<div dir="ltr">
<p><b>videó (28'55)  </b><font size="4"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=6MFBLeuthwg" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=6MFBLeuthwg</a></span></b></font></p><p><b>A „Nevelés és tudomány” sorozatban azokra a kérdésekre 
keressük a választ, hogy miképpen tehetnénk jobbá a világot, hogyan 
működik a gondolkodásunk, mi vihet előrébb bennünket és mit kell 
megértenünk az előrelépéshez. A tudománynak ugyanis már sok mindenre van
 válasza. Élhetnénk máshogy, nevelhetnénk egészségesebb gondolkodású 
nemzedéket, csak meg kell értenünk, hogyan működünk, </b></p><p><b>mi motivál, mit 
kell tudatosítanunk. Ebben a küldetésben a tudatosság lesz a legerősebb 
fegyverünk, ám ahhoz, hogy használni tudjuk, betekintést kell nyernünk a
 tudatunk alá.</b></p>



<p>A sorozat negyedik részében a haragra és a haragkezelésre fókuszálunk. Érdemes az <a href="https://zarandok.ma/category/csalad/neveles-es-tudomany-szulok-iskolaja/" target="_blank">előző részeket</a> is megtekinteni, hiszen így kapunk teljes, átfogó képet.</p>



<p><i>Az alábbiakban egy részletet közlünk az előadásból.</i></p>



<p>Az ember bonyolult és problémás. Az emberi természet megfejtése 
régóta foglalkoztatja a pszichológusokat, pszichiátereket, agykutatókat,
 neurológusokat. Még mindig sok a tanulni valónk, felfedeznivalónk. Csak
 Isten, aki alkotott minket, tudja azt, hogy mi mozgat minket, mi 
lakozik bennünk.</p>



<blockquote>
<p>„Akkor, amikor húsvét ünnepe alkalmával Jézus Jeruzsálemben 
tartózkodott, sokan hittek benne, mert látták a csodákat, amelyeket 
tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, s nem 
szorult rá, hogy bárki is felvilágosítsa az emberről. Tudta, mi lakik az
 emberben.” (Jn 2,23-25)</p>
</blockquote>



<p>Ma már tudjuk, hogy hiába van egy nagyon fejlett agyunk, mellyel 
racionális döntéseket hozhatnánk, valójában az érzelmeink mozgatnak 
minket. A vágyaink, a félelmeink, érzelmi tapasztalataink határozzák meg
 azt, hogy egy adott helyzetben hogyan viselkedünk, milyen érzelmek 
nyernek teret bennünk. Ahhoz, hogy megfejtsük életünk mozgatórugóit, 
közelebb kell kerülnünk agyunk működésének megértéséhez. Ennek az 
elképesztően bonyolult szerkezetnek a működése ugyanis a legfontosabb 
része annak, hogy megérthessük, hogyan működik az ember.</p>



<p>Minden információ, ami a külvilágból ér bennünket, feldolgozásra 
kerül. Először az érzelmi hálónkat érinti, aminek a központi része a 
limbikus rendszer. Ez az oka annak, hogy először mindenre az 
érzelmeinkkel reagálunk. Csak ezután jutnak el az információk az 
úgynevezett prefrontális kéregbe, ahol racionálisan is átgondolhatjuk a 
tennivalókat.</p>



<p>Amikor valamilyen trauma ér bennünket, akkor egészen az érzelmeink 
hatása alá esünk. Enyhe példája ennek, amikor az ember fut a busz után, 
de a sofőr az utolsó pillanatban becsukja előtte az ajtót és elindul. 
Senki nem gondolkodik ilyenkor racionálisan, miszerint a sofőr ilyenkor 
már azzal van elfoglalva, hogy ki fog tudni hajtani a buszmegállóból, 
vagy sem, és nem direkt csukta be előttünk az ajtót, hanem egyszerűen 
csak nem figyelt oda. </p>



<p>Az érzelmi hatás lehet harag, düh, elkeseredettség, vagy más érzelmi 
kitörés is mindaddig, amíg a prefrontális kéreg át nem veszi a hatalmat.
 Az, hogy ez milyen gyorsan történik meg, mérhető. Tulajdonképpen az 
érzelmi intelligencia egyik mértéke. Ilyesmivel az állatvilágban nem 
találkozunk. Isten ezt a döntési képességgel együtt csak az ember 
számára tette elérhetővé. Ha valakinek alacsony az érzelmi 
intelligenciája, akkor képes percekig, akár órákig is dühöngeni ezen. Ha
 valakinek magas, akkor másodperceken belül megpróbálja újratervezni a 
lehetőségeit. A kettő között elképesztően nagy a különbség.</p>



<p>A jó hír az, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető. Nem csak az 
úgynevezett agykéreg, de agyunk minden területe között új és új 
kapcsolat alakulhat ki, ha fejlesztjük azt.</p><p><br></p>

</div>