<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Szent Lúcia szűz, vértanú</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. december 13., kedd | 6:00</div><div>
Az alábbi forrás szövege lehet, hogy jelzés nélkül is le van rövidítve.:: 

<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-szuz-vertanu" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-szuz-vertanu</a></div></div><div><a rel="lightbox['g46126']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=46126&v=0&img=c_luciaszt.jpg" width="158" height="207" style="margin-right: 0px;"></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Lúciára emlékezünk december 13-án</span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Emléknapjához </span>– a néphagyományban: Luca-nap – számos hiedelem és szokás kapcsolódik. </span></h3><div><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
 5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint Lúcia<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Siracusa 
városának előkelő családjából származott</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Elkísérte beteg édesanyját <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-agota-szuz-es-vertanu" target="_blank">Szent Ágota</a>
 sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának, hogy 
szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy 
dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő 
vértanúsága által.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lúciát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a bíróság elé 
bosszúból, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elesett </span></b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a házasságtól és a hozománytól</span>. A legkülönfélébb
 kínzások követték egymást,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de Lúcia imádságának hatására</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyik </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sem 
tudott</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fájdalmat okozni.Végül a bíró parancsára karddal döfték át <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a torkát,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> de nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">halt meg 
azonnal</span>, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s csak 
akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette <u>az utolsó 
kenetet</u></b></span>. Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a
 kérő oly szépnek talált.
<p></p></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hagyomány <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Diocletianus-féle üldözés</span> áldozatai között tartja 
számon Lúciát</b></span>. Tiszteletének első bizonyítéka egy 5. századi sírfelirat a
 siracusai Szent János-katakombában, neve belekerült a római kánonba is.</p>Rómában a 6. század óta ünneplik, a középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Neve a <i>lux</i>
 (fény) szóból ered. Legendájából írók, költők és festők merítettek. 
Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők (Dante, 
aki sokszor fájlalta a szemét, Lúciát különösen tisztelte), a 
földművesek és a különféle kézművesek.
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és 
vértanú dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón 
megüljük itt a földön, egykor pedig találkozzunk vele az 
örökkévalóságban. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled 
él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. 
Ámen.</i></b></font></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p><p style="text-align:center">.........<br></p><p style="text-align:center"></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b> Diós István: <i>A szentek élete<br></i> Bálint Sándor: <i>Ünnepi kalendárium I.<br> </i><i>Magyar néprajzi lexikon</i></b><br><b><i>Magyar néprajz VII.<br></i> <a href="http://Skandinavhaz.wordpress.com" target="_blank">Skandinavhaz.wordpress.com</a></b></p>
<p><b>Képek: <a href="http://wga.hu" target="_blank">wga.hu</a>, <a href="http://visitsicily.info" target="_blank">visitsicily.info</a>, <a href="http://typicalsicily.it" target="_blank">typicalsicily.it</a>, Claudia Gründer/wikipédia</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p>

</div>
</div>