<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div> <h1> „Nagyon nagy örömöm volt ez…” – Így élt, tanított és nevelt Jelenits István piarista szerzetes, az utolsó Prohászka-lovag </h1> <div><span><span> <span> <a href="https://vasarnap.hu/author/susanszky-matyas/" target="_blank"><img alt="Photo of Susánszky Mátyás" src="https://secure.gravatar.com/avatar/74e48bf0b28b10c3ade8b4dfe037fa1d?s=140&d=mm&r=g" height="140" width="140"></a> </span> <span><a href="https://vasarnap.hu/author/susanszky-matyas/" title="Susánszky Mátyás" target="_blank">Susánszky Mátyás</a></span> <a href="mailto:susanszky.matyas@gmail.com" rel="nofollow noopener" title="Send an email" target="_blank"> <span aria-hidden="true"></span> <span>Send an email</span> </a> </span></span><span>2024.10.20.</span></div> </div> <div id="m_-1251052735459276337gmail-share-buttons-top"> <div> <div> <span aria-hidden="true"></span> <span> MEGOSZTÁS:</span> </div> <a href="https://www.facebook.com/sharer.php?u=https://vasarnap.hu/2024/10/20/nagyon-nagy-oromom-volt-ez-igy-elt-tanitott-es-nevelt-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-az-utolso-prohaszka-lovag/" rel="external noopener nofollow" title="Facebook" target="_blank"> <span></span> <span>Facebook</span> </a> <a href="https://www.facebook.com/dialog/send?app_id=5303202981&display=popup&link=https://vasarnap.hu/2024/10/20/nagyon-nagy-oromom-volt-ez-igy-elt-tanitott-es-nevelt-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-az-utolso-prohaszka-lovag/&redirect_uri=https://vasarnap.hu/2024/10/20/nagyon-nagy-oromom-volt-ez-igy-elt-tanitott-es-nevelt-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-az-utolso-prohaszka-lovag/" rel="external noopener nofollow" title="Messenger" target="_blank"> <span></span> <span>Messenger</span> </a> <a href="mailto:?subject=%E2%80%9ENagyon%20nagy%20%C3%B6r%C3%B6m%C3%B6m%20volt%20ez%E2%80%A6%E2%80%9D%20%E2%80%93%20%C3%8Dgy%20%C3%A9lt%2C%20tan%C3%ADtott%20%C3%A9s%20nevelt%20Jelenits%20Istv%C3%A1n%20piarista%20szerzetes%2C%20az%20utols%C3%B3%20Proh%C3%A1szka-lovag&body=https://vasarnap.hu/2024/10/20/nagyon-nagy-oromom-volt-ez-igy-elt-tanitott-es-nevelt-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-az-utolso-prohaszka-lovag/" rel="external noopener nofollow" title="Megosztás email-ben" target="_blank"> <span></span> <span>Megosztás email-ben</span> </a> <a href="https://vasarnap.hu/2024/10/20/nagyon-nagy-oromom-volt-ez-igy-elt-tanitott-es-nevelt-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-az-utolso-prohaszka-lovag/#" rel="external noopener nofollow" title="Nyomtatás" target="_blank"> <span></span> <span>Nyomtatás</span> </a> </div> </div> <div><div><img width="311" height="187" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/10/piarista_jelenits_elhunyt-780x470.jpg" alt="" style="margin-right:0px"><br>
<h3 id="m_-1251052735459276337gmail-h-rajottem-van-tehetsegem-arra-hogy-olyan-gyermekben-akivel-mas-tanarok-nem-boldogulnak-kedvet-tamasszak-a-tanulasra-arra-gondoltam-hogy-ez-a-hivatasnak-a-jele-es-hogy-tenyleg-hasznos-tudok-lenni-masok-szamara-vallott-elhivasarol-hivatasarol-jelenits-istvan-piarista-szerzetes-akit-a-heten-helyeztek-orok-nyugalomra-a-fiumei-uti-temetoben-a-szerzetes-eleterol-a-sapientia-szerzetesi-hittudomanyi-foiskolan-tartottak-eloadassorozatot-ahol-tobbek-kozt-megtudtuk-milyen-diakcsinyek-reszese-volt-hogyan-velekedett-a-szocialista-realizmusrol-es-hogyan-tekert-el-romaig-egy-egyszeru-biciklivel">„<i>Rájöttem,
van tehetségem arra, hogy olyan gyermekben, akivel más tanárok nem
boldogulnak, kedvet támasszak a tanulásra. Arra gondoltam, hogy ez a
hivatásnak a jele, és hogy tényleg hasznos tudok lenni mások számára</i>”
– vallott elhívásáról, hivatásáról Jelenits István piarista szerzetes,
akit a héten helyeztek örök nyugalomra a Fiumei úti temetőben. A
szerzetes életéről a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán
tartottak előadássorozatot, ahol többek közt megtudtuk, milyen
diákcsínyek részese volt, hogyan vélekedett a szocialista realizmusról,
és hogyan tekert el Rómáig egy egyszerű biciklivel.</h3> <p>Mint arról
portálunk is hírt adott, a héten helyezték örök nyugalomra Jelenits
István piarista szerzetest, tanárt, írót, a magyar kulturális élet jeles
és meghatározó alakját. A gyászszertartást és a misét követően a
Jelenits atyára emlékezők a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán
gyűltek össze, ahol előadásokon keresztül idézték fel életét,
személyiségét, hitvallását. Ezek közül alábbi cikkünkben Koltai
Andrásnak, a piarista rend magyar tartománya levéltárosának
visszaemlékezéseit idézzük a teljesség igénye nélkül.</p> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-dantet-csakis-olaszul">Dantét csakis olaszul</h2> <p>Koltai
András a piarista szerzetes színes, olykor viszontagságos életének
sarokpontjait felelevenítve elöljáróban elmondta, Jelenits István
Berettyóújfalun született 1932-ben. Édesapja, idősebb Jelenits István
Újkécskéről származott, édesanyja pedig Kunszentmiklósról, akik
Kecskeméten ismerték meg egymást. Érdekesség, hogy a párt az a Tomek
Vince adta össze, aki később piarista tartományfőnök lett, majd 30 éven
át a tartomány generálisa volt Rómában. 1940-ben, amikor Jelenits István
nyolc éves volt, a család a bécsi döntés következtében Nagyváradra
költözött, 1943-ban itt kezdte meg tanulmányait a premontreieknél. Erről
az időszakról Jelenits atya sokat mesélt, külön kiemelve, hogy még
románul is tanulniuk kellett. 1944 szeptemberében aztán a közeledő orosz
csapatok elől Budapestre költöztek, Tomek Vince szerzett számunkra
szállást a Sváb-hegyen. Jelenits István néhány hétig járhatott a
piarista gimnáziumba, mígnem az oroszok lőni nem kezdték a fővárost.
Jelenits István édesapja fogságba került, a család pedig 1945
márciusában Kunszentmiklósra menekült, ahonnan csak az édesapa
kiszabadulását követően térhettek vissza, akkor már Budafokra. Jelenits
István szívesen emlegette gimnáziumi életének azon szakaszát, amikor Ady
Endre Gimnázium néven működött a budapesti piarista gimnázium és világi
tanárok érkeztek a szerzetesek helyére. A piarista diákok sportot űztek
abból, hogy ezeknek a tanároknak megkeserítsék az életét, bár nem
feltétlen voltak rossz emberek, sőt, akár kifejezetten vallásosak is
voltak, mégha titkolták is. A diákcsínyek közé tartozott, hogy a
memoritereket, például Dantét olaszul tanulták meg, hogy zavarba hozzák
tanárukat, vagy egy fél évig elhitették, hogy van egy Pap nevű
osztálytársuk, aki valójában nem is létezett. Jelenits István úgy
emlékezett erre az időszakra, hogy már tanár korában, ha inzultusok
érték a diákok részéről, mindig arra gondolt: ez semmi ahhoz képest,
mint amit diákként ők műveltek.</p> <h6 id="m_-1251052735459276337gmail-h-a-gimnaziumban-mar-feltunt-jelenits-atya-kulonos-tehetsege-a-nyelvek-irant-ami-kesobbi-diakjai-szamara-is-nyilvanvalova-valt-amikor-peldaul-francia-kotetekbol-olvasott-fol-magyarul-megtanult-latinul-es-gorogul-de-az-igazi-kedvence-a-francia-nyelv-maradt-1946-nyaran-vett-reszt-elete-elso-cserkesztaboraban-amely-aztan-elete-vegeig-elkiserte-a-turazasokat-a-cserkeszet-betiltasa-utan-is-folytattak-radar-alatt-mivel-erre-az-allambiztonsag-akkor-meg-nem-figyelt-fel-1951-ben-erettsegizett">A
gimnáziumban már feltűnt Jelenits atya különös tehetsége a nyelvek
iránt, ami későbbi diákjai számára is nyilvánvalóvá vált, amikor például
francia kötetekből olvasott föl magyarul. Megtanult latinul és görögül,
de az igazi kedvence a francia nyelv maradt. 1946 nyarán vett részt
élete első cserkésztáborában, amely aztán élete végéig elkísérte. A
túrázásokat a cserkészet betiltása után is folytatták, „radar alatt”,
mivel erre az állambiztonság akkor még nem figyelt fel. 1951-ben
érettségizett.</h6> <p></p> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-elhivtak-mert-kedvet-ebresztett-a-tanulasra">Elhívták, mert kedvet ébresztett a tanulásra</h2> <p>Jelenits István az érettségit követően határozta el, hogy piarista szerzetesnek áll, amelyről később úgy fogalmazott,</p>
<i>rájöttem, van tehetségem arra, hogy olyan gyermekben, akivel más
tanárok nem boldogulnak, kedvet támasszak a tanulásra. Nagyon nagy
örömöm volt ez. Arra gondoltam, hogy ez a hivatásnak a jele, és hogy
tényleg hasznos tudok lenni mások számára.</i><br>
<h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-jelenits-istvan-es-a-szocialista-realizmus">Jelenits István és a szocialista realizmus</h2> <p>A
korra jellemző módon az alacsony keretszám miatt nem lehetett azonnal
papnövendék. Sík Sándor javasolta neki, hogy maradjon világi hallgató az
ELTE-n, és majd „<i>meglátják</i>”, mi lesz. Így Jelenits István
világiként járt a magyar szakra, közben nem hivatalosan a hittudományi
akadémiára, és csoportokkal is foglalkozott. 1955-ben szerzett magyar
szakos diplomát, ekkor marasztalták a nyelvészeti tanszéken, több tanári
állást is felajánlottak neki, ő azonban kitartott a rend mellett. Még
ebben az évben tehát beöltözött, 1959-ben Egerben tett örök fogadalmat.
Budapesten kezdte meg tanítói munkásságát, de aztán egy év elteltével,
1960-ban Kecskemétre kerül. A tanítás mellett próbál bekerülni a város
értelmiségi vérkeringésébe, így került barátságba a kecskeméti
művésztelep művészeivel.</p> <blockquote> <p><i>Az
egyik kiállításon egy baráti beszélgetés zajlott arról, hogy milyen is a
szocialista realizmus, ő pedig József Attilát idézte: „Ehess, ihass,
ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad.” És hogy szerinte a
szocialista realizmus e gondolatnak az első felét veszi komolyan, a
nonfiguratív pedig a másodikat</i></p> </blockquote> <p>-idézte a
levéltáros a történetet, hozzátéve, nem is az értelmiségi téma volt
igazán fontos, hanem, hogy másnap megjelent egy ÁVH-s a gimnáziumban, és
közölte, hogy jobb lenne, ha a tanárok az iskolában maradnának, és nem
szólnának bele a város szellemi életébe. Mindebből is látszik, hogy
Jelentist István megfigyelt személy volt, ezt erősíti az a róla szóló
jelentés, amelyet egyik beszervezett rendtársa írt róla 1961-ben. Mint a
jellemzés írja, Jelenits István</p> <blockquote> <p><i>erősen
klerikális típus, akadályt nem ismer, látszólagos csendessége és
szerénysége dacára mindent kiharcol magának. A rendben elég nagy
tekintélye van, főleg a fiatalok és a növendékek, elöljárók előtt. Sík
Sándor rendfőnök nagyon nehezen engedte le Kecskemétre, maga mellett
akarta tartani, hogy tudományosan működjék.</i></p> </blockquote> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-az-aranycsapat-tagjakent">Az „Aranycsapat” tagjaként</h2> <p>A
találó jellemzés utolsó elemei azért is találóak, mivel 1965-ben már
ismét Budapesten tanít többek közt Bibliaismeretet a Kalazanciumban a
kispapoknak. Ezzel tulajdonképpen részévé vált az azóta is csak
„Aranycsapatként” emlegetett tanári karnak a Budapesti Piarista
Gimnáziumban. Valóban kiváló tanár volt, mint Koltai András fogalmazott:</p> <blockquote> <p><i>bármiről
is beszélt, úgy tudta lekötni a diákok figyelmét, hogy azt maguk is
könnyen elsajátíthatták. Még arra is odafigyelt, hogy míg első
osztályban részletes vázlatokat készített, idővel egyre rövidebbeket,
így ösztönözve a diákokat az önálló munkára.</i></p> </blockquote> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-gyimeskozeploktol-romaig">Gyimesközéploktól Rómáig</h2> <p>A
túrázás ugyanakkor továbbra is nagyon fontos szerepet játszott az
életében, lényegében a cserkészet hagyományait vitte tovább. Minden
nyáron szervezett evezős, gyalogos és biciklitúrákat, 1965 nyarán több
mint ezer kilométert tekertek Csehszlovákiában és Lengyelországban a
piarista diákok, 1973-ban nagy újdonságként Erdélybe szerveztek túrát,
így jutottak el Kolozsvár mellett Gyimesközéplokig. 1975-ben a Poprádon
eveztek le egy nyolc napos vízitúra keretében. A kutató kiemelte,
Jelenits István komolyan készült ezekre az utakra, azokat a nevelés
fontos eszközének tartotta, nemcsak a nomád élet szépségét, de a lelki
vonatkozásokat is, ezért is olvasott gyakran Pilinszkytől a
pihenőidőkben, okulásként.</p> <p>A nyolcvanas években Jelenits István
aktívan részt vett azoknak a rendi kirándulásoknak a szervezésében,
amely egyfajta virtuális kitörést jelentettek abból a térből, amelybe a
rend be volt zárva. Így jutottak el Podolinba, ahol az ottani rendházban
közösen miséztek, Szencen a szlovák tartományfőnökkel találkoztak, de a
lengyel piaristákhoz is szerettek volna ellátogatni Krakkóba, ami
sajnos a magyar állam ellenállása miatt végül meghiúsult.</p> <p>A
túráknak bizonyos szempontból csúcspontját jelentette az 1981-e év,
amikor az első biciklis zarándoklat megvalósult Rómába. Ez úgy zajlott,
hogy két hétig biciklizett az egyik csapat Rómáig, a másik vonattal
érkezett az olasz fővárosba, ahol egy hetet közösen töltöttek el, majd,
akik vonattal érkeztek, biciklire ültek. Az első és a későbbi túrák
szépségét leginkább az esetlegességük adta, hiszen sok esetben csak
annyi volt biztos, hogy elindulnak, és hogy hová akarnak megérkezni. A
szállás, az étkezés megszervezését útközben kellett megoldani. Fontos
megemlíteni, hogy Jelenits atya egy váltó nélküli biciklivel abszolválta
az első utat, a hegyekre gyakorta csak feltolta a biciklit. </p> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-az-elfelejtett-borton">Az elfelejtett börtön</h2> <p>Jelenits
Istvánt 1985-ben választották tartományfőnökké, többek között
hihetetlen népszerűsége miatt a fiatalok körében, és miközben ő
aszketikus szerénységgel vállalta fel a feladatot, továbbra is tanított
és előadásokat tartott. 1990-ben a rendszerváltást követően a rend
számára is felgyorsultak az események, megnyílt a világ és a lehetőségek
tárháza a rend számára is. Ahogyan Jelenits atya egy 1995-ös káptalanon
fogalmazott,</p> <blockquote> <p><i>minket
az elmúlt évek bezártak egy elviselhető börtönbe, börtönünk még
kényelmes is volt, a végén már el is felejtettük, hogy börtön. Épp
ideje, hogy kilépjünk ebből a börtönből.</i></p> </blockquote> <p>Ennek
köszönhetően 1991 és 1996 között öt iskolát indított újra a rend
Vácott, Veszprémben, Mosonmagyaróvárott, és Nagykanizsán, valamint
Gödön. Ebben az időszakban formálódott az a rendszer, amelyet máig
működtetnek a piaristák, bár Jelenits István nagy szívfájdalmára a gödi
szakmunkásképzőt időközben bezárták.</p> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-pazmany-peter-nyomdokain">Pázmány Péter nyomdokain</h2> <p>Koltai
András kitért előadásában Jeleints István széleskörű írói munkásságára
is, amellyel kapcsolatban elöljáróban megjegyezte, a Piarista Hírek nevű
belső újság egy időben próbálta számba venni, hogy Jelenits atya egy
adott hónapban hol tartott előadást, de a szerkesztőknek ebbe rendre
beletörött a bicskájuk, mert ő maga sem tudta számontartani fellépéseit.
1965-ös Budapestre költözését követően Jelenits István rendszeresen
tartott lelkigyakorlatokat, nagyböjti konferenciabeszédeket, ugyanakkor
publikált is. Egyetemista korától jelentek meg nyelvészeti és
irodalomtörténeti publikációi, majd 1954-től a Vigíliában esszéi,
recenziói. 1972-től külön rovatot is kapott, ez volt az <i>Élet és Evangélium</i>. Később az Új emberben is publikálni kezdett.</p> <p>1978-ban jelent meg első önálló kötete <i>Betű és lélek</i>
címmel, amelyben verselemzéseket, az evangéliumhoz kapcsolódó
elmélkedéseit, magyarázó jegyzeteit gyűjtötték össze, ezt Jelenits
István olyan fontosnak tartotta, hogy minden rendtársának dedikált egy
példányt.</p> <blockquote> <p><i>Valóban
művelődéstörténeti fontosságú mű született, hiszen vendégszövegként
gyakran bekerülnek onnan részletek a piarista rendtársak prédiákcióiba.
Ahogyan a XVIII. században Pázmány Pétert idézték a szónokok, úgy
használják, használták a piaristák Jelenits István beszédeit</i></p> </blockquote> <p>-jegyezte meg a kutató.</p> <h2 id="m_-1251052735459276337gmail-h-az-utolso-a-prohaszka-generaciobol">Az utolsó a Prohászka-generációból</h2> <p>Koltai
András végül arról beszélt, értékelése szerint Jelenits István az
úgynevezett Prohászka-generáció tagja, egyik utolsó képviselője volt.
Nagyjából száz évvel ezelőtt Prohászka Ottokárral elindult egy fordulat a
magyar katolikus egyház berkein belül, különös tekintettel az oktatáson
túl a nevelés terén.</p> <blockquote> <p><i>Ez
a mozgalom Sík Sándorral és másokkal együtt teljesen új utakon
próbálták a diákságot megközelíteni, új módszerekkel, új meglátásokkal.
Ez a korosztály sajnos kikopott Jelenits István halálával, ám életműve,
írásai útmutatást adhatnak az új generációknak</i></p> </blockquote> <p>– zárta előadását Koltai András.</p> <p><i>Vezetőkép: Piarista Rend Magyar Tartománya/Facebook</i></p>
</div></div>
</div>
</div>