<div dir="ltr">
<h1>Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. október 8., szombat | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-magyarok-nagyasszonya" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-magyarok-nagyasszonya</a></div></div><div><a rel="lightbox['g56125']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=56125&v=0&img=c_magyaroknagyasszonya_tiszaujvaros.jpg" style="margin-right: 0px;" width="155" height="207" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
István </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">halála </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.
Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A
külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte <span style="color:rgb(12,52,61);background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">népünk</span> </span>számára.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén</b></span>. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: </span></p>
<p><em>„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról </em>[a királyt],<em>
s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a
püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először
megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd
atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet
elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait
kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de
mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak
után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég
királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a
szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal
a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet
kezedbe ajánlom</em><em>.« </em>(Vö. Zsolt 31,6)”<em><br></em></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">halálát</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">követő belső villongások</span> sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tudták elhomályosítani</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarok
Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új
virágzásba borult. Később <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárokkal és a törökökkel </span>szemben is Jézus
és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a török </span>alóli
fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország
fölajánlását Máriának a 17. század végén.
</b></span><blockquote>
<p><span style="text-align:justify"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>Örvendezzél, Isten Anyja, szíved
mélyén. Boldog vagy, Magyarország, hogy Szűz Mária szent napját
ünnepled. Ujjongjon az ég, a föld s a tenger! </b></i></span><br></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify"> (Az ünnep</span><span style="text-align:justify"> Magnificat-antifónája az I. Esti dicséretből)</span></b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="text-align:justify">Vaszary Kolos bíboros, prímás
kérésére <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét:
XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített,
amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második
vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában</b></span>.</p>
<p style="text-align:center"><a style="text-align:justify" title="Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása (egri bazilika, 1773)" rel="lightbox['g56125']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=56125&v=0&p=1&img=c_magyaroknagyassz_orszagfelajanlas_eger.jpg" alt="" border="0" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></p></div>
<p style="text-align:center"><em><em><em>Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása<br>(egri bazilika, 1773)</em></em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony
ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú
korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus
kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.</b></span></p>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi, magyarok elsőként, ám nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> egyedül</span> tiszteljük nemzeti patrónánknak
a Boldogságos Szűz Máriát. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bajorországban </span>1620-ban, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fehérhegyi csata
</span>után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Franciaországot </span>XIII. Lajos
király 1638-ban, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ausztriát </span>III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának.
János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lengyelország
</span>Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mexikót</span>, majd egész
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát</span> is a Szűzanya oltalma alá
helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Angliát</span>, melyet
attól fogva Mária hozományának tartanak.</b></span></p>
</div>
<p><i><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><em>Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket
számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk
rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön.
Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen</em> .</b></span></font></span></i><br><br><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium II.<br>Az imaórák liturgiája</em></strong></p>
<p><strong>Fotó: Jelesnapok.hu, <a href="http://Katolikus.network.hu" target="_blank">Katolikus.network.hu</a></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p>
</div>