<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>Teljes mértékben egyetértek Zoltánnal pontosan ezt fogalmaztam meg hosszan
.</DIV>
<DIV>Az emlékmű egész pontosan a bolsevik ,kommunista Szovjet Vörös
Hadsereg emlékműve így tehát a két meztelen alak fizikailag szovjet katona és
gyalázat hogy a pálmaágat amelynek Baják Laci is elmondta a keresztény
vonatkozását így szovjetizálta Kisfaludi és az ő művét szorosan
figyelemmel követő (esetenként beavatkozó )szovjet tanácsadók sőt maga Vorosilov
marsall akiről aztán Kisfaludi egy GYÖNYÖRŰ mellszobrot is készített hálából
azért mert a FELSZABADÍTÁS emlékművel megbízta őt Kisfaludit Vorosilov .Így
Kisfaludi újra elfogadott művész lett jó kis gázsit kapott ínséges időben hiszen
ha ez nem történik meg akkor simán minősíthették volna Horthy fasiszta
szobrásznak és mehetett volna internáló táborba .</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Ez nem a magyar szabadság szobra hanem a mindenkori Szovjet Vörös Hadsereg
FELSZABADÍTÓI tevékenységének szobra .Amelynek az eredménye pl. Katyn és az hogy
százezres nagyság rendű magyar tűnt el a gulágon a szovjet FELSZABADÍTÁS
eredményeként valamint sikerült létrehozni egy rendszert Magyarországon amelynek
a hatását ma sem hevertük ki .</DIV>
<DIV>E.</DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A
title=zoltan.nyikos@gmail.com>Zoltán Nyíkos</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Monday, August 19, 2024 11:36 PM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] Gellért-hegy</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Kedves Lista!</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Azért ez egy kommunista
emlékmű volt, erre azért még sem raknék keresztet!</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Az eltávolítása esetén, egy
másik szoborra - kompozícióra igen.</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small">Tisztelettel! Ny. Zoltán</DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV>
<DIV class=gmail_default style="FONT-SIZE: small"> </DIV></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>Emoke Greschik <<A>greschem@gmail.com</A>>
ezt írta (időpont: 2024. aug. 19., H, 18:37):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<H1>Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem kell
félni</H1>
<P>A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
Válasz Hofher József jezsuitának.</P>
<DIV><A
href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni"
target=_blank>https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni</A></DIV>
<DIV><A href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely"
target=_blank>Szilvay Gergely</A> <BR></DIV>
<DIV>Nekiment a <A
href="https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/"
target=_blank>Szemléleken</A> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett
keresztnek Hofher József jezsuita atya. Ő, mint <SPAN><I>katolikus,
jezsuita szerzetes, értetlenül áll a bejelentés előtt”.</I></SPAN></DIV>
<DIV>
<P>Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az egyik,
hogy szerinte <I>„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény
felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely
eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Ez
a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel
a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó
szimbólumot állít a vita középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó
barátom is értetlenül nézi az eseményeket.”</I></P>
<P>Emellett, bár értékeli a <I>„nemes szándékot és buzgalmat”</I> az
ötletgazda részéről, de <I>„szerény véleménye szerint</I></P><SPAN>
<DIV>
<P><I>ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket
és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok
között.”</I></P></DIV></SPAN>
<P>Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy <I>„a békepárti Karmelita
Államegyház ne generáljon vallásháborút!”</I> Sőt: <I>„Adjunk hálát, hogy ez a
szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a
szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége már!”</I></P>
<P>Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább egy
kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy tudású
szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
Biblia-magyarázataival.</P><SPAN>
<DIV>
<P>Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
2007-ben.</P></DIV></SPAN>
<P>Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.</P>
<P>Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy kormányellenes.
Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya gondolatmenetét, mert az nem
túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban inkább csak szerzője indulatait
hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt teológus, tud sokkal jobbat, sokkal
mélyebbet. De vegyük egy pillanatra komolyan Hofher atya rövid
eszmefuttatását, és elemezzük ki!</P>
<H3><STRONG>Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a
lényegről</STRONG></H3><SPAN>
<DIV>
<P>Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt ugyanis,
tetszik vagy sem, politika is.</P></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV>
<P>A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás született
már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az egész
Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek felújítására
Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme javaslatát azonban
komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt, ám inkább saját magára
nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy <I>„ha mégis lesz talapzat,
úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy
kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”</I></P><SPAN>
<DIV>
<P>Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a
kereszt;</P></DIV></SPAN>
<P>tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az sem
világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az Eucharisztia
„kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan megnyilatkozásra
sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető. Hacsaknem félresikerült
viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze protestáns zsinatok
deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök református, ez kétségtelen,
ha rorátéra jár is.</P>
<P>Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly sokan,
ha nem egy keresztről lenne szó. </P><SPAN>
<DIV>
<P>Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita Államegyháznak”
szól, hanem a keresztnek.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná, hogy
állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,</P><SPAN>
<DIV>
<P>az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor is
elhányná magát, és kifogásokat keresne.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás közepette
mélyen üdvözölnék.</P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuxajedrrnbt></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van ez
így, más a feladatuk.</P>
<H3><STRONG>Kármelita Államegyház?</STRONG></H3>
<P>Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a félresikerült
viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt államegyház, az
államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam egy szerve – például
a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv országokban a lutheránus egyház
(a svédeknél nemrég megszűnt ez a státusza). Finnországban két államegyház
van, a lutheránus és az ortodox. Csak jelzem, hogy </P><SPAN>
<DIV>
<P>ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
mindegyikben szó szerinti államegyház van.</P></DIV></SPAN>
<P>Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd aztán
ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek sírva a
boldog békeidők.</P>
<P>Nem mellesleg </P><SPAN>
<DIV>
<P>az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma. </P></DIV></SPAN>
<P>Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet, mert a
katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is majd’ ezer
éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre fokozottan
értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig „Kármelita
Államegyház” volt hazánkban?</P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuubqkgolslo></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős szófordulat,
nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti – valójában
értelmetlenség;</P><SPAN>
<DIV>
<P>ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
olvasván.</P></DIV></SPAN>
<P>Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.</P>
<H3><STRONG>A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó</STRONG></H3>
<P>Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
megjegyzései is.</P>
<P>Nyilván ő is tisztában van <A href="https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1"
target=_blank>Jézus vonatkozó szavaival</A>: <I>„Ne gondoljátok, hogy békét
jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem,
hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával.
Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját
jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban
szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”</I> (Mt 10, 34-37).</P><SPAN>
<DIV>
<P>Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan társadalmi és
családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a társadalmi-nemzeti
egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak fontosabb dolgok, például a
kinyilatkoztatott igazság.</P></DIV></SPAN>
<P>A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok más
társadalom is erősen megosztott politikailag.</P>
<P>Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
<I>„</I><A
href="https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf"
target=_blank><I>a politikai polarizáltság hasznáról és káráról</I></A><I>”
</I>egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán megkülönbözteti a
társadalmi megosztottságot és a politikai polarizáltságot, valamint az
egészséges és mérgező polarizáltságot. Az egészséges megosztottság alatt azt
érti, hogy pártok ideológiák és programok mentén részérdekeket képviselnek, s
így aztán óhatatlanul valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint
írja: <I>„A politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a demokráciával,
amíg az a különböző érdekek képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi
pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a
játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri el, és a választások,
illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben tartja.”</I></P><SPAN>
<DIV>
<P>A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a
társadalmat,</P></DIV></SPAN>
<P>csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
Ilyenkor <I>„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt jelentette,
hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az identitás problémái
korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a politikai polarizáltság
hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a hagyományos pártok konkurenciát
láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul sikeres politikai
csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák születésének pillanata, ami
alaposan átalakította mindazt, amit a politizálásról és a politika értelméről
gondoltunk.” </I>Ezután eme identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat
köt a szerző. </P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-8294694000242869738gmail-adoceanhurchrjlfhqn></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és elnagyolt:
mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már szélsőség? Mi
az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális kérdésekről szólhat
a normális politika? Továbbá: ilyen identitásmegosztottságok esetén is miért
ne lehetne elfogadni a parlamentáris demokrácia játékszabályait? </P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuodohniplai></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P>Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész társadalom,
politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű konfliktusokat,
és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia, elfogadás,
tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt viszont azért
jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb meggyőződéseinket
tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle csoportjai, legyen az
vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit Balogh <I>„etnikai, vallási és
kulturális dimenzióknak”</I> nevez. Oda akarok kilyukadni, hogy </P><SPAN>
<DIV>
<P>csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
vallásilag, etnikailag és kulturálisan.</P></DIV></SPAN>
<P>Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen érthető
és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják határozni a
politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.</P>
<P>Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia meg
a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges értékeknek”
nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a szubsztanciális
értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok. Félreértés ne essék, eme
procedurális értékek fontosak a modus vivendi miatt, de nekem senki ne mondja,
hogy a határon túli magyarok identitásharca a közel-keleti keresztények
identitásharca vagy a kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény
küzdelem mérgezően polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is. </P>
<P>Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a konzervativizmus,
liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és mások, sosem csak
szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön világlátást jelentettek és
jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének értelmét, és így identitását
is. A modern politika sosem kizárólag szociális kérdésekről szólt, mindig is
érintette az élet értelmét és legmélyebb meggyőződéseinket. </P>
<P>Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)</P><SPAN>
<DIV>
<P>Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
</P></DIV></SPAN>
<P>És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált Szemlélekre
is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi Szabadság-szoborra szánt
kereszt ellen.
</P></DIV></SPAN></DIV></DIV></DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /><table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;"><tr><td style="width: 55px; padding-top: 13px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"/></a></td><td style="width: 470px; padding-top: 12px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Vírusmentes.<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></BODY></HTML>