<div dir="ltr">
<table border="0" cellpadding="10" cellspacing="0" role="presentation" style="word-break:break-word" width="100%"><tbody><tr><td><div style="color:rgb(16,17,18);direction:ltr;font-family:Trebuchet MS,Lucida Grande,Lucida Sans Unicode,Lucida Sans,Tahoma,sans-serif;font-size:17px;font-weight:400;letter-spacing:0px;line-height:120%;text-align:center">
<p style="margin:0px 0px 16px;text-align:left">A Védett Társ.Alapítv. e heti hírleveláből az elmúlt hét Eur.Parlamenti történéseiről:</p><p style="margin:0px 0px 16px;text-align:left">file:///C:/Users/User/Downloads/%C3%89RTJ%C3%9CK%20M%C3%89G%20EGYM%C3%81ST_%20-%20VDTA%20H%C3%ADrlev%C3%A9l%20162.%202024.10.11%20%F0%9F%93%AB.pdf</p><p style="margin:0px 0px 16px">Fájdalomtól megtört szívvel, tömören válaszolok: <strong>nem</strong>. Itt Európában legalábbis ez a válasz. Írásom időpontjának napja <strong>2024. október 9-e</strong>, amikor a kelet-franciaországi Strasbourgban, többszöri halasztás után, végre sor került <strong>Orbán Viktor</strong> beszédére az Európai Parlament plenáris ülésének részeként.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">A miniszterelnök a hat hónapos 
magyar tanácsi elnökség programját ismertette és bocsátotta volna 
konzultációra, de erre nem került sor. <strong>Megakadályozta a pártpolitikai propaganda</strong>, ahogyan a kormányfő a záróbeszédében összegezte:</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">„<em>Sajnos, a vita túllépett az észszerűség határain, és messze túllépett a tények világán.</em>”</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">A 200 percet bőven meghaladó, 
maratoni konferencia sokkal inkább nevezhető összeszólalkozásnak, mint 
értelmes tanácskozásnak, és engem valósággal sokkolt. Van már mögöttem 
némi élettapasztalat, nem félek a saját árnyékomtól, de élőben 
végigkövetni azt, hogy tágabb hazámat, Európát a szemem láttára 
taszítják a megsemmisülés gödrébe, elviselhetetlen élmény.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px"><strong>Strasbourgban a süketek párbeszéde zajlott</strong>,
 mostantól hosszú ideig politikusok, elemzők és egyéb potentátok 
beszélnek majd róla. Meghagyom nekik az értő konzekvenciák levonását, én
 csak érzelmes civilként szólok, mert úgy érzem, kötelességem.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">Egyrészt tudatni kell a világgal, hogy <strong>nem tűrjük a kettős mércét</strong>,
 az alpári hangnemet, amit megengednek maguknak. Azt, hogy az Európai 
Bizottság elnöke, hozzászólásában aljasul támad, és a szájára meri venni
 az 1956-os szabadságharcot, Prága után másodszor is, majd utána 
nyúlcipőt öltve, a közepén az ülésnek, gátlás nélkül távozik.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">Másrészt a <strong>mi felelősségünk</strong> is benne van abban, ha hagyjuk a halál kultúráját kiteljesedni. <strong>Eltűrtük eddig</strong>,
 hogy korlátolt, képességtelen és jellemhibás emberek is hatalmat 
kaphassanak, kormányokat, országokat vezethessenek. Régebbi korokban ezt
 rövid úton elintézte egy közösség, ha egy tisztségviselő hazudott, 
lopott, vagy más aljasságokat követett el.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px"><strong>Ma jött a hír</strong>, 
az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke, demokrata jelölt a CBS TV 
műsorában lazán, csuklóból tette „diktátorok, autokraták és olyan 
emberek, akiket joggal lehet gyilkosnak nevezni” sorába <strong>Magyarország miniszterelnökét</strong>.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">A strasbourgi ülést megelőző 
napon a magyar politikus készséggel állt két teljes órában a nemzetközi 
sajtó rendelkezésére. A színvonal lesújtóan pontos jellemzését idézem a 
kiváló zsurnaliszta, <strong>Szentesi Zöldi László</strong> tollából:</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">„<em>A nyugati újságírók mintegy 
kilencven százalékának szó szerint alapfogalmai sincsenek hazánkról, de 
hogy tágítsuk a kört, a kelet-közép-európai térségről sem.</em>”</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">Tagadni nem lehet, hogy <strong>ez az elbeszélés egymás füle mellett,</strong>
 a szót nem értés itthon is a közélet része. Megbízott kollaboránsaink 
ma is ott voltak Strasbourgban „hazaárulózni” a saját kormányfőjüket.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">De van egy fontos szempont, amit nem hagyhatunk szó nélkül. <strong>Határkőhöz érkeztünk</strong>, az emberiség – de legalábbis a Nyugat – kihegyezett létállapotához. <strong>Ha elrontjuk, nincs visszaút.</strong> Háború és migráció témájában semmiképp. <strong>Buborékban élünk</strong>, a fiataljaink szinte teljesen.</p>
<p style="margin:0px 0px 16px">Vonatra vártam a minap, a 
pályaudvaron mellém ült egy fiatal leány. Kérdeztem tőle valamit, ideges
 lett, kibabrálta a füléből a dugót, és kényszeredetten válaszolt. Majd 
gyorsan odébb állt, megzavartam a virtuális világát. Az átfogó, 
központilag irányított érzékenyítés célba ért, létrejött a <strong>„felhőjobbágyok” serege</strong>.</p>
<p style="margin:0px">A valóság már nem számít, kiiktatva lapul, de előbb-utóbb bekopogtat, és akkor esedezhetünk irgalomért. <strong>Nem kéne megvárni</strong>. A mi felelősségünk is, hogy kinyissuk a szemüket, még ha az utódok őskövületnek tartanak is bennünket.</p>
</div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<table border="0" cellpadding="10" cellspacing="0" role="presentation" style="word-break:break-word" width="100%">
<tbody><tr>
<td>
<div style="font-family:sans-serif">
<div style="font-size:12px;font-family:Trebuchet MS,Lucida Grande,Lucida Sans Unicode,Lucida Sans,Tahoma,sans-serif;text-align:center;color:rgb(0,0,0);line-height:1.2">
<p style="margin:0px;text-align:right"><span style="word-break:break-word;font-size:17px"><strong>Kiss Gyöngyi</strong></span></p>
</div>
</div></td></tr></tbody></table>

</div>