<div dir="ltr"><div>
<h1 class="gmail-article-page-title">Több mint 
érdekes a helyzet: miközben mi megnyitunk egy sosemvolt ukrán iskolát, 
ők bezárják az őshonos magyarok iskoláit, betiltják a magyar nyelvet</h1>


</div><div><a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/tobb-mint-erdekes-a-helyzet-mikozben-mi-megnyitunk-egy-sosemvolt-ukran-iskolat-ok-bezarjak-az-oshonos-magyarok-iskolait-betiltjak-a-magyar-nyelvet">https://mandiner.hu/belfold/2024/08/tobb-mint-erdekes-a-helyzet-mikozben-mi-megnyitunk-egy-sosemvolt-ukran-iskolat-ok-bezarjak-az-oshonos-magyarok-iskolait-betiltjak-a-magyar-nyelvet</a></div><div>Vajon ha elég sok ukrán gyűlik össze mondjuk a keleti megyékben, nem 
jelentik-e be a szétbombázott országuk helyett igényüket erre a békésebb
 vidékre? <br></div><div>
Ungváry Zsolt <br></div><div><br></div><div>
Tisza István a koronatanácsban ellenezte a hadüzenetet Szerbiának, 
tartva a háború eszkalálódásától és ennek hazánkra gyakorolt várható 
negatív következményeitől.   <span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo">Mégis ő lett a „háborús miniszterelnök”, a világégés okozta szenvedések „arca”,</span>  s a fegyverszünet előtt pár nappal merénylet áldozatává vált. 
(Érdekesség, hogy a háborút viszont lelkesen támogató osztrák 
kancellárt, Von Stürgkh grófot már 1916-ban agyonlőtte egy Friedrich 
Adler nevű szocialista, aki később fontos tisztségeket is betöltött, 
miután a börtönből 1918 őszén kiszabadították.)</div><div><p>Bő két évtizeddel 
ezután, 1939 szeptemberében Teleki Pál kormányfő beengedte az országba a
 lengyel menekülteket, akik vagy tovább mentek, vagy ha maradtak, 
védelemben részesültek.</p>


<span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo">Tette ezt úgy, hogy formailag a lengyelek ellenségeink voltak,</span>  hiszen
 a szövetségesünk (akinek ekkorra már az első bécsi döntést 
köszönhettük) támadta meg őket. 1941 áprilisában, amikor a németeknek 
Jugoszlávia lerohanásához magyar területeket kellett igénybe venniük, 
Teleki, nem találván kiutat a helyzetből, főbe lőtte magát. Churchill 
(aki úgy volt végig miniszterelnök a világháború idején, hogy erről a 
brit választópolgárokat nem kérdezték meg) az öngyilkosság hírére 
állítólag azt mondta: a béketárgyaláson egy üres széket kell majd 
fenntartani Teleki számára.</div><div><span><div class="gmail-block-content"><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Persze
 ahogy önnek, kedves olvasó, nem tartottak fenn üres széket, úgy 
Telekinek sem, sőt az addigra már az „utolsó csatlós”-ként elkönyvelt 
Magyarországot még jobban megbüntették, mint Trianonban.</p></div></span><p>Hiába
 a tettek, a döntések meghozatalánál ezeknél többet ér a jól irányított 
propaganda. A „népek börtönének” nevezett monarchiában sokkal 
liberálisabb kisebbségi törvények léteztek, mint sok más országban, akár
 a mai állapotokkal összevetve is. Az „ezer éven át elnyomó” 
Magyarországon a nemzetiségek nem fogytak el (mint a Felvidéken vagy 
Erdélyben száz év alatt megfeleződő magyarok, amióta „Szlovákia” és 
„Románia” lett belőlük), mégis katasztrofális hírünk volt bizonyos 
nyugati körökben; hála a kisebbségeink propagandájának, amit nem tudtunk
 vagy akartunk ellensúlyozni.)</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhukacopthjry"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p>A hosszas bevezető ahhoz az intézkedéshez tartozik, amely szerint magyar költségvetési forrásból <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/08/magyarorszagon-toboroznak-az-ukranok-halasak-amiert-fizetniuk-sem-kell-ezert">Budapesten ukrán iskola jön létre</a>.
 Ez lesz az első kétnyelvű ukrán-magyar iskola Magyarországon, ahol 
elsőtől tizenkettedikig több tárgyat ukránul tanítanak majd.</p></div></span>


<div class="gmail-block-content"><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ez nagyon szép dolog, méltányos és emberi, hogy az otthonukból kiszakadó gyerekek anyanyelvükön tanulhassanak.</p></div></span><p>Kivételesen
 némi elismerés is érkezett ezért az érintettektől, de messze még a 
háború vége, amikor – ha nem vigyázunk – a szégyenpadra ülünk megint. 
Nagyon hasonló a helyzet például a második világháború alatt <a href="https://polhunation.hu/lengyel-gimnazium-balatonboglaron-a-masodik-vilaghaboruban/">Balatonbogláron működő lengyel gimnáziummal</a>, ami akkor Európa egyetlen lengyel tanrendű középiskolája volt. </p><p>A
 lengyelek végül hazamentek, ahogy valószínűleg az ukránok is hazatérnek
 majd (ha lesz még Ukrajna nevű entitás, ahová hazatérjenek), de olyat is láttunk már, miként vették el az országunkat azok, akiket beengedtünk,  mint
 a törökök elől menekülő délszlávok vagy a jobb élet reményében Erdélybe
 beszivárgó oláh pásztorok leszármazottai. Vajon ha elég sok ukrán 
gyűlik össze mondjuk a keleti megyékben, nem jelentik-e be a 
szétbombázott országuk helyett igényüket erre a békésebb vidékre? 
Érdekes párhuzam az is, hogy miközben mi megnyitunk egy sosemvolt ukrán 
iskolát, ők közben bezárják az őshonos magyarok iskoláit, betiltják a 
magyar nyelvet. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A hála, tudjuk, nem politikai kategória.</p></div></span><p>A
 németek is roppant gyorsan elfelejtették nemcsak a Balaton-parti 
Ossi-Wessi rokontalálkozókat, hanem a berlini falból kivert első 
téglákat is. A lengyelek hálája sem ért túl sokat, amiért saját 
érdekeink elébe helyeztük az övékét. Bár kétségtelen, hogy 1945 után az ő
 szuverenitásuk is odalett (pedig eredetileg az angol-francia hadüzenet,
 s így a világháború kirobbanása éppen a lengyel függetlenség 
helyreállítására hivatkozva történt), most viszont nem képesek 
megérteni, hogy mi másképpen látjuk két másik ország konfliktusát, mint 
ők.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A segítség persze belülről fakad, és nem a haszonszerzés motiválja.</p></div></span><p>Ahogy
 1989 decemberében az egész ország megmozdult, hogy a forradalmi(nak 
hitt) Románián segítsen, de még az indonéz szökőár áldozatainak is 
elképesztő összeget utalt át 2004-ben, úgy most sem kérdéses, hogy az 
emberség a magyar lélekben felülírja a taktikát. S látszólag ez rövid 
távon egyáltalán nem kifizetődő, mégis nagyobb a perspektívája egy 
erkölcsös, értékalapúan gondolkodó nemzetnek, mint a kizárólag a jó 
helyezkedéshez értőknek.</p></div>

</div></div>