<div dir="ltr"><div>Kedves Lista! <br></div><div><br></div><div>Kedves Zoli!    Ilyen sok ténnyel, személyes tapasztalattal érthetőbbé tett alapos ismertetést, mint a Tied, korábban még nem olvastam a Halloween  hagyomány eredetéről és őrzéséről, bár angol tanárként már sok ismertetéssel találkoztam. Köszönöm szépen.  </div><div><br></div><div>Pontosabban épp tegnap találtam és a leveled után most reggel alaposabban is elolvastam egy másik hasonlóan alapos és árnyalt ismertetést, ami egy Kanadából Magyarországra költözött hatgyermekes katolikus édesapától, egyetemi oktatótól, Mile Andrástól származik és tovább gazdagítja az ismereteket a Halloweenről, meglátásait megosztva a Halloweennel szemben általában támasztott kifogásokról is. Ezt is ajánlom elolvasásra: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://777blog.hu/2024/11/01/nem-vagyunk-halalimadok-beszelgetes-mile-andras-egyetemi-oktatoval/" target="_blank">https://777blog.hu/2024/11/01/nem-vagyunk-halalimadok-beszelgetes-mile-andras-egyetemi-oktatoval/</a></span></b></div><div><br></div><div>Szeretettel,</div><div>Emőke / Mőci<br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Fri, Nov 1, 2024 at 11:03 PM Dorottya Eszter Mogyorósi <<a href="mailto:modor307@gmail.com" target="_blank">modor307@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Nagyon érdekeseket írsz, köszönöm!<br>
<br>
Engem alapvetően taszít ez az “ünnep”, de amiket írtál, árnyalja a képet, amit kialakítottam.<br>
<br>
D.<br>
<br>
iOkoskáról jöttem, mert siettem 😊<br>
<br>
> 2024. nov. 1. dátummal, 21:03 időpontban Zoltan Fodor <<a href="mailto:fodor@bodri.elte.hu" target="_blank">fodor@bodri.elte.hu</a>> írta:<br>
> <br>
> Kedves Lista!<br>
> <br>
> Sok mindennel egyet kell értenem, ami a Halloween hagyományát és az amerikai túlzásokat illeti. De a sok rosszban van némi jó is, hadd hívjam fel a figyelmet erre is. Pár mondat bevezető után saját emlékek következnek.<br>
> <br>
> (1) 1924-ben az USA mindkét háza óriási többséggel szavazza meg a Johnson és Reed által beterjesztett törvényt, amely az 1890-es etnikai arányokat akarja a bevándorlás támogatásával illetve megszorításával újra elérni. Kevés kelet- és déleurópai, semennyi ázsiai. Főleg észak- és nyugateurópai bevándórlókat látnak szívesen. A törvényt 1965-ben, Johnson elnöksége alatt helyezeték hatályon kívül.<br>
> <br>
> (2) Ez a tendencia, visszatérni az ország tartóoszlopának számító brit hagyományokhoz, főleg ír és skót hagyományra kell gondolnunk, nyilván 1890 előtt es 1965 után is erős lehetett. Úgyhogy ittmaradt egy skót-ír hagyomány, és a listán sokan vagyunk hagyományörzők. Az élő hagyományok persze változnak. Nálunk is a húsvéti locsolkodás jéghideg vizesvödörből először szódásüveggé, majd kölnivízzé alakult.<br>
> <br>
> (3) Nem vagyok szakértő, de könnyű utánaolvasni, hogyan lett a pogány kelta ünnepből kereszténység által is befogadott hagyomány, a Mindenszentek ünnepének az előestéje. (Egyébként Magyarország eléggé szingularis az előeste szempontjából, mi szenteste ünnepelünk a családdal, ezt sehol máshol nem láttuk, legalábbis abban a fél tucat országban nem, ahol éltünk). Meg lehet nézni, hogy mikor jelent meg a krumpli majd tök és hogy már a 12-ik században megvan a trick-or-treat (adjál ételt vagy megtrükközlek azaz valami zsiványságot csinálok veled) a halottak lelkének a megidézése és a kelta területeken a 16-ik századtól megjelenik a beöltözés, a halottak nevében élelemkérés, sőt pont a beöltözés véd meg a hagyomány szerint a halottak közötti rossz szellemektől.<br>
> <br>
> (4) Most jöjjenek a saját élmények. Kisgyerekként nagyon nehéz felfogni vagy elfogadni a halál gondolatát (sőt felnőttként is nehéz). Csontváz, koporsó, mind szomorú és félelmetes dolgok. De ha az egész műanyagból van és a vér az csak piros festék és az egész egybe van kötve egy kellemes dologgal, az édességek begyüjtésével, akkor már nem annyira szomorú és félelmetes dolog. Ahol éltünk, az USA-ban, gyerekek hatalmas csapatokban mennek házról házra és a sok kellemesség mögött ott van eltúlzott, kigúnyolt formában, mintegy legyőzve a halál.<br>
> <br>
> (5) Halloween este az otthoniak már alig várják, hogy hol vannak a szomszéd gyerekek. Jönnek a 3-12 év körüli apróbbak és nagyobbak és becsöngetnek (bizonyos helyeken jogilag van maximálva 12 évben az életkor). Érezni lehet a levegőben a szomszédság erejét. Ha picik a gyerekek és a többség pici, akkor 10-20 méterrel hátrébb ott állnak a szülők, akikkel kölcsönösen üdvözöljük egymást. Mindenki örül, ha a gyerekének örömet okoznak, ez erősíti a közösség összetartozását.<br>
> <br>
> (6) Az otthoniak hat-nyolc féle édességet kínálnak 2-3 dekásak a porciók. A gyerekek persze sok édességet szeretnének, de a szülőknek egy nagyon jó lehetőség adódik, hogy a gyerekeknek elmondják: hiába láttok száz édességet egyet vegyetek, mert különben nem marad a többi gyereknek. Ezt a háromévesek is megértik. És ezt 90%-ban be is tartják. De ha 100 helyre becsöngetnek, lesz elég édesség. Csak meg kell dolgozni érte. A kicsit is becsülni kell. Sok kicsi sokra megy. Csupa tanulság.<br>
> <br>
> (7) Én nagyon szeretem látni a visszafogottságot és az őszinte, gyermeki örömöt. Soha nem látok ennyi boldog gyereket. Jönnek és jönnek, sokszor 100-200 gyerek is. Ennyi boldog arc látványa nekem kitart egy évig is.<br>
> <br>
> (8) Nézem a 18 éves fiamat, aki talan 13 éves volt, amikor utoljára csinálta a gyüjtést. Azóta viszont ő is házigazda. Gondja van arra, hogy a kicsik örüljenek. Előírja nekem, hogy milyen édességet vegyek és ha csöngetnek kiáll az ajtóba és tartja az édességes kosarat a gyerkeknek és én csak nézem, hogy mennyire tud örülni a kicsik örömének. A gyerekeknek a tizedét sem ismeri, de ismeretlenül is az örömszerzés öröme meghatja. A fiam öröme meg engem hat meg.<br>
> <br>
> (9) A jelmezekről, díszletekről. (a) A kicsik általában szelíd jelmezeket választanak. A lányok cicát, hercegnőt a fiúk lovagot, macit vagy valami mesefilm figuráját. A nagyobbaknál már megjelenik a boszorkány vagy más félelmetesebb jelmez. De szép szelíden megférnek egymás mellett. (b) Tényleg vannak, akik sok száz dollárt (jártam olyan helyen is, ahol jóval ezer fölött lehetett a végösszeg). Persze ezeket évről évre újra és újra felhasználják. Tipikusan ők azok, akik karácsonykor is fantasztikus fényekbe öltöztetik a fákat és a házukat. De hát mit lehet mondani. Mindenkinek van valami hobbija, van aki horgászik, van aki ezt csinalja. És ha kicsit akarok csavarni a dolgon, akkor akár azt is mondhatom, hogy ezt leginkább a közösségért teszik. Sokszor vadidegeneket is beengednek a házukba, annyira büszkék az alkotásukra.<br>
> <br>
> (10) Kellüe ez nekünk? A 19-ik század első felében vettük át Németországtól a karacsonyfát, mint szokást.  Akkoriban Németország volt a domináns hatalmi attraktor, ahol már a 16-ik századtól élt ez a tradíció. Ma az USA a hatalmi attraktor. Hogy mi, Magyarországon ebből a Halloween jelenségből mit veszünk át és mit nem, hogy értéket látunk-e benne vagy sem, az csak rajtunk múlik.<br>
> <br>
> Próbáltam árnyalni a negatív képet. Lehet, hogy sikerült. Persze az is lehet, hogy csak jómagamat toltam be jó mélyen a negatív jelenségek közé.<br>
> <br>
> Üdvözlettel, Fodor Zoltán<br>
> <br>
>> On Fri, 1 Nov 2024, Dorottya Eszter Mogyorósi wrote:<br>
>> <br>
>> Döbbenten láttam tegnap este kutyasétáltatás közben, hogy itt, az Istenhegyen egy csendes utca társasháza egyik lakása utcai ablakai kidekorálva rémisztő dolgokkal, a gépkocsibejáró kerítésén pedig rongyokból pókháló imitáció, oszlopon pedig tökök.<br>
>> Hozzáteszem, hogy csak pár házon volt október 23.-án errefelé nemzeti zászló….de volt.<br>
>> <br>
>> iOkoskáról jöttem, mert siettem 😊<br>
>> <br>
>>> 2024. nov. 1. dátummal, 9:33 időpontban KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>> írta:<br>
>>> Halloween. Gyakorló sátánizmus, vagy csak egy újabb amerikai gagyi őrültség, amit gondolkodás nélkül lemásolunk?<br>
>>> Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?<br>
>>> Mandiner, 2024.11.01. -- Nagy Ervin<br>
>>> <a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/11/halloween-gyakorlo-satanizmus-vagy-csak-egy-ujabb-amerikai-gagyi-orultseg-amit-gondolkodas-nelkul-lemasolunk" rel="noreferrer" target="_blank">https://mandiner.hu/belfold/2024/11/halloween-gyakorlo-satanizmus-vagy-csak-egy-ujabb-amerikai-gagyi-orultseg-amit-gondolkodas-nelkul-lemasolunk</a><br>
>>> Nyitókép: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / AFP<br>
>>> Az amerikai (tömeg)kultúra befolyása az egész világra kiterjed, és világos, hogy a helyi hagyományok elhalványulásához, így a valódi sokszínűség halálához vezet. A tengerentúli filmek, zene, étkezési szokások és az aktuális divat mind-mind egy homogenizált életstílust hirdetnek, amely gyakran a fogyasztói kultúra sekélyességét, illetve a felszínességét helyezi előtérbe.<br>
>>> A kulturális örökséget sok esetben háttérbe szorítja a „szuperhősök” világa.<br>
>>> Lehet szeretni és gyűlölni, lehet vágyódni, vagy éppen félni, de letagadni önbecsapás volna.<br>
>>> Az amerikanizmus hatása alatt álló társadalmak szükségszerűen elvesztik saját identitásuk egyedi jegyeit, és egy „globális tömegkultúra” részeivé válnak, amely szinte mindent azonnali, könnyű fogyaszthatóságra alakít át.<br>
>>> Atomista és hedonista – az egyéni vágyak azonnali kielégítésének csábítása: ez az amerikanizáció ördögi ígérete.<br>
>>> Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?<br>
>>> Mikor a halott szeretteinkre emlékezünk, voltaképp feltámasztjuk őket; hiszen, ha csak egy pillanat töredékére is, de újra eleven valóságában élnek közöttünk.<br>
>>> Mert emlékezetünknek teremtő ereje van, csak használnunk kell azt – hittel és reménnyel.<br>
>>> Ilyenkor, Mindenszentekkor és halottak napján minden érző lélek emlékezik, felidéz és újrateremt valakit, vagy valakiket az elmúlt évekből. Mert természetéből fakadóan igényli ezt. Mert így emberi.<br>
>>> És kissé önző módon: mert úgy szeretné, ha egyszer majd, mikor ő már nem lesz a hétköznapok cselekvő szereplője, vele is ezt történne. Ha minél tovább és elevenebben élhetne néhány pillanatig a szerettei emlékezetében.<br>
>>> A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.<br>
>>> Ezt a pogány ünnepet habosította fel és tette a fogyasztás egyik ünnepévé az Egyesült Államok progresszív és birodalmi attitűdben született tömegkultúrája.<br>
>>> A kérdés az, hogy a Mindenszentek ünnepe a tökfaragás, vagy a remény ideje lesz számunkra?<br>
>>> Hirdetés<br>
>>> Szent és profán<br>
>>> Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet. Minden létező, ami „szent”, az „elkülönített” és „tökéletes”. Elkülönített az anyagi világtól, a rossztól, a pusztulótól. Tökéletes, mert szellemi és örök.<br>
>>> Fotó: Pixabay<br>
>>> Nagy ritkán kerülünk csak kapcsolatba a szenttel. Vallási és civilizációs törésektől függően: különböző szertartásokon, miséken, ünnepeken, vagy meditációk során. A profán viszont mindenhol ott van. Megbúvik az életünk minden apró szegletében, betolakszik oda is, ahol a szenttel kellene találkoznunk. Belerágja magát az érzelmeinkbe, a szellemi tevékenységeinkbe. Mert önző és egyre csak növekvő.<br>
>>> Így szorítja ki nálunk a körhinta a körmenetet; a fakard a fakeresztet; és a nyalóka az ostyát. A töklámpa a gyertyát.<br>
>>> Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.<br>
>>> Halloween Amerikában: tök és a rémület cirkusza<br>
>>> Október 31-én este az amerikai háztetők zörögnek a lidércnyomástól, az ablakok elé kipakolt világító tökfejek fénye nem épp megnyugtató, és az utcákon vámpírok, boszorkányok, és mindenféle szörnyszülöttek portyáznak.<br>
>>> Halloween Amerikában nem más, mint egy teljes éjszakai cirkusz, ahol a valóság groteszk tükörképpé válik.<br>
>>> Miért? Nos, azért, mert Amerika imádja a túlzásokat, és Halloween az az ünnep, ahol a túlzás már kötelező elem.<br>
>>> Az utcák is fura öltözetbe bújnak. A dekorációk valahol egy Tim Burton-film és egy zombi-apokalipszis díszletei közé esnek. Van itt minden: felfújható csontvázak, vörösen világító „vér” csöpög az ablakokból, és tökök olyan nagyok, hogy ha eléggé kifaragod, akár lakást is vehetsz benne!<br>
>>> Heide Park in the evening<br>
>>> Photo by Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP<br>
>>> És ezek nem olcsó tréfák! Egyes házak több száz dollárt szórnak el dekorációkra, csak hogy biztosítsák: ha valaki mégis túl közel jön, megfutamodva menekül vissza. Persze, ez szórakoztató és egy picit rémisztő is – már ha félünk a műanyag zombiktól és a gagyi kísértetektől, amik a fák tetejéről lógnak.<br>
>>> Az édességmánia: cukor, cukor, és még több cukor<br>
>>> Halloween igazi sztárja persze nem a dekoráció, hanem az édesség – még egy túlzásba vihető fogyasztási termék. Az egész ünnep egy dolgot céloz meg: egy nagyon komoly cukorsokkot! Gyakorlatilag minden gyerek azon versenyez, hogy hány kiló édességet tud egyetlen éjszaka alatt összeszedni. Az ajándékozási folyamat egyszerű: „csokit vagy csalunk!” felkiáltással letámadják a szomszédokat, akik megrettenve a bosszútól – és esetleg egy tojás-záportól – inkább átadják a cukros zsákmányt.<br>
>>> Ami talán még nevetségesebb, hogy ezen édességek többsége ízléstelenül tömény és egyszerűen túl sok.<br>
>>> A Halloween másik elengedhetetlen eleme a jelmez, ami bármi lehet, amire a logika és a kreativitás engedi. De miért van az, hogy a felnőttek ilyenkor mindig megpróbálják szexivé tenni a jelmezeket?<br>
>>> Szexi boszorkány, szexi vámpír, szexi… hamburger?<br>
>>> Ki a fene tudja ezt követni?<br>
>>> Valószínűleg az amerikaiak szerint semmi sem annyira félelmetes, mint egy szexi falatnyi kosztüm.<br>
>>> A gyerekeknél pedig egyre inkább népszerű a „túl sok részlet” elve: egy pókember jelmez már nem elég. Ennek most villogó LED fényei, valódi maszkjai, és talán még hálóvető készüléke is van.<br>
>>> --<br>
>>> Üdvrivalgással:<br>
>>> KEA.<br>
>>> _______________________________________________<br>
>>> Grem mailing list<br>
>>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
>>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
>> _______________________________________________<br>
>> Grem mailing list<br>
>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>