<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>Ugye kedves Laci ezt nem gondolod komolyan:</DIV>
<DIV dir=ltr>“”””.Ne akarjunk nyugat-európai fogalmakat ráerőltetni
Kelet-Európára. “”””</DIV>
<DIV dir=ltr> </DIV>
<DIV dir=ltr>Pontosan a Nyugat-Európában megismert fogalmakat használhatjuk az
Ukrán nemzet és nemzet tudat kialakulására amiben egyébként Putyin
támadása adta a legnagyobb löketet .Csak éppen ez Nyugaton valamivel előbb
zajlott le .Hogy jött létre a nemzet pl . Franciaországban a forradalom alatt és
utána ? Persze nem emlékszünk már a Navarra vagy a Burgund királyságra Nizzára
Savoyára ,Elszász –Lotharingiára . Még ma is annyi dialektus van
Franciaországban hogy látható olyan film ahol francia irodalmi kísérő szöveg
megy írásban a film alatt .</DIV>
<DIV dir=ltr> </DIV>
<DIV dir=ltr>Milyen egységes nemzet az a nagy múltú Spanyol Királyság ahol a
baszkok és a katalánok ki akarnak válni ?</DIV>
<DIV dir=ltr>Hogyan alakult meg az egységes Olaszország mikor tömegével
olvadtabb a hercegségek (erőszakkal ) és királyságok a Szárd –Piemonti
Királyságba ? Hogy alakult meg a az egységes Németország ?</DIV>
<DIV dir=ltr> </DIV>
<DIV dir=ltr> </DIV>
<DIV dir=ltr>És végül volt –e egységes nemzet tudat a Magyar Királyságban ahol a
magyar anyanyelvűek éppen túllépték az 50 % –t az első világ háború előtt
?</DIV>
<DIV dir=ltr> </DIV>
<DIV dir=ltr>Üdv. Egon</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A
title=laszlo.bajak@gmail.com>László Baják</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, October 8, 2024 11:51 PM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik
világháború?</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>Megint pontos a látlelet. Ukrán nemzet csak nagyon későn a 19.
század végén kezdett kialakulni Galicia területén és lényegében csak a 21.
században lett érzékelhető méretű, leginkább az erőszakos ukránosítás miatt.
Korábban inkább csak az orosz határvidéken élő (Ukrajna név is ezt jelenti)
különböző főleg szláv etnikai csoportok léteztek, amelyből csak az I.
világháború után szervezték meg Ukrajnát, mint államot. Az ukrajna területére
betelepült oroszok sem képeztek ugyanakkor nemzetet, csak egy Moszkva központtal
létező állam dialaktusát beszélő népcsoportot. Az orosz és az ukrán
államhatalmak csináltak belőlük ellenségeket.Ne akarjunk nyugat-európai
fogalmakat ráerőltetni Kelet-Európára. </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>Sziklay Levente
<<A>lsziklay@freemail.hu</A>> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K,
23:05):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV>Még csak a harmadik lesz ... rosszabbik esetben.<BR></DIV>
<DIV>Ukrajna nem létezett a cári időkben.</DIV>
<DIV dir=ltr>.Ne akarjunk nyugat-európai fogalmakat ráerőltetni
Kelet-Európára. </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV>A XIX.században adva van egy nyelvileg megosztott terület, ahol különböző
szláv dialektusokat beszélő népek élnek. Egyik része Oroszországhoz, másik
része az Osztrák Császárság egyik tartományához tartozik - mely azonban némi
jogi különállással és (ne térjünk ki Bukovina és Kárpátalja sorsára, ami másik
történet).<BR></DIV>
<DIV>Galíciában a görögkatolikusok úgy érzik, hogy ők nem azonosak az ugyanazt
a dialektust beszélő katolikus lengyelekkel - melyben lelkes támogatást kapnak
az osztrák államrezontól - <I>divida et impera. </I><BR></DIV>
<DIV>Az ukrán nacionalizmus megszületett, íme.<BR></DIV>
<DIV>A cár atyuska uralma alatt lévő területen 1873-tól kezdve elkezdtek
gyanakodni a nemzetiségi különállásra és masszív oroszosítási kampányba
kezdtek az egész birodalomban - így azon a nyelvi keverék területen is - ahol
keverednek a különböző dialektusokat, nyelveket beszélő emberek. Reakció:
néhány értelmiségi és egyetemi tanár kiválaszt egy dialektust és kinevezi
ukrán nyelvnek. folyt.köv.<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE>
<DIV>-------- Eredeti levél --------<BR></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Feladó: Levente Vihar <<A rel=nofollow
target=_blank>lvihar@gmail.com</A>><BR></DIV>
<DIV>Dátum: 2024 október 8 20:29:30<BR></DIV>
<DIV>Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<BR></DIV>
<DIV>Címzett: Reinisch Egon <<A rel=nofollow
target=_blank>reinisch@t-online.hu</A>> <A rel=nofollow
target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>
<DIV>Harmadik, vagy negyedik világháború??<BR></DIV>
<DIV>ÜdvözletteL.<BR></DIV></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr>Reinisch Egon <<A rel=nofollow
target=_blank>reinisch@t-online.hu</A>> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8.,
K, 18:42):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV>
<DIV>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: calibri; COLOR: rgb(0,0,0)">
<DIV>Köszönjük Levente a megállapításodat igen ez így van azonban ezt is a
szovjet vezetésnek köszönhető hiszen népirtások és össze vissza ki
és betelepítések voltak a Dombaszban 3,2 millió ukrán halt mag a nagy
éhínséges népirtáskor és így lett több helyen orosz nyelvű többség (igaz
munkások betelepítése már a cári időkben is voltak ).<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Viszont egyetlen egy olyan megye sem volt Ukrajnában amelyben annak
idején a többség arra szavazott volna hogy az Orosz Föderációhoz
csatlakozott volna .<BR></DIV>
<DIV>2014 előtt viszont az Ukrán államon belül a A Krímben autonom
köztársaság volt amelyet 1992 ben alapítottak amelynek külön
parlamentje volt és a helyzete olyan volt mint Horvátországnak a Magyar
Királyságon belül 1867 után .<BR></DIV>
<DIV
style="FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: calibri; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: rgb(0,0,0); FONT-STYLE: normal">
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV><SPAN style="FONT-FAMILY: calibri"><SPAN style="FONT-SIZE: 16px">Üdv.
Egon</SPAN></SPAN><BR></DIV>
<DIV style="BACKGROUND: rgb(245,245,245)">
<DIV><B>From:</B> Sziklay Levente<BR></DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, October 8, 2024 4:28 PM<BR></DIV>
<DIV><B>To:</B> <A target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> ;
Reinisch Egon<BR></DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik
világháború?<BR></DIV></DIV></DIV>
<DIV><BR> </DIV></DIV>
<DIV
style="FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: calibri; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: rgb(0,0,0); FONT-STYLE: normal">
<DIV>Kedves Egon, többiek!<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat
leszámítva - hogy sok kis szovjetuniót hagyott maga mögött, nem
nemzetállamokat, se nem alapvetően nyugati kultúrájú polgári
társadalmakat.<BR></DIV>
<DIV>Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére
etnonacionalista vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a
folyamat már Gorbacsov idejében elkezdődött.<BR></DIV>
<DIV>Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején
Grúzia különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz
kormányzat eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg
kinyilvánították létezésüket/önállóságukat.<BR></DIV>
<DIV>Üdv<BR></DIV>
<DIV>L.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">"Az
Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek vissza a kitelepített népek. Azt látták,
hogy házaikba idegenek költöztek be. Már ekkor fegyveres konfliktusok
alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és az új telepesek (oroszok,
oszétok) között.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">1981
októberében Ordzsonikidzében, Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes
zavargások törtek ki, miután ingusok megöltek egy oszétot (az incidens
után az oszét pártvezetést leváltották).</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">A
Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török (azerbajdzsán) ellentét mérgezte a
viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült
látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár „ajándékkal” érkezik, azaz
átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot Örményország számára (a pletyka
különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának történő átadása után). Már
ekkor aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah átadása érdekében. Az
aláírók kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is készek elmenni a
karabahi probléma miatt.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">1965-ben
emlékeztek meg az örmény népirtás 50. évfordulójáról. Az örményországi
azerbajdzsán lakosság rettegéssel várta az évfordulót, az örmények
bosszújától tartva – erről a félelemről azok a levelek tanúskodnak,
melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző pártszervekhez, és ez is
mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek és félelmek éltek az
egyes népekben.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">Április 24-én
Jerevánban spontán megmozdulás kezdődött, az örmény pártvezetők, hogy úgy
tűnjön, kontroll alatt tartják az eseményeket, maguk is felszólaltak a
tüntetésen, Karabah átadását követelve. Ezt követően is több felszólítás,
aláírásgyűjtés született Karabah átadásáról az Örmény SzSzK számára, de
mindhiába.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">Néha erőszak
is előfordult: 1968-ban Karabahban egy azerbajdzsán megölt egy örmény
lányt. A bírósági tárgyalás után a helyi örmények meglincselték az
elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót is.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">Karabah
mellett a másik konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I. V.
Sztálin idején a Grúziához tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs
(elgrúzosító) politika folyt: 1945-ben megszüntették az abház nyelvű
tanítást, amit csak 1953-ban állítottak vissza. 1967-ben Abháziában
mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték vagy átírták,
felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását
követelve.</SPAN></SPAN><BR></P>
<P class=MsoNormal style="TEXT-ALIGN: justify; MARGIN-LEFT: 18pt"><SPAN
style="FONT-SIZE: small"><SPAN style="FONT-FAMILY: verdana">1978-ban
tüntetések zajlottak Abháziában, azt követelve, hogy a területet adják át
Oroszországnak, és abház nyelv hivatalosan is legyen államnyelvként
elismerve (az abház alkotmányba végül az került be, hogy Abházia hivatalos
nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában is tömegtüntetések révén érték
el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába bekerüljön az, hogy a
köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a „privilégium”, az államnyelv
feltüntetése Grúzia mellett csak Örményországnak és Azerbajdzsánnak
adatott még meg)."</SPAN></SPAN><BR></P>
<BLOCKQUOTE>
<DIV>-------- Eredeti levél --------<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Feladó: Reinisch Egon <<A
target=_blank>reinisch@t-online.hu</A>><BR></DIV>
<DIV>Dátum: 2024 október 4 21:41:56<BR></DIV>
<DIV>Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<BR></DIV>
<DIV>Címzett: <A target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát
és USA<BR></DIV>
<DIV>külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS
CSAPATOK<BR></DIV>
<DIV>VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ
CSAPATOKAT VAGY IS<BR></DIV>
<DIV>A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO
2014 ig<BR></DIV>
<DIV>betartotta .<BR></DIV>
<DIV>Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés
neve<BR></DIV>
<DIV>szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem
fog<BR></DIV>
<DIV>Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni
.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen
akiket nem<BR></DIV>
<DIV>akart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen
föld )<BR></DIV>
<DIV>sorra került volna a Baltikum is .<BR></DIV>
<DIV>Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN
JELENTKEZTEK<BR></DIV>
<DIV>A NATO -ba .<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO
de<BR></DIV>
<DIV>Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult
de<BR></DIV>
<DIV>összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az
Orosz<BR></DIV>
<DIV>Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk
van<BR></DIV>
<DIV>megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe
lépnek<BR></DIV>
<DIV>.Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául
de<BR></DIV>
<DIV>tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT
TÖRTÉNELMIN<BR></DIV>
<DIV>EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>NA és ki az aki vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója
volt<BR></DIV>
<DIV>2008 -ban Orbán Viktor<BR></DIV>
<DIV>:<A
href="https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video"
rel=nofollow
target=_blank>https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video</A><BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>És egyébként ennek szellemében idén Juliusban Magyarország nevében
Orbán<BR></DIV>
<DIV>Viktor is aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot
,hogy<BR></DIV>
<DIV>Ukrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen
csak akkor<BR></DIV>
<DIV>ha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban )
és a NATO<BR></DIV>
<DIV>32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.<BR></DIV>
<DIV>E.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>----- Eredeti üzenet -----<BR></DIV>
<DIV>From: KEA<BR></DIV>
<DIV>Sent: Friday, October 4, 2024 8:29 PM<BR></DIV>
<DIV>To: GREM<BR></DIV>
<DIV>Subject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Miért tört ki a harmadik világháború?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga
az<BR></DIV>
<DIV>önvédelemhez<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamás<BR></DIV>
<DIV><A
href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru"
rel=nofollow
target=_blank>https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru</A><BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át
is<BR></DIV>
<DIV>lépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak.
Ha<BR></DIV>
<DIV>másért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a
háborús<BR></DIV>
<DIV>videók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről
készült<BR></DIV>
<DIV>borzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már
sajnálatos<BR></DIV>
<DIV>atomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk,
miért<BR></DIV>
<DIV>alakult így.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden
államnak) az<BR></DIV>
<DIV>egyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az
elv a<BR></DIV>
<DIV>valóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a
háború.<BR></DIV>
<DIV>Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál
rajta<BR></DIV>
<DIV>két évtizede, így hát rohanunk a világégésbe.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és
oszthatatlan<BR></DIV>
<DIV>biztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a
NATO és<BR></DIV>
<DIV>a Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok
(többek<BR></DIV>
<DIV>között Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a
két<BR></DIV>
<DIV>katonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt
biztosító,<BR></DIV>
<DIV>fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai
biztonság<BR></DIV>
<DIV>oszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére
került. E<BR></DIV>
<DIV>megállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet, az<BR></DIV>
<DIV>EBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a
hidegháború<BR></DIV>
<DIV>végén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új
Európáért<BR></DIV>
<DIV>nevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a
biztonság<BR></DIV>
<DIV>oszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam
biztonsága<BR></DIV>
<DIV>elválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben
újabb<BR></DIV>
<DIV>papíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó
és<BR></DIV>
<DIV>oszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan
biztonsági<BR></DIV>
<DIV>térről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti
a<BR></DIV>
<DIV>biztonság oszthatatlanságát.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz
elnök<BR></DIV>
<DIV>találmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először
2007-ben, a<BR></DIV>
<DIV>müncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése,
Ukrajna<BR></DIV>
<DIV>fölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene
Oroszország<BR></DIV>
<DIV>biztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az
érintettek<BR></DIV>
<DIV>figyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a
Föld<BR></DIV>
<DIV>legnagyobb területű országának aggályait?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös
helsinki<BR></DIV>
<DIV>záróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad
szövetségválasztás<BR></DIV>
<DIV>elve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak
az<BR></DIV>
<DIV>oszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben
odalesz a<BR></DIV>
<DIV>status quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai
és<BR></DIV>
<DIV>NATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan
és<BR></DIV>
<DIV>többször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy
katonai<BR></DIV>
<DIV>szervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik
tovább<BR></DIV>
<DIV>kelet felé. Aztán mégis terjeszkedett.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még
több<BR></DIV>
<DIV>lenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó
ereje.<BR></DIV>
<DIV>Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió
1991-es<BR></DIV>
<DIV>szétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az
egész<BR></DIV>
<DIV>világot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére
országok<BR></DIV>
<DIV>dőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria
és a<BR></DIV>
<DIV>többi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek
meg.<BR></DIV>
<DIV>Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb
rebbent,<BR></DIV>
<DIV>s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a
napsugarak<BR></DIV>
<DIV>megolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan
maga<BR></DIV>
<DIV>alá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk,
mindannyiunkat.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve
talán<BR></DIV>
<DIV>valami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a
többieket.<BR></DIV>
<DIV>Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem
akarod<BR></DIV>
<DIV>őket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai
bázisaiddal<BR></DIV>
<DIV>körbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled
rakétákat<BR></DIV>
<DIV>akar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te
sem<BR></DIV>
<DIV>telepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg
a<BR></DIV>
<DIV>törvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl
sokáig<BR></DIV>
<DIV>játszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra,
előbb-utóbb<BR></DIV>
<DIV>bajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly
sokszor<BR></DIV>
<DIV>hivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a
világ<BR></DIV>
<DIV>legfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész
sem<BR></DIV>
<DIV>feltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert
kést<BR></DIV>
<DIV>szorítasz a torkához.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt
is<BR></DIV>
<DIV>érdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen
méltányos<BR></DIV>
<DIV>válasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát,
joga van<BR></DIV>
<DIV>biztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban
azt<BR></DIV>
<DIV>látjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem
jogát.<BR></DIV>
<DIV>Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul,
ha<BR></DIV>
<DIV>területén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett
Iszlám<BR></DIV>
<DIV>Államot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy
megbuktassák,<BR></DIV>
<DIV>sakkban tartsák a regnáló hatalmat.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén
hirtelen<BR></DIV>
<DIV>amerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül,
kitermelt<BR></DIV>
<DIV>olaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le,
hogy<BR></DIV>
<DIV>politikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár
komplett<BR></DIV>
<DIV>városrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel?<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>(További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai
vezető<BR></DIV>
<DIV>„diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk
pedig<BR></DIV>
<DIV>pusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán
eltaposandó<BR></DIV>
<DIV>férgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell.
A<BR></DIV>
<DIV>haladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen
visszatalált<BR></DIV>
<DIV>Goebbelshez.)<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg
az<BR></DIV>
<DIV>önvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt
némely<BR></DIV>
<DIV>államnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt
ENSZ-határozat<BR></DIV>
<DIV>írja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok
szuverenitásának,<BR></DIV>
<DIV>területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt
országrészek<BR></DIV>
<DIV>elhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig.
A<BR></DIV>
<DIV>valóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor
fittyet<BR></DIV>
<DIV>hány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra,
a<BR></DIV>
<DIV>becsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e
„szabályok”<BR></DIV>
<DIV>szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…”
kezdetű<BR></DIV>
<DIV>népi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura
gyengül,<BR></DIV>
<DIV>ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ
maradék<BR></DIV>
<DIV>háromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk
világuralma<BR></DIV>
<DIV>fennmaradására.<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>--<BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>Üdvrivalgással:<BR></DIV>
<DIV>KEA.<BR></DIV>
<DIV>_______________________________________________<BR></DIV>
<DIV>Grem mailing list<BR></DIV>
<DIV><A rel=nofollow
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV><A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel=nofollow
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV><BR> </DIV>
<DIV>--<BR></DIV>
<DIV>Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.<BR></DIV>
<DIV><A href="http://www.avast.com" rel=nofollow
target=_blank>www.avast.com</A><BR></DIV>
<DIV>_______________________________________________<BR></DIV>
<DIV>Grem mailing list<BR></DIV>
<DIV><A rel=nofollow
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV><A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel=nofollow
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV></BLOCKQUOTE>
<DIV><BR> </DIV>
<P> </P>
<DIV>
<HR>
_______________________________________________<BR></DIV>
<DIV>Grem mailing list<BR></DIV>
<DIV><A rel=nofollow
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV><A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel=nofollow
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV>
<P> </P></DIV></DIV></DIV>
<DIV
id=m_-3066426277212955399m_4622482203545382107DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
<DIV> </DIV>
<TABLE style="BORDER-TOP: rgb(211,212,222) 1px solid; COLOR: #000000">
<TBODY>
<TR>
<TD style="WIDTH: 55px; PADDING-TOP: 13px"><A
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
rel=nofollow target=_blank><IMG style="HEIGHT: 29px; WIDTH: 46px"
alt=""
src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
width=46 height=29></A><BR></TD>
<TD
style="FONT-SIZE: 13px; FONT-FAMILY: arial,helvetica,sans-serif; WIDTH: 470px; COLOR: rgb(65,66,78); PADDING-TOP: 12px; LINE-HEIGHT: 18px">Vírusmentes.<A
style="COLOR: rgb(68,83,234)"
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
rel=nofollow target=_blank>www.avast.com</A><BR></TD></TR></TBODY></TABLE>
<DIV><BR></DIV></DIV></DIV>
<DIV>_______________________________________________<BR></DIV>
<DIV>Grem mailing list<BR></DIV>
<DIV><A rel=nofollow
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR></DIV>
<DIV><A href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel=nofollow
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV></BLOCKQUOTE></DIV></BLOCKQUOTE>
<DIV> </DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV></BODY></HTML>