<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Kapisztrán Szent János áldozópap</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. október 23., hétfő | 12:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kapisztran-szent-janos-aldozopap" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kapisztran-szent-janos-aldozopap</a></div></div><div><a rel="lightbox['g82031']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=82031&v=&img=c_alonsocano.jpg" width="254" height="192" style="margin-right: 0px;"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október 23-án emlékezünk az olasz származású ferences papra, hitszónokra, a nándorfehérvári ütközet egyik hősére</span>.</h3><div><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Giovanni de Capestrano </span>1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban. Jogot tanult, nagy </span></b></span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>karrier állt előtte. <span>Perugiában volt bíró volt, r</span>agyogó állása birtokában eljegyzett egy nápolyi grófi családból való leányt</b></span>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ám ekkor fordulat következett be az életében. </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Perugia
és Malatesta közti háborúban </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elfogták és börtönbe vetették</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Megkísérelte a szökést, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de ismét elfogták</span></span></b>; <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ekkor változott meg a lelke
úgy, hogy később a megtérését látta benne. Teljesen szakított</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
világgal, felbontotta az eljegyzést<span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> s 1416-ban belépett a ferences
rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé.</span></b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend
megújításának szentelte</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezekben az évtizedekben ugyanis komoly küzdelem
folyt </span>azért, hogy a ferences rendnek legalább egy része a Szent Ferenc
által adott szigorú regula szellemében éljen, és</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> el </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ne </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">veszítse </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">minden
hitelét az Egyház és a hívők előtt. János először személy szerint élte
az ősi ferences életformát, majd törvényhozója lett az obszerváns
irányzatnak. IV. Jenő pápával ő alkotta meg az obszerváns szabályzatot,
és mindent megtett annak érdekében, hogy egész <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európában</span> meghonosítsa.
Ahol csak megfordult, megreformálta a kolostorokat vagy új közösségeket
alapított, amelyek aztán az obszerváns szellemben éltek. S éppen ez az
obszerváns mozgalom volt az, amely a hívők körében feléledő vallásos
érdeklődést újra az Egyház hatáskörébe tudta vonni.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Kapisztrán János hívta újra életre a vándorprédikátorságot; ő és rendtársa, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/sienai-szent-bernardin" target="_blank">Sienai Szent Bernardin </a>voltak a legeredményesebb missziós népszónokok.</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kapisztrán János negyven éven át prédikált</b></span>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Prédikációinak idegen
nyelvterületeken is nagy hatása volt, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">noha</span> beszédeit</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> fordítani kellett,
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak </span>olaszul és latinul tudott<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Itálián </span>kívül bejárta
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németországot, Morvaországot, Ausztriát, Lengyelországot</span> és hazánkat is,
népmissziókat tartva. </span></b></p>
<p>Prédikációi egy része írásban ránk maradt, részben a hallgatók
feljegyzéseiben, részben tőle magától. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindig a keresztény dogmatika
lényeges témáiról beszélt, amelyek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">körül annyi zűrzavar volt </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
lelkekben. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Stílusa </span>egyszerű, de képekben nagyon gazdag</span></b>. Csodálatra
méltó, hogy vándorprédikátor élete során honnan volt ideje az íráshoz.
Közben levelezett is, és e levelekből hétszáz meg is maradt.</p>
<p></p>
<p>.......<br></p>
<p></p>
<p></p>
<p>Valóban, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kapisztrán János pápai tanácsadó és pápai legátus is volt. A
magyar rendek először 1452-ben hívták Magyarországra, hogy hirdesse
Isten igéjét. Mikor Kapisztrán a frankfurti birodalmi gyűlésen
Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is
eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország
megsegítésén múlik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa </span>és a kereszténység jövője</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török veszedelem
miatt</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Írt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a burgundi fejedelemnek</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">, a pápának</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> és a császárnak,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy
késztessék összefogásra </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az uralkodókat</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Ő maga pedig elindult
Magyarország felé. 1455 májusában <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Zala megyei Lendva közelében </span>lépte
át a határt, és július elsején érkezett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Győrbe</span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országgyűlésre</span>. Itt
kapta kézhez az új pápa, III. <span>Kallixtusz </span>levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse meg</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">elleni keresztes hadjáratot.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ebben igazi támogatást <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak </span>a magyar néptől és a szent életű Hunyadi
Jánostól kapott<span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A következő év júliusában, mikor </span>már nyilvánvaló volt,
hogy a szultán</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nándorfehérvár </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">felé közeledik</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">60 ezres sereg gyűlt
össze. Valamennyi katona Kapisztrán János gyújtó szava és hite hatására
indult hadba.</span></b></p>
<p></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span>A két Jánost, Hunyadit és Kapisztránt barátság kötötte össze,
hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári
diadal (1456. július 21–22.), melynek emlékére </span>III. Kallixtusz elrendelte a déli harangszót és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-szinevaltozasa" target="_blank">Urunk színeváltozásának ünnepét</a><span>.</span></b></p>
<p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">II. Mohamed </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Európa</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elleni nagy
támadása </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nándorfehérvári csata után összeomlott, Magyarországról is jó
hetven évig távol maradt ezt követően </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török. </span></b></span></p>
<p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindkét hőst, Kapsztrán Jánost és Hunyadi Jánost</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">is a harcterek járványa, a pestis vitte halálba még</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a győzelem évében. </span></b></span></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án halt meg </b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az újlaki kolostorban. Itt is temették el. Sírhelyét </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1717-ben feldúlták, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">testének</span> nyoma veszetett. </span></b></span></span></p>
<p><span style="text-align:justify"><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1690-ben avatták szentté</span></b>;
ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ára. Mivel ez a
nap legtöbbször nagyböjtbe esik, 1969-ben az ünnepet áthelyezték halála
napjára, október 23-ára</span>.</span></p>
<p></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A magyar<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> honvédségnek</span> hivatalosan is védőszentje volt 1945-ig.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A Katonai Ordinariátus</span> védőszentje.</b></p>
<p><i><b><font size="4" style="color:rgb(0,0,255)">Istenünk, te Kapisztrán Szent Jánost küldted szorongattatásban
élő híveid megerősítésére. Add, hogy oltalmad alatt biztonságban
éljünk, és őrizd meg Egyházadat szüntelen békében. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</font></b></i></p>
<div>
<p>..<br></p>
</div>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(bh)</b></p></div>
</div>
</div>