<div dir="ltr">
<h1>Személyes példán keresztül közvetítette Isten tanítását – Jelenits István emlékére</h1><p>Számára a művészet és a szépirodalom is királyi útnak tűnt – Istenhez.</p><p><a href="https://mandiner.hu/kultura/2024/10/szemelyes-peldan-keresztul-kozvetitette-isten-tanitasat-jelenits-istvan-emlekere">https://mandiner.hu/kultura/2024/10/szemelyes-peldan-keresztul-kozvetitette-isten-tanitasat-jelenits-istvan-emlekere</a></p><div>
Horkay Hörcher Ferenc <br></div><div>
<span><div><p><i><b>A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára</b></i></p><p>Jelenits
István <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendszerváltozás korának<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyik legfontosabb szellemi igazodási
pontja</span></b>. Piarista szerzetesként <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">elsődleges feladata Isten szolgálata
</span></b>volt, de a<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> kegyestanítórendben Istent a tanításon keresztül szolgálhatta
a legjobban. </span></b>Sokatmondó tény, hogy először a bölcsészettudományi kart
végezte el, csak utána fogott rendszeres teológiai tanulmányaiba. A
bölcsészettudományokban, vagy pontosítsunk: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az irodalomban és a
művészetekben tehát legalább olyan otthonosan mozgott, mint <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Biblia
</span>világában, a tanteremben legalább annyira, mint az oltár körül</span></b>.
Szeretett tanítani, és tulajdonképp papi minőségében is igazából
tanított. Úgy tűnik, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">számára a művészet és a szépirodalom is királyi útnak tűnt – Istenhez.</span></b></p><span></span><p>Ahogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
az irodalmat</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemcsak tanította, hanem maga is művelte</span></b>, ugyanígy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
Istenhez vezető utat sem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak</span> tanította, hanem kitartóan maga is
végigjárta</span></b>. A tanítással kapcsolatos meggyőződését talán legjobban a
nevezetes bicikliutak fejezték ki. Ismeretes, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">több éven át megtette
a Rómáig vezető bicikliutat tanítványaival.</span></b></p><span><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mert </span></b>nem csak az elmélet érdekelte, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tanítást mindig saját példájával hitelesítette.</span></b></p></div></span><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jó
tanár volt és jó irodalmár – nemcsak tanulmányokat írt, hanem
szépirodalmat is fordított </span></b>–, így számára is eljött az a pillanat,
amiről József Attila írt, amikor ki kellett lépnie a tanteremből, és ki
kellett állnia a nagyobb közösség ügyeiért. A rendszerváltozás előtti és
utáni legsűrűbb években <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">volt a piarista rend magyarországi
tartományfőnöke, 1985-től 1995-ig. </span></b>Mint ilyen <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a rend megőrizve
megújításának vált jelképes alakjává. </span></b>Tudjuk, milyen kihívást jelentett a
hazai egyházaknak a rendszerváltozás – Jelenits atya ebben a korszakban
vezette a magyarországi piaristákat az új célok felé.</p><span><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">S nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak</span> egyházi feladatot vállalt</span></b>.</p></div></span><p>Mint
az ország egyik legismertebb magyartanára <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem futamodott meg azon
kihívások elől sem, amelyek pedagógusként vártak rá, s országos ügyeket
érintettek</span></b>. Tagságot vállalt <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Országos Köznevelési Tanács</span></b>ban, és <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatóságá</span></b>nak is éveken át tagja volt. Ily
módon, puszta személyes tekintélye révén is, közvetlen beleszólása volt
abba, milyen irányba fordul az egyházi oktatás Magyarországon. Bár
mindig ódzkodott attól, hogy politizáljon, véleményét soha nem leplezte.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kiállt volt iskolatársa, Antall József, a rendszerváltozás <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokat
támadott </span>miniszterelnöke mellett.</span></b></p><span><div><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kereszténydemokráciáról pedig a következőképp nyilatkozott</span></b>:</p></div></span><p>„<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
marxisták arra neveltek, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a politika </span>célja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a hatalom</span> megragadása</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezzel </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben a kereszténység azt tanítja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a politiká</span>ról, hogy az a közjó
szolgálata</span></b>.” Maga sem lévén hibátlan, lelkiismerete szavára mindig
odafigyelt. Ezért a fenti gondolatmenetet a következőképp folytatta: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„A
kereszténydemokrata politizálásnak nem a vallásos emberek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">érdekeit</span> kell
szolgálnia, hanem az egész közösség, nemzet boldogulását.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A másként
gondolkodókban </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenséget</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kell látni, hanem olyasvalakit, akivel
közös hajóban evezünk.”</span></b></p></div><div></div></span><span></span><span><div><div id="m_-3796152094122446092gmail-adoceanhukacopthjry"></div></div></span><span><div></div><div><p>Végül
hadd idézzek fel egy személyes emléket. Hosszú éveken át dolgoztunk
együtt Jelenits atyával a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mára megszűnt
esztétika tanszékén, számos évfolyamot indítottunk útjára, ezért sok
közös történetet tudnék felidézni. Példamutatása okán számomra a
legfontosabb az az <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">epizód </span></b>volt, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">amikor még iskolás korú fiammal
beszélgettek egy kirándulásról hazatérve a kisbuszban</span></b>,</p><span><div><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">s kiszállva Jelenits tanár úr letérdelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fiam</span> elé, és bekötötte a cipőfűzőjét.</b></p></div></span><p>Úgy
gondolom,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez az atyai gondoskodás</span>t i</b><span style="background-color:rgb(243,243,243)">déző gesztus</span><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">jól mutatja Jelenits
atya elgondolását hitről, tanításról.</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Mint hosszú élete során oly
sokszor, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">e cselekedettel is személyes példán keresztül közvetítette
Isten tanítását.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><br></span></b></p></div></span>
</div></div>