szerettek volna befejezni.<BR>>       
  ><BR>>       > Somkutinak annyiban van 
  igaza, hogy van egy határ, ahol már a 
  védekező<BR>>       > félnek sem éri meg 
  tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60 
  év<BR>>       > közötti férfiak nagy 
  részét feláldozták volna, ami utána 
  demográfiai<BR>>       > katasztrófához 
  vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval 
  kevesebb<BR>>       > áldozattal is be 
  tudták bizonyítani, hogy képesek olyan 
  veszteségeket<BR>>       > okozni, hogy ne 
  érje meg őket megtámadni.<BR>>       
  ><BR>>       > Áttérve 1956-ra, nézzük 
  először a forradalom kirobbanásának okait. 
  A<BR>>       > történészek írásaiból és a 
  forradalmárok beszámolóiból is az 
  köszön<BR>>       > vissza, hogy a 
  kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az 
  életet,<BR>>       > hogy az akkoriak nem 
  láttak más választást. Máthé Áron 
  történész<BR>>       > november 4-én, a 
  Pesti Srácoknak adott interjúban úgy 
  fogalmaz:<BR>>       > “Mindenki meg akart 
  szabadulni a diktatúrától, attól a 
  rémálomtól.<BR>>       > Csinálták, amit a 
  szívük diktált – nem lehetett 
  másként.”<BR>>       
  ><BR>>       > Szerintem a forradalom 
  céljaival kapcsolatban két dolog összemosódik. 
  A<BR>>       > magyarok meg akartak 
  szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit 
  a<BR>>       > forradalmárok a szovjetek 
  kiűzésével szerettek volna elérni. 
  A<BR>>       > függetlenedés azonban a 
  szovjet geopolitikai érdekek miatt nem 
  jöhetett<BR>>       > létre, nem 
  győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege 
  ellen,<BR>>       > így a forradalom 
  elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy 
  a<BR>>       > judeobolsevik terror 
  fenntartása egyáltalán nem volt 
  elengedhetetlen<BR>>       > geopolitikai 
  érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló 
  magyarországi<BR>>       > kommunisták 
  végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai 
  alapú<BR>>       > ellenségességnek volt 
  szerepe. Velük szemben az elrettentés 
  működött,<BR>>       > tehát itt elérte a 
  célját a forradalom.<BR>>       
  ><BR>>       > A magyarok a lakosság 
  szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak: 
  néhány<BR>>       > ÁVH-st felakasztottak 
  vagy agyonlőttek, a harcokban a kommunistáknak 
  722<BR>>       > áldozata és 1540 
  sebesültje volt, a szovjeteknek pedig 
  ideiglenesen<BR>>       > visszavonulót 
  kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak 
  hatalmas<BR>>       > csorbát szenvedett a 
  világban. Ennek eredményeként a forradalom után 
  a<BR>>       > rendszer maga is 
  megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi 
  külföldre<BR>>       > takarodott, a róla 
  elnevezett korszakot pedig felváltotta 
  a<BR>>       > gulyáskommunizmus, és mi 
  lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden 
  magyar<BR>>       > élete jobb lett, de 
  ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása 
  kellett.<BR>>       
  ><BR>>       > A pesti srácok olyanok 
  voltak, mint azok a régi utcagyerekek, 
  akik<BR>>       > tudták, hogy ha valaki 
  rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni, ha 
  az<BR>>       > ellenfél erősebb, mert 
  különben bármit megtehetnek vele.<BR>>       
  > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az 
  eredeti<BR>>       > célok is 
  mások.<BR>>       
  ><BR>>       > Oroszország a konfliktus 
  előtt többször hangot adott annak, hogy 
  Ukrajna<BR>>       > nyugati érdekszférába 
  sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek 
  tekinti,<BR>>       > amely az orosz állam 
  létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna 
  teljes<BR>>       > mértékben a nyugati 
  érdekszférába kerül, az olyan következményekkel 
  járt<BR>>       > volna, mint az ukránok 
  NATO csatlakozása és nagymértékű 
  felfegyverzése,<BR>>       > rakéták 
  telepítése az orosz határra, gazdasági problémák 
  okozása<BR>>       > (például a gáz és 
  kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen 
  szervezte<BR>>       > volna a színes 
  forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában 
  gyakran<BR>>       > hallhattunk olyan 
  magyarázatot, amely szerint Oroszország a 
  cári<BR>>       > birodalmat (vagy a 
  Szovjetuniót) akarja újraéleszteni 
  területszerző<BR>>       > kalandokkal. 
  Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha 
  a<BR>>       > területről lenne szó, ennyi 
  erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát 
  is<BR>>       > elfoglalhatták 
  volna.<BR>>       
  ><BR>>       > A fenti azért fontos, 
  mert adódik a kérdés, hogy miért harcol 
  Ukrajna?<BR>>       > Ha ugyanis az 
  oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi 
  hasonló<BR>>       > kellett, hanem 
  Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását 
  akarták<BR>>       > megakadályozni, akkor 
  ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért 
  harcol,<BR>>       > hogy nyugati 
  érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni, 
  akkor<BR>>       > azt kellene mondani, 
  hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De 
  milyen<BR>>       > szuverenitásról 
  beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim 
  a<BR>>       > Majdan-puccs után került 
  hatalomra, és Victoria Nuland szerint Amerika 
  5<BR>>       > milliárd dollárt költött az 
  ukrán színes forradalomra? A zsidó 
  Porosenko<BR>>       > és utódja, 
  Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján 
  sem<BR>>       > tekinthetők olyan legitim 
  vezetőknek, akik valóban az ukrán 
  érdekeket<BR>>       > 
  képviselik.<BR>>       
  ><BR>>       > Az ukránok tehát 
  belementek egy olyan háborúba, ahol nem 
  területet<BR>>       > akartak tőlük 
  elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez 
  (ami<BR>>       > egyre jobban az ukrán 
  államiság megszűnésének irányába mutat) elég 
  lett<BR>>       > volna megegyezni az 
  oroszokkal bizonyos politikai és 
  katonai<BR>>       > kérdésekben, valamint 
  lemondani a nagyobb nyugati 
  orientációról.<BR>>       > Ha egy 
  országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum 
  a<BR>>       > támadó felet elrettenteni. 
  Mivel az oroszok a saját államuk létét 
  látták<BR>>       > fenyegetve, így a 
  háborútól még a súlyos veszteségek tudatában 
  sem<BR>>       > lehetett volna őket 
  elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is 
  ez<BR>>       > volt a célja, hanem győzni 
  akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy 
  ez<BR>>       > így volt, azt nem csak a 
  hivatalos ukrán verzió mondja, hanem 
  például<BR>>       > ukránbarát balti és 
  skandináv jobboldali szervezetektől is ez 
  köszön<BR>>       > 
  vissza.<BR>>       
  ><BR>>       > A háború elején 
  Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól 
  felszerelt<BR>>       > hadserege, harci 
  tapasztalatokkal. Az orosz kémeket 
  nyugati<BR>>       > titkosszolgálati 
  segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy 
  háború<BR>>       > esetén nagymértékű 
  nyugati segítségre számíthatnak harci eszközökben, 
  a<BR>>       > világ legjobb hírszerző 
  ügynökségének, a CIA-nek az 
  információ<BR>>       > szolgáltatására, 
  továbbá a kollektív nyugat brutális 
  gazdasági<BR>>       > szankcióira és 
  teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen. 
  Ha<BR>>       > esetleg az a példa is a 
  szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede 
  az<BR>>       > oroszok még alig tudtak 
  győzni a csecsenek ellen, akkor 
  joggal<BR>>       > gondolhatták, hogy 
  ilyen támogatással jó nyerési esélyeik 
  lesznek.<BR>>       > A fentiek ellenére a 
  valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek. 
  A<BR>>       > háború felőrölte az első 
  ukrán hadsereget, majd egy második és 
  harmadik<BR>>       > újonnan összerakott, 
  egyre kevésbé harcképes hadsereget is. 
  Miután<BR>>       > nyilvánvaló lett, hogy 
  ukrán győzelemre nincs esély, tehát az 
  eredeti<BR>>       > cél meghiúsult, az 
  eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött az 
  a<BR>>       > pont, ahol fel kellene adni 
  a háborút. Bár az oroszoknak nem a 
  terület<BR>>       > kellett, a háború 
  fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása 
  az<BR>>       > az eszköz, amivel 
  megakadályozzák Ukrajna nyugati 
  érdekszférába<BR>>       > sodródását, így 
  Ukrajna minden nappal egyre több életet és 
  területet<BR>>       > veszít, és egyre 
  mélyebbre kerül.<BR>>       
  ><BR>>       > Egyes elemzők szerint 
  Zelenszkij már döntött a 18-25 év 
  közöttiek<BR>>       > besorozásáról, 
  mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár 
  taktikai<BR>>       > okokból. Amennyiben 
  Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, 
  akkor<BR>>       > Amerikára fognák a 
  fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt csak 
  úgy<BR>>       > lehet majd értékelni, 
  hogy az ukrán zsidó vezetés 
  szándékosan<BR>>       > gyilkoltatja le a 
  fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva 
  anélkül,<BR>>       > hogy ez bármilyen 
  érdemi katonai célt szolgálna⁴.<BR>>       
  ><BR>>       > A fentiek miatt tehát 
  teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán 
  háború<BR>>       > összehasonlítása. 
  Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy 
  háború,<BR>>       > és a kezdeti célok is 
  alapvetően különböznek. A magyarok 
  korlátozott<BR>>       > veszteséget 
  szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok 
  esetén<BR>>       > viszont a saját 
  államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk 
  előtt,<BR>>       > brutális emberi és 
  területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy 
  vezették<BR>>       > neki Ukrajnát 
  Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy 
  hegynek.<BR>>       > Visszatérve az MCC 
  köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs, 
  Somkuti,<BR>>       > Kohán Mátyás), az 
  egész botrány Orbán Balázs szeptember 
  25-i<BR>>       > kijelentésével indult, 
  aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva 
  mi<BR>>       > valószínűleg nem csináltuk 
  volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 
  2,5<BR>>       > évvel ezelőtt”. Hogy 
  Orbán Balázs politikusként értelmetlen 
  módon<BR>>       > összehasonlítja 
  Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti 
  esete<BR>>       > viszont sokkal 
  súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben, 
  hogy<BR>>       > közben az NKE 
  Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és 
  a<BR>>       > legnagyobb szaktekintélynek 
  kellene lennie az országban. 
  Másrészt,<BR>>       > amikor a “bolond” 
  kifejezést használta az ellenállókra, akkor 
  átlépett<BR>>       > egy határt, aminek 
  meg is lett a következménye.<BR>>       
  ><BR>>       > Ezt a fideszes 
  tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az 
  Orbán<BR>>       > Balázs interjú 
  másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva 
  azt<BR>>       > írja: “Ennyi az üzenet, a 
  hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága 
  –<BR>>       > hogy nem csak az a hős, aki 
  a ruszki tankra kardot ránt, hanem az 
  is,<BR>>       > aki még az első fegyver 
  eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető 
  vesztes<BR>>       > 
  háborút.”<BR>>       
  ><BR>>       > Ez utóbbit már Huth 
  Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte: 
  “1956-os<BR>>       > szabadságharcosok 
  hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. 
  kardot<BR>>       > rántani a ruszki 
  tankra) az Eörsi László-Ungváry 
  Krisztián-féle<BR>>       > posztbolsevik 
  történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“ 
  Ezután<BR>>       > Huth rámutat, hogy az 
  ellenállást világháborús veteránok 
  vezényletével<BR>>       > szervezték meg 
  (amennyire a rövid idő alatt lehetett), 
  barikádokat<BR>>       > emeltek, 
  gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat használtak, 
  stb.<BR>>       
  ><BR>>       > A fentiek miatt 
  egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik 
  Kohánból<BR>>       > akarnak valamilyen 
  Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki 
  a<BR>>       > cikkei alapján semmilyen 
  jobboldali identitása nincsen. Ő csak 
  fideszes.<BR>>       > Külpolitikai 
  újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista 
  Mandinernél,<BR>>       > társadalmi 
  kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth 
  szerint<BR>>       > az MCC sikerkalauz 
  lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség. 
  Csak<BR>>       > éppen a nemzeti érzés 
  hiányzik...<BR>>       
  ><BR>>       > 1956-ban azt tettük, 
  amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió 
  év<BR>>       > evolúció nem 
  téved.<BR>>       
  ><BR>>       > Dicsőség a 
  hősöknek!<BR>>       
  ><BR>>       > 
  Megjegyzések:<BR>>       
  ><BR>>       > ¹Elméletben az 
  elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott 
  kár<BR>>       > szorozva a sikeres 
  kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a 
  támadó<BR>>       > által elért haszon 
  szorozva a sikeres támadás 
  valószínűségével.<BR>>       
  ><BR>>       > ²Ezért van egyébként, 
  hogy az állatok megpróbálják elkerülni az 
  egymás<BR>>       > közötti konfliktust, 
  méregetik egymást, ágaskodnak, a béka 
  felfújja<BR>>       > magát, hogy 
  nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik 
  fölé<BR>>       > ágaskodnak. A fokozatos 
  eszkalációnak is ez az oka a 
  nagyhatalmaknál:<BR>>       > először 
  fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, 
  hadgyakorlatokat<BR>>       > tartanak, 
  aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a 
  háború.<BR>>       
  ><BR>>       > ³De lehet a konfliktus 
  oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek 
  is.<BR>>       
  ><BR>>       > ⁴A háború és a 
  demográfia összefüggésében még a Biblia is állást 
  foglal.<BR>>       > Az 5Mózes 24:5 
  szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne 
  menjen<BR>>       > hadba, és ne vessenek 
  reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad 
  legyen<BR>>       > az ő házában, és 
  vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A 
  népesség<BR>>       > pótlására tehát a 
  Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején 
  is,<BR>>       > hogy valaki a feleségével 
  legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket. 
  Egy<BR>>       > háborút el lehet 
  veszíteni, a görögöknek háromezer éves 
  történelmük<BR>>       > során számos 
  vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. 
  A<BR>>       > demográfiai katasztrófából 
  viszont nem biztos, hogy van 
  visszaút.<BR>>       
  ><BR>><BR>>       
  --<BR>><BR>>       
  Üdvrivalgással:<BR>>       
  KEA.<BR>>       
  _______________________________________________<BR>>       
  Grem mailing list<BR>>       <A 
  target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR>>       
  <A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer 
  target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR>> 
  <BR>> <BR>>_______________________________________________<BR>Grem 
  mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A 
  href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer 
  target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing 
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /><table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;"><tr><td style="width: 55px; padding-top: 13px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"/></a></td><td style="width: 470px; padding-top: 12px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></BODY></HTML>