<div dir="ltr"><div>VÁLASZLEVÉL PLÉBÁNIAI LEVLISTÁRÓL ALÁÍRÁS NÉLKÜL TOVÁBBÍTVA<br></div><div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><div class="gmail_quote"><div></div><div>
<div>Hu18117423482145597900000000</div><div>Kárpátaljai  Családokért egyesület</div><div>Ide utalhat pénzt, aki segíteni szeretne.</div><div><br></div>

</div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div> </div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div><font size="4">TOVÁBBÍTVA:</font></div><div><br></div><div>A Budapesten született, nevelkedettt, majd  Kárpátalján férjhez ment és ott élő Popovicsné Palojtay Márta sorai:<br>
<br>
Kedves Imádkozók!<br>

Ma van a háború 1000. napja. Nem gondolta senki, hogy ennyi idő<br>
elteltével még mindig ebben a helyzetben leszünk - sőt, egyre<br>
mélyebben benne.<br>

Igazából nem lehet kívülről elképzelni azt, ami ezzel a helyzettel jár.<br>

Mert nemcsak magáról a háborús cselekményekről van szó - abból<br>
errefelé nincs sok, hála Istennek. A vasárnapi rakétatámadások itt nem<br>
okoztak bajt, és reméljük, hogy nem ismétlődnek.<br>

De ott van a mindennapos rettegés a férfiakért.<br>
A körözések.<br>

A katona-temetések.<br>

A bujkálások miatt kiesett fizetések.<br>

Az állandó feszültségből és a gazdasági bajokból eredő családi konfliktusok.<br>

A szétszakadt családok, külön ünnepelt karácsonyok (már a 3.!), a<br>
külön élt életből következő eltávolodás.<br>

A 40-50 évesen kétségbeesetten vezetni tanuló nők tömege.<br>

A földeken, az állatokkal dolgozó, piacon egyedül rakodó nők és gyerekek.<br>

A teljes kiszolgáltatottság a hatóságoknak.<br>

A bármiféle tervezhetőség hiánya. Áramkimaradások, mindig új<br>
szabályozások, még egy csavar a srófon.<br>

A fiatal lányok hiábavaló párkeresése. A faluszéli focipályákon már<br>
csak kisfiúk játszanak.<br>

A kimenekülteknek a rettenetes honvágy, idegenség, ideiglenesség (meddig?!)<br>

Az otthagyott ház, gyümölcsfák, virágoskertek, állatok. A temetők. Az<br>
ismerősök. A templom. -  A haza. Minden, amit otthonnak nevezünk.<br>

A kényszer, hogy összedolgozzanak annyit, hogy az albérletet<br>
kifizessék, és teljesen elölről elkezdjenek valamit az életükkel.<br>

A nagymamák és rokonok hiánya, akikre kicsit rá lehet bízni a<br>
gyereket. A kínos ügyintézések - nyakban a beteg gyerekkel, egyedül.<br>
Mert Apa éjjel-nappal dolgozik, vagy nincs itt.<br>

A szétrobbant családok - ki itthon, ki Budapesten, ki Németországban,<br>
ki Angliában. Egy család.<br>

Az egyedül itthon maradt öregek, akiknek már nincs miért, kiért élni.<br>
A gyerekek, az unokák nem jöhetnek haza. Nincs kivel menni az<br>
orvoshoz. A csendes vasárnapi ebédek.<br>

A lefejeződött, kulcsembereket vesztett közösségek - és a sokszoros<br>
terhet cipelő itthon maradottak fáradtsága.<br>

A tanárok nélkül maradt magyar iskolák és óvodák.<br>

A haza elvesztésének az érzése még a helyben maradtaknak is, akik a<br>
népvándorlás miatt már sokszor idegennek érzik magukat otthon.<br>

A jobb jövőbe vetett remény egyre halványabb pislákolása.<br>

Ez mind - és még sok minden más, amiről nem tudok írni - ott van az ezer <br>
napban.<br>

És mégis megvagyunk, élünk, működünk. Találkozunk, imádkozunk,<br>
beszélgetünk, figyelünk egymásra, összezárunk.<br>

Bízunk. Nem logikus bizalom ez, hanem Annak az ígérete, aki azt<br>
mondta, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik.<br>

Próbálunk a rossz történésekre jól válaszolni - valamit megtanulni, <br>
növekedni.<br>

Köszönjük az ezer nap minden imádságát, ránk-gondolását, lelki és<br>
anyagi segítségét, a menekülők befogadását, a segélyszállítmányokat,<br>
az aggódó figyelmet.<br>

Sokak számára megtartó erő, ezt újra és újra hallom.<br>

Áldjon meg az Úr minden imádkozót, segítőt, és adja meg a békét a<br>
szívünkben, a gondolatainkban és az országainkban!<br>

Szeretettel:<br>

Márta<font color="#888888"><br>
</font>

</div></div>

<p></p>

-- <br>
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „VM csaladok” csoportjára.<br>
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) <a href="mailto:vm-csaladok+unsubscribe@googlegroups.com" target="_blank">vm-csaladok+unsubscribe@googlegroups.com</a> címre.<br>
A beszélgetés megtekintéséhez látogasson el ide: <a href="https://groups.google.com/d/msgid/vm-csaladok/CALP0BwN-fXNYZkY-39u2Mm7s%2BEAukea8HM0Jy2_0xWFBqvn%3DKw%40mail.gmail.com?utm_medium=email&utm_source=footer" target="_blank">https://groups.google.com/d/msgid/vm-csaladok/CALP0BwN-fXNYZkY-39u2Mm7s%2BEAukea8HM0Jy2_0xWFBqvn%3DKw%40mail.gmail.com</a>.<br>
</blockquote></div>
</div></div>
</div>