<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Aranyszájú Szent János püspök és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2024. szeptember 13., péntek | 6:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/aranyszaju-szent-janos-puspok-es-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/aranyszaju-szent-janos-puspok-es-egyhaztanito</a><div class="gmail-ikonok"><br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g1170']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=1170&v=&img=c_aranysz.jpg" width="163" height="102" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aranyszájú
Szent János egyháztanító, kiváló igehirdető és Szentírás-magyarázó
volt, hat esztendőn át <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Konstantinápoly </span>újító szellemű püspöke, aki
kórházakat és jótékonysági intézményeket alapított <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Bizánci Birodalom
fővárosában</span>. Rá emlékezünk szeptember 13-án.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aranyszájú
Szent János (Joannész Khrüszosztomosz, 344/347–407. szeptember 14.) </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
kisázsiai Antiochiában, a mai Törökország területén született,
arisztokrata család gyermekeként. A kor legnagyobb pogány szónokának,
Libaniosznak volt tanítványa</span></b>.</span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Tizennyolc évesen keresztelkedett meg.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után </span>aszketikus
életet élt, remeteségben akart élni, bár </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspökké szerette volna tenni
az antiochiai pátriárka</span>. Itt, az antiochiai hegyek közt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">megírta <em>A papságról</em>
című híres művét arról a papi eszményről, amit ő szeretett volna
szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.</span></span></b></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megkeresztelkedése után <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a közeli hegyekbe vonult</span>,
és magányos imádságos életet kezdett</b>. </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Később – felismerve,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem </span>menekülhet a társadalmi problémák elől – <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszatért</span>
Antiochiába</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">386-ban pappá szentelték. 397-ben, tiltakozása ellenére, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
Bizánci Birodalom fővárosának</span> érsekévé választották; hat éven át, 404-ig
volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Konstantinápoly </span>püspöke.Ez idő alatt jelentős reformokat vezetett be:
kórházakat és jótékonysági intézményeket alapított</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a városban </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">lakó
gótok számára külön klérust szervezet</span></b>t – <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ariánus hitet </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">azonban
ellenezte, és nagy szerepe volt abban, hogy 400-ban </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Konstantinápoly</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">népe
fellázadt és elűzte </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Gainas gót főparancsnok csapatait. Megalkuvást<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem
ismerő hozzáállása <span style="background-color:rgb(217,234,211)">miatt </span>a papság e<span style="background-color:rgb(234,209,220)">gy része, sőt később maga a császárné
is szembefordult</span> vele:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> előbb Armeniába száműzték</span></span></b>; <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ám mivel innen is
levelezett híveivel, a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fekete-tenger északkeleti partvidékére
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kényszerítették</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Útközben</span> érte a halál.</span></b></p>
<p class="gmail-alapkizart">Ünnepe a 13. század óta ereklyéinek
Konstantinápolyba történt átvitele napja, január 27. volt, majd 1969-ben
került szeptember 13-ára.</p>
<p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Legtöbbször Nagy Szent Vazullal és Nazianzi Szent
Gergellyel együtt, görög püspöki öltözékben, palliumban, magas homlokkal
és rövid szakállal ábrázolják (ahogy a kijevi Szent Szófia [Bölcsesség]
székesegyház 11. századi mozaikján </span></b>– <em>lásd a következő képet</em>), kezében könyv vagy irattekercs.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g1170']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=1170&v=&p=1&img=c_kijevkrisostom1.jpg" alt="" border="0" width="247" height="316"></a></p>
<div class="gmail-keretes"><em>.....</em><br></div>......<br><p class="gmail-alapkizart"><font size="4"><b><span style="color:rgb(0,0,255)"><em>Istenünk, benned bízók erőssége, Aranyszájú
Szent János püspök a te akaratodból, mint az ékesszólás mestere és az
üldöztetések elviselésének példaképe tündöklik előttünk. Add, hogy
megfogadjuk tanítását, </em><em>és épüljünk rendíthetetlen türelmének
példáján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></span></b></font></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong>Fotó: Wikimedia</strong></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(vn)</strong></p></div>
</div>