<div dir="ltr"><div>
<h1 class="gmail-article-page-title">Több mint
érdekes a helyzet: miközben mi megnyitunk egy sosemvolt ukrán iskolát,
ők bezárják az őshonos magyarok iskoláit, betiltják a magyar nyelvet</h1>
</div><div><a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/tobb-mint-erdekes-a-helyzet-mikozben-mi-megnyitunk-egy-sosemvolt-ukran-iskolat-ok-bezarjak-az-oshonos-magyarok-iskolait-betiltjak-a-magyar-nyelvet">https://mandiner.hu/belfold/2024/08/tobb-mint-erdekes-a-helyzet-mikozben-mi-megnyitunk-egy-sosemvolt-ukran-iskolat-ok-bezarjak-az-oshonos-magyarok-iskolait-betiltjak-a-magyar-nyelvet</a></div><div>Vajon ha elég sok ukrán gyűlik össze mondjuk a keleti megyékben, nem
jelentik-e be a szétbombázott országuk helyett igényüket erre a békésebb
vidékre? <br></div><div>
Ungváry Zsolt <br></div><div><br></div><div>
Tisza István a koronatanácsban ellenezte a hadüzenetet Szerbiának,
tartva a háború eszkalálódásától és ennek hazánkra gyakorolt várható
negatív következményeitől. <span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo">Mégis ő lett a „háborús miniszterelnök”, a világégés okozta szenvedések „arca”,</span> s a fegyverszünet előtt pár nappal merénylet áldozatává vált.
(Érdekesség, hogy a háborút viszont lelkesen támogató osztrák
kancellárt, Von Stürgkh grófot már 1916-ban agyonlőtte egy Friedrich
Adler nevű szocialista, aki később fontos tisztségeket is betöltött,
miután a börtönből 1918 őszén kiszabadították.)</div><div><p>Bő két évtizeddel
ezután, 1939 szeptemberében Teleki Pál kormányfő beengedte az országba a
lengyel menekülteket, akik vagy tovább mentek, vagy ha maradtak,
védelemben részesültek.</p>
<span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo">Tette ezt úgy, hogy formailag a lengyelek ellenségeink voltak,</span> hiszen
a szövetségesünk (akinek ekkorra már az első bécsi döntést
köszönhettük) támadta meg őket. 1941 áprilisában, amikor a németeknek
Jugoszlávia lerohanásához magyar területeket kellett igénybe venniük,
Teleki, nem találván kiutat a helyzetből, főbe lőtte magát. Churchill
(aki úgy volt végig miniszterelnök a világháború idején, hogy erről a
brit választópolgárokat nem kérdezték meg) az öngyilkosság hírére
állítólag azt mondta: a béketárgyaláson egy üres széket kell majd
fenntartani Teleki számára.</div><div><span><div class="gmail-block-content"><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Persze
ahogy önnek, kedves olvasó, nem tartottak fenn üres széket, úgy
Telekinek sem, sőt az addigra már az „utolsó csatlós”-ként elkönyvelt
Magyarországot még jobban megbüntették, mint Trianonban.</p></div></span><p>Hiába
a tettek, a döntések meghozatalánál ezeknél többet ér a jól irányított
propaganda. A „népek börtönének” nevezett monarchiában sokkal
liberálisabb kisebbségi törvények léteztek, mint sok más országban, akár
a mai állapotokkal összevetve is. Az „ezer éven át elnyomó”
Magyarországon a nemzetiségek nem fogytak el (mint a Felvidéken vagy
Erdélyben száz év alatt megfeleződő magyarok, amióta „Szlovákia” és
„Románia” lett belőlük), mégis katasztrofális hírünk volt bizonyos
nyugati körökben; hála a kisebbségeink propagandájának, amit nem tudtunk
vagy akartunk ellensúlyozni.)</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhukacopthjry"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p>A hosszas bevezető ahhoz az intézkedéshez tartozik, amely szerint magyar költségvetési forrásból <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/08/magyarorszagon-toboroznak-az-ukranok-halasak-amiert-fizetniuk-sem-kell-ezert">Budapesten ukrán iskola jön létre</a>.
Ez lesz az első kétnyelvű ukrán-magyar iskola Magyarországon, ahol
elsőtől tizenkettedikig több tárgyat ukránul tanítanak majd.</p></div></span>
<div class="gmail-block-content"><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ez nagyon szép dolog, méltányos és emberi, hogy az otthonukból kiszakadó gyerekek anyanyelvükön tanulhassanak.</p></div></span><p>Kivételesen
némi elismerés is érkezett ezért az érintettektől, de messze még a
háború vége, amikor – ha nem vigyázunk – a szégyenpadra ülünk megint.
Nagyon hasonló a helyzet például a második világháború alatt <a href="https://polhunation.hu/lengyel-gimnazium-balatonboglaron-a-masodik-vilaghaboruban/">Balatonbogláron működő lengyel gimnáziummal</a>, ami akkor Európa egyetlen lengyel tanrendű középiskolája volt. </p><p>A
lengyelek végül hazamentek, ahogy valószínűleg az ukránok is hazatérnek
majd (ha lesz még Ukrajna nevű entitás, ahová hazatérjenek), de olyat is láttunk már, miként vették el az országunkat azok, akiket beengedtünk, mint
a törökök elől menekülő délszlávok vagy a jobb élet reményében Erdélybe
beszivárgó oláh pásztorok leszármazottai. Vajon ha elég sok ukrán
gyűlik össze mondjuk a keleti megyékben, nem jelentik-e be a
szétbombázott országuk helyett igényüket erre a békésebb vidékre?
Érdekes párhuzam az is, hogy miközben mi megnyitunk egy sosemvolt ukrán
iskolát, ők közben bezárják az őshonos magyarok iskoláit, betiltják a
magyar nyelvet. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A hála, tudjuk, nem politikai kategória.</p></div></span><p>A
németek is roppant gyorsan elfelejtették nemcsak a Balaton-parti
Ossi-Wessi rokontalálkozókat, hanem a berlini falból kivert első
téglákat is. A lengyelek hálája sem ért túl sokat, amiért saját
érdekeink elébe helyeztük az övékét. Bár kétségtelen, hogy 1945 után az ő
szuverenitásuk is odalett (pedig eredetileg az angol-francia hadüzenet,
s így a világháború kirobbanása éppen a lengyel függetlenség
helyreállítására hivatkozva történt), most viszont nem képesek
megérteni, hogy mi másképpen látjuk két másik ország konfliktusát, mint
ők.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A segítség persze belülről fakad, és nem a haszonszerzés motiválja.</p></div></span><p>Ahogy
1989 decemberében az egész ország megmozdult, hogy a forradalmi(nak
hitt) Románián segítsen, de még az indonéz szökőár áldozatainak is
elképesztő összeget utalt át 2004-ben, úgy most sem kérdéses, hogy az
emberség a magyar lélekben felülírja a taktikát. S látszólag ez rövid
távon egyáltalán nem kifizetődő, mégis nagyobb a perspektívája egy
erkölcsös, értékalapúan gondolkodó nemzetnek, mint a kizárólag a jó
helyezkedéshez értőknek.</p></div>
</div></div>