<div dir="ltr">
<h1>Nagy Szent Gergely pápa és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. szeptember 3., szombat | 12:01<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-gergely-papa-es-egyhaztanito" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-gergely-papa-es-egyhaztanito</a></div></div><div><a rel="lightbox['g63631']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63631&v=0&img=c_o_nagyszentgergely_zurbaran_.jpg" style="margin-right:0px" width="218" height="346"></a></div><div><a rel="lightbox['g63631']"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Isten konzuljára”, „Isten szolgáinak szolgájára”, Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 3-án.</span></h3><div><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy
nehéz, éhínségtől, nyomortól, népvándorlástól és háborúktól sújtott
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>évszázad utolsó évtizedében </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>került Péter székébe az az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ember,</span> akit
joggal neveznek így: „az utolsó római és az első középkori pápa”; az
Egyházban pedig a „Nagy” megtisztelő jelzővel illetik. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gergely</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> akinek</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ősei régi római arisztokraták voltak, ifjúkorában
közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali
méltóságok fokozatain. Harminc éves kora körül, 572–573-ban már a
legmagasabb közigazgatási hivatalt viselte: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Róma prefektusa </span>lett.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ebből a
pozícióból jól átláthatta a város, sőt egész Itália helyzetét is</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ekkor
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerezte azokat az ismereteket, melyeknek birtokában később olyan
hatásos kezdeményezései voltak nemcsak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a város</span>, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> egész Itália</span>
javára.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az ifjú prefektus </span>minden külső elismerés és siker dacára<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">lelte
</span>belső békéjét.</b><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Csendes magányra </span>vágyakozott, hogy<span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>a közügyek zajától
távol, </span>csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szellemi értékekkel</span> foglalkozhasson</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Apja halála után, 575
körül </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szinte észrevétlenül mondott le </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a prefektusi tisztségről, és
visszavonult atyja palotájába, ahol </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>három nagynénje már <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ</span>tól
visszavonult, elmélyült vallásos életet élt.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Caelius domb lévő palotá</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>t
Gergely kolostorrá alakította, és Szent András apostol oltalma alá
helyezte.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Szicíliában<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>további kolostort alapított, és ezeknek adta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>szicíliai birtokait<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A szerzetes közösségben elmélyülten tanulmányozta <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a
Szentírást</span>, a szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisben élt.
</b><b>Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Békés, szemlélődő életét II. Pelagius pápa zavarta meg azzal, hogy
kiválasztotta és fölszentelte a római egyház diakónusává. </b><b>A hét kerület
egyikének élére került, s az Egyház karitatív, illetve anyagi ügyeit
intézte.</b><b> Amikor a pápa látta, hogy feladatát milyen gondosan teljesíti,
megbízta az egyik legkényesebb és legmagasabb tisztséggel: kinevezte
követéül és állandó képviselőjéül <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a császári udvarba, Konstantinápolyba.</span></b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő biztosította az Egyház nyugati és keleti része között a legmagasabb
szintű összeköttetést. Gergely műveltsége<span style="background-color:rgb(255,242,204)">, hivatali ügyekben </span>való
jártassága és személyének kedvessége hamarosan nagy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tekintélyt</span> szerzett
neki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a császári udvarban<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></span></b><b> Azon fáradozott, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a sok oldalról
veszélyeztetett</span> itáliai népnek segítséget szerezzen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a császá</span>rtól. Minden
ilyen törekvését <span style="background-color:rgb(234,209,220)">meghiúsította azonban a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ravennai helytartó, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
különben jelentéktelen ember</span></span>.</span> Gergely ezért 585/86-ban visszatért
Rómába, lemondott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hivataláról</span>, és visszavonult az általa alapított Szent
András-kolostorba, ahol a pápa gyakran fölkereste, és tanácskozott
vele.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>589 őszén a Tiberis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megáradt, és elöntötte </span>a várost</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lakosság</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy
része</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a vízben lelte halálát</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> sokan pedig az áradás után föllépett
járványok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozatai </span>lettek</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Maga II. Pelagius pápa</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is e járványban halt
meg.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A római nép és a klérus </b><b>a pápaságra egyetlen jelöltet látott</b><b>:
Gergelyt.</b><b> Ő<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">eleinte vonakodott,</span></span></b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mivel továbbra is a csendes életre
vágyott.</span> </b><b>De</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>álmain és vágyain</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mindig uralkodott a valóságért
felelősséget érző, gyakorlati ember</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ha a történelmi óra parancsa
szólította őt mint „Isten konzulját” (ez a sírfelirata a római Szent
Péter-bazilikában)</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. </span><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>Ezt mondta: „Szívünk szerint ugyan vágyódunk a
csöndre, sokak java miatt azonban nélkülöznünk kell.</b></i></span>” <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>590. szeptember
3-án szentelték püspökké. A pápaságot az Egyház szolgálatának
tekintette. Így nevezte magát:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i><span style="color:rgb(0,0,255)"> „Isten szolgáinak szolgája”.</span></i></span></b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gergely első pápai cselekedeteként könyörgő imát hirdetett Róma
hét nagy bazilikájába </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a pestis</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megszűnéséért és vezeklésként a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokat
szenvedett</span> római népért. Körmenetet is tartottak, melyen a pápa mezítláb
ment végig a Lateránból a Szent Péter-bazilikába.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Tiberis </span>felé
közeledtek, csodálatos látványban volt részük: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hadrianus császár
</span>síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas
tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sújtó
csapások </span>megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal
bronzszobra az Angyalvár tetején.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Először <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a római és az itáliai népet </span>vette gondjába. A szegényeket
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">éppen éhínség fenyegette</span>, ezért a Patrimonium Petri (ez volt a római
egyház <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagy birtokainak </span>összefoglaló neve) jövedelmét <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ínség </span>
enyhítésére akarta fordítani. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ám a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">longobárdok </span>hadjáratai, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a császári
hivatalnokok</span> túlkapásai és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyház</span>i <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vagyonkezelők</span></span> lelkiismeretlenségei
miatt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">e birtokok </span>alig-alig jövedelmeztek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">valamit.</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>Ezért Gergely pápa jó
gyakorlati érzékkel és emberismerettel új vagyonkezelőket választott,
akik a birtokot hamarosan fölvirágoztatták. Utasította <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gondnokait</span>, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
császári hivatalnokokkal </span>való jó kapcsolat érdekében ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fukarkodjanak</span>,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha ajándékot <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kell adniuk</span></span>. Nagyon szigorúan felügyelt arra, hogy az
egyházi szolgálatban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a bérlők és a parasztok</span> igazságos és emberséges
bánásmódban részesüljenek. Kamatmentes kölcsönnel segítette őket az
elinduláskor. Gazdaságpolitikája, amely <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az akkori Itáliában</span> szokatlan
volt, meglepő sikerrel járt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A most már bőségesen befolyó <span style="background-color:rgb(217,234,211)">jövedelmeket </span>a templomok, a papság, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a
longobárdok </span>elől elmenekült szerzetesek és nem utolsósorban a római nép
megsegítésére fordította.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>Foglyokat</b><b> is váltott ki<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a longobárdok</span> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
rabságá</span>ból.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bár nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> kereste, </span>hamarosan <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">bele</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kellett</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szólnia</span> a
nagypolitikába </span>is.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>A longobárdokkal</b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben tanúsított magatartását<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
elérhetőnek látszó eredmények</span> határozták meg. </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A rosszul informált
Mauritius császár heves vádaskodásai </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenére <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magas adókat </span>fizetett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
longobárdoknak</span>, és ezzel könnyített a nép sorsán. Sűrű levelezést
folytatott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a bajor hercegnővel, Theodelindával, aki a longobárd király,
Authari felesége volt; majd ennek utódával, Agilulf királynővel is,</span> és
ezzel előkészítette az egész <span style="background-color:rgb(217,234,211)">longobárd törzs</span> megtérését. Eljárása akkor
kapta meg végső igazolását, amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a trónörökös, Adlevald
</span>megkeresztelkedett.g <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hispániában a nyugati gótok későbbi királyának,
Rekkarednek </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az arianizmusból</span> a katolikus hitre való megtérése szintén
Gergelynek volt köszönhető.</span></b></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Emellett rendkívüli hatásúak
voltak liturgikus intézkedései is</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>melyek kiterjedtek a szentségek
kiszolgáltatására, a szentmise szövegeire és énekes részeire is.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>854 levele maradt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ránk,</span> melyek a hívek körüli fáradhatatlan
munkájáról tanúskodnak</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Jób könyvé</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hez írt magyarázatai annak
bizonyságai, hogy nagyon ismerte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az embert,</span> és mély életbölcsességet
birtokolt. <i>Dialógus</i> című munkája az itáliai szentek csodás életrajzainak gyűjteménye.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy Szent Gergely 604. március 12-én hunyt el Rómában, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és a 8.
századtól ezen a napon ünnepelték</span></span>. Mivel azonban e nap nagyböjt idejére
esik, a liturgikus emléknapot 1969-ben a püspökké szentelés napjára,
szeptember 3-ra helyezték át.</p>
<p>Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. Ez
magyarázza, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák
közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé.</b></span></p>
<p>A nagy szerzetespápa életéről, akit korának nyomorúságai késztettek
oly sok cselekvésre, hogy „gondjával átölelte a földkerekséget egyik
szélétől a másikig, és gyógyított minden sebet”, a levelei, életrajzai
és a legendák tudósítanak.</p>
<p>.........<br></p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Példaadó volt Gergely magatartása<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
nem keresztényekkel </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szemben is</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A terracinai püspök</b> </span><b>egyszer féktelen
buzgóságában elvette</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a zsidók<span style="background-color:rgb(234,209,220)">tól</span> a zsinagógájukat</b><b>. Ezek a pápához
fordultak oltalomért, s ő így írt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a püspöknek</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">:</span></span> </b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>„Azt akarom, hogy
orvosold a panaszt. Hiszen azokkal, akik nem tartoznak a keresztény
valláshoz, szelíden, jóságosan kell bánnunk, és barátságosan kell velük
szólnunk, hogy a keménységünk el ne űzze őket, hanem elfogadják tőlünk a
meghívást az evangélium szépséges hitére.” </b></i></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ugyanúgy engedélyezte a
megtért <span style="background-color:rgb(217,234,211)">angolszászoknak</span>, hogy a nagy egyházi ünnepeken tovább ápolják
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">egyik-másik kultikus szokásukat,</span> mert:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i><span style="color:rgb(0,0,255)"> „ha az ember föl akar jutni a
magasba, nem érkezhet meg egyetlen ugrással, hanem egyik lépcsőfokról a
másikra kell föllépdelnie”.</span></i></span></b></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Istenünk, te népedet irgalmaddal gyámolítod és szeretettel
kormányozod. Nagy Szent Gergely pápa közbenjárására add meg a bölcsesség
Lelkét azoknak, akikre Egyházadban a vezetés gondját bíztad, hogy a
szent nyáj gyarapodjék, és ez pásztorainak örök dicsőségére szolgáljon. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></span></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p></div>
</div>