<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Részek a Pál Feri prédikációból:</div><div><br></div><div>
<blockquote><p align="justify"><font size="2"><span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Istent</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">embertelenül képviseljük.</span></b> </span><span>Természetesen ma is találkozunk ezzel, egyéni, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">csoportos és társadalmi szinten</span> is csináljuk ezt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház</span>ban is.</span></b></span></font></p></blockquote><p align="justify"><font size="2"><span>Mit lehet tenni azért, hogy ez ne ismétlődjön meg? – tette fel a kérdést Feri atya.</span></font></p><p lang="hu-HU" style="text-align:justify" align="justify"><font size="2"><span>“Először
is érdemes tudatosítanunk, hogy bármi, amit mi szentnek tekintünk, csak
átvitt értelemben szent, mert egyedül Isten szent. Az ember sem szent,
csak olyan értelemben, hogy van egy kitüntetett Istenhez fűződő
kapcsolata, ami neki annyira fontos volt, hogy ez alapján élt, és
üdvözült. Azt mondjuk rá, hogy szent, de valójában egy szent van, Isten.</span></font></p>
</div><div><font size="2">-----------------------</font></div><div>
<font size="2"><span>Második gondolatom, hogy adjuk meg a
szentnek a szentnek kijáró tiszteletet – és harmadik ezzel van
összefüggésben, hogy a teremtménynek is adjuk meg a teremtménynek járó
tiszteletet. Ez például azt jelenti, hogy ha valami olyan esemény
történik, ami a hitünket zavarja, mert pimasz, felháborító, kritikus,
vagy istentelen, még az sem jogosít fel bennünket arra, hogy annak, aki
ezt tette, ne adjuk meg a teremtménynek járó tiszteletet. </span></font></div><div><font size="2">---------------------------------------</font></div><div>
<font size="2"><span>Ezért soha nem akarjuk Istent embertelen módon képviselni<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Istent csak emberséges módon lehet képviselni. A</b></span></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogyan képviselem a <i>szentet</i>,
a Teremtőt, annak harmóniában kellene lennie azzal, akit képviselek. </b></span>Ez
nagyon egyszerű. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A szeretetet csak szeretettel lehet képviselni,</span></b> hiszen
a szeretet szeretetlenül való képviselete egy abszurditás,
önellentmondás. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az igazságot igazságosan lehet csak képviselni, az
elfogadást csak elfogadással. A kapcsolatot kapcsolattal – </span></b>mit jelent
ez? Mondjuk szülőként aggódom a gyerekeim mobiltelefon-használata miatt,
mert az van bennem, hogy <i>ha túl sokat képernyőznek, akkor az elvonja őket az emberi kapcsolatoktól, tönkreteszi az érzelmi intelligenciájukat, stb.</i>
Mit akarok megjeleníteni, óvni, mit tartok értéknek, amit szeretnék,
hogy jelen legyen az életükben? A kapcsolatot. Hogy lehet azt hitelesen
képviselni? <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Úgy, hogy kapcsolatban vagyok a saját gyerekeimmel.</span></b></span></font></div><div><font size="2"><span>------------------------------</span></font></div><div>
<font size="2"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Mindannyiunknak vannak olyan élményei, mikor legközelebb voltunk a Szenthez, mikor megéltük, hogy Isten velünk van. </span></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egész
biztos, hogy mindegyikünknek van egy ilyen pillanata, egy perce, egy
találkozása, amit nevezhetünk spirituális alapélménynek</b></span>, szakrális
tapasztalatnak. Azt mondom, hogy </span><span><b>mindent ehhez kellene mérnünk,</b> ez alapján az élmény alapján kellene szerveznünk az életünket. </span><span>És amikor az igazságot, a szeretetet, a kapcsolatot akarjuk képviselni, mindent át kellene eresztenünk azon a szűrőn, hogy <i>amikor legközelebb voltam a szenthez, az milyen volt? <br></i></span></font></div><div><font size="2"><span><i>--------------------------------------</i></span></font></div><div>
<p lang="hu-HU" style="text-align:justify" align="justify"><font size="2"><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span>Kívül is vannak mértékek, a Tízparancsolattól kezdve az Egyház törvényén át, de van egy belső mértékünk is, és </span></b><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legfontosabb belső mértékünk nem </b></span>a lelkiismeretünk, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hanem a legmélyebb Istentapasztalatunk.</span></b></span></font></p><p lang="hu-HU" style="text-align:justify" align="justify"><font size="2"><span>Nem
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">abszurd</span></b>-e az, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a választott nép Isten<span style="background-color:rgb(234,209,220)">re</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> hivatkozva</span></b>, a számára
szakrális hagyományokat, szokásokat, törvényeket megtartva <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Messiást</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">megöli</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Messiás hité</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">re való hivatkozással?</span></b> Jézus a Messiás, és a
hagyományt őrző ember azt mondja, <i>ilyen nem lehet a Messiás, így nem beszélhet, szegényekkel nem vacsorázik, bűnösökkel nem kokettál és a többi…</i>
Vagyis <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a Messiásra </span>hivatkozva a Messiást meg tudjuk ölni – és azért,
hogy ez soha ne forduljon elő, hogy Istent soha ne képviseljük
embertelenül, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a belső mértékünknek a legmélyebb Istentapasztalatunknak
kell lennie.”</span></b></span></font></p>
</div></div><br></div>