<div dir="ltr">
<h1>Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök és egyháztanítók</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. január 2., hétfő | 9:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-vazul-es-nazianzoszi-szent-gergely-puspokok-es-egyhaztanitok" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-vazul-es-nazianzoszi-szent-gergely-puspokok-es-egyhaztanitok</a></div></div><div><a rel="lightbox['g66617']"><span title="4 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az
ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére, Nagy Szent Vazulra és
Nazianzi (Teológus) Szent Gergelyre </span>emlékezünk január 2-án. </h3><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gergely és Vazul</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egyidősek voltak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mindketten </span>Kappadókiában születtek 330 körül.</span></b></p>
<p><b>Vazul <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Cézáreában kezdte tanulmányait, majd Konstantinápolyban
folytatta – itt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kötött életre szóló barátságot Nazianzoszi Gergellyel</span></b> –,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>majd Athénban fejezte be. </b><b>Ezután hazatért Cézáreába, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és
megkeresztelkedett.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Így írt erről<span style="color:rgb(0,0,0)">: </span></span></span><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Mintha mély álomból ébredtem volna,
hogy meglássam az evangélium igazságának csodálatos világosságát.”</span></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vazul <span style="background-color:rgb(217,234,211)">örökölt vagyonát </span>szétosztotta, és szerzetes lett,</b><span style="color:rgb(0,0,0)"> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy völgy
mélyére </span>vonult vissza. A hozzá csatlakozókat örömmel fogadta,</b></span><b> szerzetesi
szabályokat fogalmazott. Eszerint a fegyelem szigorú, az engedelmesség
feltétel nélküli volt. Az élet imádságban és munkában telt, de úgy, hogy
megmaradt az egyén belső és szellemi szabadsága</b></span>. A sivatagi atyák
gyakorlatával szemben<span style="color:rgb(0,0,0)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ez az életmód lényeges újítást hozott: bőséges
teret biztosított a szellemi munkának, elsősorban <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Szentírás
</span>tanulmányozásának.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vazul </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azonban nem sokáig </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>élvezhette ezt a békét</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Konstantin császár
türelmi rendelete (313) után </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">az üldözések helyébe </span><b>a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hit</span>beli
viszálykodások léptek,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelyek során a császárok önkényesen beavatkoztak
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a hit ügyei</span>be.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vazul a tettek embere volt. 364-ben pappá szentelték,
370-ben pedig Cézárea püspöke lett. Főpásztor volt a szó legteljesebb
értelmében. Ügyelt az egyházi fegyelemre, keményen lesújtott </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden
visszaélésre</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> fölszámolta</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a botrányokat </b></span>é<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s gondoskodott alkalmas
püspökök választásáról.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elegendő emberi nagysággal és nagyvonalúsággal
rendelkezett ahhoz is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tévedéseit</span> beismerje. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Népszerű lett
egyházmegyéjében. Nem elégedett meg azzal, hogy csak prédikáljon a
szociális igazságosságról.</span></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tettekkel harcolt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nyomor</span> ellen, </b><b>és
jótékonysági intézményeket hozott létre<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> Népkonyhát állított fel, amely
nyitva állt a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem keresztény polgárok</span> előtt is</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Karitatív tevékenységére
egy nagy szociális központ létesítésével tette fel a koronát:
segélyszervek, szálláshelyek, menedékek és otthonok, valamint különféle
kórházak találtak helyet benne.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Korának <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szellemi </span>küzdelmei </span>Vazult<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">is belesodorták</span></span> a teológiai
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">harcok</span>ba,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> amelyek</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> csak élesebbek lettek attól, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világi uralkodók</span>
beavatkoztak</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> e vitákba.</span> Vazul teljes erejével síkra szállt az egyház
egységéért és békéjéért. Jól látta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azokat a veszélyeket, amelyeket </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
császári <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kegy jelen</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">t</span> az egyház <span style="background-color:rgb(234,209,220)">számára</span>.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vazul 379-ben halt meg, alig ötven évesen. Életerejét <span style="background-color:rgb(234,209,220)">felőrölte</span> a
szigorú aszkézis, a szüntelen megfeszített munka és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a betegség.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A bizánci egyház halála napján, január 1-jén ünnepli Szent Vazult.
Róma a 12. században ugyanezt a napot vette át, de a 13. században
áthelyezték június 14-re, amely napon egy 9. századi martirológium
szerint püspökké szentelték Vazult. Mivel azonban erre semmi történeti
adat nincs, 1969-ben január 2-ára tették ünnepét, egy napra Nazianzi
(Nazianzoszi) Szent Gergellyel.</span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nazianci Szt. Gergely </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>szülei sokáig vártak gyermekre.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor elsőszülöttjük,
Gergely megszületett, a hálás anya Istennek ajánlotta föl gyermekét.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gergely </span></b>anélkül, hogy vallásos neveltetésével ellenkezett volna,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megismerkedett a kereszténység <span style="background-color:rgb(217,234,211)">előtti, antik kultúra</span> kincseivel. </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Később
megvallotta, hogy „már akkor lángolóan szerette az irodalmat, amikor még
álla sem pelyhedzett”.</b></span> E vonzalmát megőrizte egész életén át, és ezzel
</span><b>egyházát összebékítette <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az antik költészettel és műveltséggel.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Korának leghíresebb iskoláiba járt<span style="background-color:rgb(217,234,211)">:</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a kappadókiai Cézáreában, a palesztinai Cézáreában, Alexandriában és végül Athénban.</b></span>
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gergelyt </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a tudomány mindig jobban vonzotta, mint a gyakorlati élet. </span><b>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szerette </span>a filozófiát, a nyelvet mint a kifejezés eszközét, és a
költészetet, amely különösen közel állt szívéhez.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Végül Nazianzban (Nazinazoszban) telepedett le. Itt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vette föl a
keresztséget<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> apja kezéből, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">aki püspök volt </span>és már igen idős, ezért
szükségét érezte annak, hogy fiatal erőre támaszkodjék. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">pappá
szentelte</span> Gergelyt. Ő azonban nehezen fogadta el<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> e kényszerhelyzetet,
melyet később „zsarnokságként” </span>emlegetett. Elmenekült otthonról,</span> és
Vazulnál keresett menedéket. Barátja lelket öntött belé, s így néhány
hónap múlva <u>hazatért. </u>Apja ettől fogva számíthatott támogatására.
Érzékenysége mélységes felebaráti szeretettel társult.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közben Vazul Cézárea püspöke lett és új püspöki székhelyet alapított
Szaszimában.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Figyelmen kívül hagyva emberi sajátságait,</span><b> Gergelyt küldte
oda püspöknek, aki nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ellenkezett<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspökké is szentelték, </span>de <span style="background-color:rgb(217,234,211)">sohasem
foglalta el </span>székét.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Magányban keresett menedéket, majd nemsokára hazatért Nazianzba, hogy
apja mellett lehessen, aki hamarosan meghalt. Még ugyanabban az évben
elhunyt édesanyja is, ezért </span><b>Gergely Szeleukeiába vonult vissza, hogy az
aszkézisnek és a szemlélődésnek éljen</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. De itt sem volt boldogabb, mint
másutt</span><b>. Vazul <span style="background-color:rgb(217,234,211)">halála</span> után ő lett a feje a niceai hitvalláshoz hű
egyházközségeknek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Később Gergely<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Konstantinápoly</span> püspöke lett.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A kelet-római birodalom
fővárosában</span> a katolikusoknak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> egyetlen </span>templomuk maradt (minden <span style="background-color:rgb(234,209,220)">más az
ariánusok kezére került)</span>, ezért Gergely kénytelen volt híveit a
magánkápolnájában összegyűjteni. Buzgóságával, szavának erejével és
kedves lényével megnyerte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a népet.</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Öt nagy hatású, ún. <i>Teológiai beszéd</i>et mondott ezekben az időkben.</span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Később <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenségei </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hatására </span>felmentését kérte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a püspökség </span>alól, és meg
is kapta azt.</span> Mielőtt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">elhagyta a fővárost,</span> végrendelkezett. Minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
vagyonát</span> a nazianzi katolikus egyházközségnek hagyta a szegények
gyámolítására. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ugyanúgy, mint elhunyt barátja, Vazul, mindig
gondoskodott az élet mostoháiról és a szerencsétlenekről, támogatta és
védelmezte őket.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Rövid ideig ismét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nazianzban </span>segédkezett ezután Gergely, majd
visszavonult <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Arianzba,</span> s ott<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> filozófiával, költészettel </span>foglalkozott és
terjedelmes levelezést folytatott. <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito" target="_blank">Szent Jeromos </a> szerint
389-ben vagy 390-ben halt meg</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. A bizánci egyház január 25-én, a halála
napján ünnepli. A római naptárba 1500 körül vették fel az ünnepét, május
9-re, amelyet egy 9. századi martirológium tévesen Gergely égi
születésnapjaként közölt. 1969-ben áthelyezték az ünnepét január 2-ára.
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az írók és a költők<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentje.</span></b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Istenünk, te Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely
példájával és tanításával világosságot árasztottál Egyházadra. Add,
kérünk, hogy igazságodat alázatos szívvel megismerjük, és azt
szeretetben, hűségesen tettekre váltsuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a
te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></span></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István:<i> A szentek élete</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(bh)</b></p></div>
</div>