<div>Kedves Egon, többiek!<br></div><div><br></div><div>A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat leszámítva - hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem nemzetállamokat, se nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.<br></div><div>Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére etnonacionalista vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat már Gorbacsov idejében elkezdődött.<br></div><div>Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején Grúzia különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz kormányzat eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg kinyilvánították létezésüket/önállóságukat.<br></div><div>Üdv<br></div><div>L.<br></div><div><br></div><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">"Az
 Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek vissza a kitelepített népek. Azt 
látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. Már ekkor fegyveres 
konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és az új 
telepesek (oroszok, oszétok) között.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">1981
 októberében Ordzsonikidzében, Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes 
zavargások törtek ki, miután ingusok megöltek egy oszétot (az incidens 
után az oszét pártvezetést leváltották).</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">A
 Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török (azerbajdzsán) ellentét mérgezte a 
viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. Hruscsov az Örmény SzSzK-ba 
készült látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár „ajándékkal” 
érkezik, azaz átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot Örményország 
számára (a pletyka különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának történő 
átadása után). Már ekkor aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah 
átadása érdekében. Az aláírók kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez
 is készek elmenni a karabahi probléma miatt.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">1965-ben
 emlékeztek meg az örmény népirtás 50. évfordulójáról. Az örményországi 
azerbajdzsán lakosság rettegéssel várta az évfordulót, az örmények 
bosszújától tartva – erről a félelemről azok a levelek tanúskodnak, 
melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző pártszervekhez, és ez is
 mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek és félelmek éltek az 
egyes népekben.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">Április
 24-én Jerevánban spontán megmozdulás kezdődött, az örmény pártvezetők, 
hogy úgy tűnjön, kontroll alatt tartják az eseményeket, maguk is 
felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását követelve. Ezt követően is 
több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah átadásáról az Örmény 
SzSzK számára, de mindhiába.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">Néha
 erőszak is előfordult: 1968-ban Karabahban egy azerbajdzsán megölt egy 
örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a helyi örmények meglincselték 
az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót is.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">Karabah
 mellett a másik konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I. V. 
Sztálin idején a Grúziához tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs 
(elgrúzosító) politika folyt: 1945-ben megszüntették az abház nyelvű 
tanítást, amit csak 1953-ban állítottak vissza. 1967-ben Abháziában 
mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték vagy átírták, 
felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását 
követelve.</span></span></span><br></p><p style="margin-left:18.0pt;text-align:justify;text-justify:
inter-ideograph" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:Verdana"><span lang="HU">1978-ban
 tüntetések zajlottak Abháziában, azt követelve, hogy a területet adják 
át Oroszországnak, és abház nyelv hivatalosan is legyen államnyelvként 
elismerve (az abház alkotmányba végül az került be, hogy Abházia 
hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában is tömegtüntetések 
révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába bekerüljön 
az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a „privilégium”, az 
államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak Örményországnak és 
Azerbajdzsánnak adatott még meg)."</span></span></span><br></p><blockquote class="fm-read-more"><div data-ng="originalcontent">-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: Reinisch Egon <<a rel="nofollow" href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>><br></div><div>Dátum: 2024 október 4 21:41:56<br></div><div>Tárgy: Re: [Grem]  Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div>Címzett: <a rel="nofollow" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><br></div><div>Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?<br></div><div><br></div><div>A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?<br></div><div><br></div><div>Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és USA<br></div><div>külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS CSAPATOK<br></div><div>VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY IS<br></div><div>A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! !  És ezt a NATO 2014 ig<br></div><div>betartotta .<br></div><div>Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés neve<br></div><div>szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fog<br></div><div>Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni .<br></div><div><br></div><div>Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket nem<br></div><div>akart elengedni a  Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld )<br></div><div>sorra került volna a Baltikum is .<br></div><div>Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN JELENTKEZTEK<br></div><div>A NATO -ba .<br></div><div><br></div><div>Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO de<br></div><div>Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult de<br></div><div>összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az Orosz<br></div><div>Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk van<br></div><div>megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe lépnek<br></div><div>.Választhatták  volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául de<br></div><div>tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT TÖRTÉNELMIN<br></div><div>EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .<br></div><div><br></div><div>NA és ki az aki  vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója  volt<br></div><div>2008 -ban Orbán Viktor<br></div><div>:https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video<br></div><div><br></div><div><br></div><div>És egyébként ennek szellemében idén Juliusban  Magyarország nevében Orbán<br></div><div>Viktor is  aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot  ,hogy<br></div><div>Ukrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen csak akkor<br></div><div>ha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban ) és a NATO<br></div><div>32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.<br></div><div>E.<br></div><div><br></div><div>----- Eredeti üzenet -----<br></div><div>From: KEA<br></div><div>Sent: Friday, October 4, 2024 8:29 PM<br></div><div>To: GREM<br></div><div>Subject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div><br></div><div>Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div><br></div><div>A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga az<br></div><div>önvédelemhez<br></div><div><br></div><div>MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamás<br></div><div>https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru<br></div><div><br></div><div><br></div><div>Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át is<br></div><div>lépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak. Ha<br></div><div>másért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a háborús<br></div><div>videók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről készült<br></div><div>borzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már sajnálatos<br></div><div>atomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk, miért<br></div><div>alakult így.<br></div><div><br></div><div>Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden államnak) az<br></div><div>egyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az elv a<br></div><div>valóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a háború.<br></div><div>Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál rajta<br></div><div>két évtizede, így hát rohanunk a világégésbe.<br></div><div><br></div><div>Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és oszthatatlan<br></div><div>biztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a NATO és<br></div><div>a Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok (többek<br></div><div>között Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a két<br></div><div>katonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt biztosító,<br></div><div>fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai biztonság<br></div><div>oszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére került. E<br></div><div>megállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az<br></div><div>EBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a hidegháború<br></div><div>végén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új Európáért<br></div><div>nevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a biztonság<br></div><div>oszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam biztonsága<br></div><div>elválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben újabb<br></div><div>papíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó és<br></div><div>oszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan biztonsági<br></div><div>térről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti a<br></div><div>biztonság oszthatatlanságát.<br></div><div><br></div><div>Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz elnök<br></div><div>találmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először 2007-ben, a<br></div><div>müncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése, Ukrajna<br></div><div>fölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene Oroszország<br></div><div>biztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az érintettek<br></div><div>figyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a Föld<br></div><div>legnagyobb területű országának aggályait?<br></div><div><br></div><div>Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös helsinki<br></div><div>záróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad szövetségválasztás<br></div><div>elve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak az<br></div><div>oszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben odalesz a<br></div><div>status quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai és<br></div><div>NATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan és<br></div><div>többször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy katonai<br></div><div>szervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik tovább<br></div><div>kelet felé. Aztán mégis terjeszkedett.<br></div><div><br></div><div>Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még több<br></div><div>lenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó ereje.<br></div><div>Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió 1991-es<br></div><div>szétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az egész<br></div><div>világot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére országok<br></div><div>dőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria és a<br></div><div>többi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek meg.<br></div><div>Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb rebbent,<br></div><div>s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a napsugarak<br></div><div>megolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan maga<br></div><div>alá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk, mindannyiunkat.<br></div><div><br></div><div>A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve talán<br></div><div>valami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a többieket.<br></div><div>Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem akarod<br></div><div>őket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai bázisaiddal<br></div><div>körbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni.<br></div><div><br></div><div>S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled rakétákat<br></div><div>akar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te sem<br></div><div>telepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg a<br></div><div>törvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl sokáig<br></div><div>játszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra, előbb-utóbb<br></div><div>bajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly sokszor<br></div><div>hivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a világ<br></div><div>legfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész sem<br></div><div>feltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert kést<br></div><div>szorítasz a torkához.<br></div><div><br></div><div>Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt is<br></div><div>érdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen méltányos<br></div><div>válasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát, joga van<br></div><div>biztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban azt<br></div><div>látjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem jogát.<br></div><div>Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul, ha<br></div><div>területén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett Iszlám<br></div><div>Államot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megbuktassák,<br></div><div>sakkban tartsák a regnáló hatalmat.<br></div><div><br></div><div>A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén hirtelen<br></div><div>amerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül, kitermelt<br></div><div>olaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le, hogy<br></div><div>politikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár komplett<br></div><div>városrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel?<br></div><div><br></div><div>(További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai vezető<br></div><div>„diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk pedig<br></div><div>pusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán eltaposandó<br></div><div>férgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell. A<br></div><div>haladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen visszatalált<br></div><div>Goebbelshez.)<br></div><div><br></div><div>Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg az<br></div><div>önvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt némely<br></div><div>államnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt ENSZ-határozat<br></div><div>írja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok szuverenitásának,<br></div><div>területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt országrészek<br></div><div>elhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül.<br></div><div><br></div><div>Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig. A<br></div><div>valóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor fittyet<br></div><div>hány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra, a<br></div><div>becsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e „szabályok”<br></div><div>szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…” kezdetű<br></div><div>népi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura gyengül,<br></div><div>ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ maradék<br></div><div>háromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk világuralma<br></div><div>fennmaradására.<br></div><div><br></div><div>--<br></div><div><br></div><div>Üdvrivalgással:<br></div><div>KEA.<br></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br></div><div>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></div><div><br></div><div><br></div><div>--<br></div><div>Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.<br></div><div>www.avast.com<br></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br></div><div>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></div></blockquote><div><br></div>