<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>Kedves Laci !</DIV>
<DIV>A Szovjet Vörös Hadsereget azért hívták vörösnek mert kommunista
pártállami hadsereg volt így nem is kell összemosni kommunizmussal mert
maga is kommunista volt függetlenül attól hogy szolgáltak benne esetleg
olyan katonák akik magukat nem tartották kommunistának .</DIV>
<DIV>Sztálin csodálkozott volna azon amit írtál Laci hiszen Sztálin mindent
megtett azért hogy hadereje is kommunista legyen gondolj csak a komiszár
rendszerre .</DIV>
<DIV>Idézem neked Laci Sztálint :” Ez a háború eltér minden múltbéli háborútól
mert itt valaki elfoglal egy területet akkor a sajkát rendszerét kényszeríti az
ott élő népre “Tehát a kommunista Szovjet Vörös Hadsereg a kommunista rendszert
kényszerítette ránk mert a szovjet haderő maga volt a kommunizmus (és
terjesztője ).</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>E.</DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A
title=laszlo.bajak@gmail.com>László Baják</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, August 20, 2024 11:56 AM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] Gellért-hegy</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben győzelmi
emlék volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A szovjet
rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt vissza. A
pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet. A pálmaágnak
egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág szimbolizálja
Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A vértanúk pálmaágat
tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített pálmaágakon vonul be
Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>Zoltán Nyíkos
<<A>zoltan.nyikos@gmail.com</A>> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19., H,
23:37):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV dir=ltr>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Kedves Lista!</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Azért ez egy kommunista
emlékmű volt, erre azért még sem raknék keresztet!</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Az eltávolítása esetén, egy
másik szoborra - kompozícióra igen.</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Tisztelettel! Ny.
Zoltán</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>Emoke Greschik <<A
target=_blank>greschem@gmail.com</A>> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19., H,
18:37):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<H1>Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem
kell félni</H1>
<P>A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
Válasz Hofher József jezsuitának.</P>
<DIV><A
href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni"
target=_blank>https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni</A></DIV>
<DIV><A href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely"
target=_blank>Szilvay Gergely</A> <BR></DIV>
<DIV>Nekiment a <A
href="https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/"
target=_blank>Szemléleken</A> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett
keresztnek Hofher József jezsuita atya. Ő, mint <SPAN><I>katolikus,
jezsuita szerzetes, értetlenül áll a bejelentés előtt”.</I></SPAN></DIV>
<DIV>
<P>Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
egyik, hogy szerinte <I>„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan
helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság
szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény
felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a
katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
eseményeket.”</I></P>
<P>Emellett, bár értékeli a <I>„nemes szándékot és buzgalmat”</I> az
ötletgazda részéről, de <I>„szerény véleménye szerint</I></P><SPAN>
<DIV>
<P><I>ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
állampolgárok között.”</I></P></DIV></SPAN>
<P>Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy <I>„a békepárti Karmelita
Államegyház ne generáljon vallásháborút!”</I> Sőt: <I>„Adjunk hálát, hogy ez
a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
már!”</I></P>
<P>Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább egy
kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
Biblia-magyarázataival.</P><SPAN>
<DIV>
<P>Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
2007-ben.</P></DIV></SPAN>
<P>Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.</P>
<P>Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!</P>
<H3><STRONG>Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a
lényegről</STRONG></H3><SPAN>
<DIV>
<P>Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt ugyanis,
tetszik vagy sem, politika is.</P></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV>
<P>A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás született
már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az egész
Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek felújítására
Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme javaslatát azonban
komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt, ám inkább saját
magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy <I>„ha mégis lesz
talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett –
helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a
talapzaton.”</I></P><SPAN>
<DIV>
<P>Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a
kereszt;</P></DIV></SPAN>
<P>tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az sem
világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.</P>
<P>Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
sokan, ha nem egy keresztről lenne szó. </P><SPAN>
<DIV>
<P>Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,</P><SPAN>
<DIV>
<P>az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor is
elhányná magát, és kifogásokat keresne.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás közepette
mélyen üdvözölnék.</P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuxajedrrnbt></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
ez így, más a feladatuk.</P>
<H3><STRONG>Kármelita Államegyház?</STRONG></H3>
<P>Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam egy
szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv országokban
a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a státusza).
Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox. Csak jelzem,
hogy </P><SPAN>
<DIV>
<P>ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
mindegyikben szó szerinti államegyház van.</P></DIV></SPAN>
<P>Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
sírva a boldog békeidők.</P>
<P>Nem mellesleg </P><SPAN>
<DIV>
<P>az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma. </P></DIV></SPAN>
<P>Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet, mert
a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is majd’
ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
„Kármelita Államegyház” volt hazánkban?</P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuubqkgolslo></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős szófordulat,
nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti – valójában
értelmetlenség;</P><SPAN>
<DIV>
<P>ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
olvasván.</P></DIV></SPAN>
<P>Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.</P>
<H3><STRONG>A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó</STRONG></H3>
<P>Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
megjegyzései is.</P>
<P>Nyilván ő is tisztában van <A
href="https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1" target=_blank>Jézus vonatkozó
szavaival</A>: <I>„Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem
békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az
embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a
tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti,
mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint
engem, nem méltó hozzám.”</I> (Mt 10, 34-37).</P><SPAN>
<DIV>
<P>Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan társadalmi
és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a társadalmi-nemzeti
egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak fontosabb dolgok, például
a kinyilatkoztatott igazság.</P></DIV></SPAN>
<P>A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok más
társadalom is erősen megosztott politikailag.</P>
<P>Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
<I>„</I><A
href="https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf"
target=_blank><I>a politikai polarizáltság hasznáról és káráról</I></A><I>”
</I>egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán megkülönbözteti
a társadalmi megosztottságot és a politikai polarizáltságot, valamint az
egészséges és mérgező polarizáltságot. Az egészséges megosztottság alatt azt
érti, hogy pártok ideológiák és programok mentén részérdekeket képviselnek,
s így aztán óhatatlanul valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom.
Mint írja: <I>„A politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a
demokráciával, amíg az a különböző érdekek képviseletéről, valamint a
gazdasági és társadalmi pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal
messzemenően elfogadja a játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri
el, és a választások, illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben
tartja.”</I></P><SPAN>
<DIV>
<P>A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a
társadalmat,</P></DIV></SPAN>
<P>csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
Ilyenkor <I>„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt jelentette,
hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az identitás problémái
korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a politikai
polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a hagyományos
pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul sikeres
politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák születésének
pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a politizálásról és a
politika értelméről gondoltunk.” </I>Ezután eme identitáspolitizáláshoz
mindenféle rossz dolgokat köt a szerző. </P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhurchrjlfhqn></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már
szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális
kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
parlamentáris demokrácia játékszabályait? </P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuodohniplai></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész társadalom,
politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit Balogh
<I>„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”</I> nevez. Oda akarok
kilyukadni, hogy </P><SPAN>
<DIV>
<P>csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
vallásilag, etnikailag és kulturálisan.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen érthető
és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják határozni
a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.</P>
<P>Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia
meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges
értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a
szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok identitásharca
a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a kommunizmus elleni akár
nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően polarizál. Márpedig ezek
identitáspolitizálások is. </P>
<P>Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a konzervativizmus,
liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és mások, sosem csak
szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön világlátást jelentettek
és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének értelmét, és így
identitását is. A modern politika sosem kizárólag szociális kérdésekről
szólt, mindig is érintette az élet értelmét és legmélyebb meggyőződéseinket.
</P>
<P>Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)</P><SPAN>
<DIV>
<P>Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
</P></DIV></SPAN>
<P>És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
</P></DIV></SPAN></DIV></DIV></DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /><table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;"><tr><td style="width: 55px; padding-top: 13px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"/></a></td><td style="width: 470px; padding-top: 12px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></BODY></HTML>