<div dir="ltr"><div>Kedves Egon!</div><div><br></div><div>Nem tudok érdemben válaszolni, csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy Bábel Balázs érseknek más információi voltak a szoborcsoport kialakításáról.</div><div><br></div><div>Időm, sincs most ezzel foglalkozni. Egyébként ez a levél, ismét spamben megy.</div><div><br></div><div>Szeretettel,<br></div><div>Emőke<br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Wed, Aug 21, 2024 at 12:36 PM Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:12pt;font-family:"Calibri";color:rgb(0,0,0)">
<div>még egy megjegyzés :valóban a terv szintjén felmerült az is hogy a pilóta
ruhás Horthy István szoborra egy női alak és nem férfi dobja a koszorút de ez
sem hasonlít a hatalmas sörnyitóra emlékeztető szovjet szabadság
(felszabadítás ) szoborra .lásd az elküldött képet és a cikket .</div>
<div>E.</div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div style="font:10pt tahoma">
<div> </div>
<div style="background:rgb(245,245,245)">
<div><b>From:</b> <a title="reinisch@t-online.hu">Reinisch Egon</a> </div>
<div><b>Sent:</b> Wednesday, August 21, 2024 12:31 PM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Gellért-hegy</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:12pt;font-family:"Calibri";color:rgb(0,0,0)">
<div>És a teljes cikk ha valakit érdekel :<a title="https://falanszter.blog.hu/2010/10/23/doberdo_es_przemy_l_dicsosegere_milyen_lett_volna_a_lagymanyosi_vitezek_tere_es_szent_korona_utja">https://falanszter.blog.hu/2010/10/23/doberdo_es_przemy_l_dicsosegere_milyen_lett_volna_a_lagymanyosi_vitezek_tere_es_szent_korona_utja</a></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div style="font:10pt tahoma">
<div> </div>
<div style="background:rgb(245,245,245)">
<div><b>From:</b> <a title="greschem@gmail.com">Emoke
Greschik</a> </div>
<div><b>Sent:</b> Wednesday, August 21, 2024 10:08 AM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Gellért-hegy</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div dir="ltr">
<div>REINISCH EGON alábbi levele nálam spam-be került, így kikerült nálam a
levélfolyamból, idemásolom.</div>
<div> </div>
<div>
<div>Reinisch Egon:<br></div>
<div>Teljes mértékben egyetértek Zoltánnal pontosan ezt fogalmaztam meg hosszan
.</div>
<div>Az emlékmű egész pontosan a bolsevik ,kommunista Szovjet Vörös
Hadsereg emlékműve így tehát a két meztelen alak fizikailag szovjet katona és
gyalázat hogy a pálmaágat amelynek Baják Laci is elmondta a keresztény
vonatkozását így szovjetizálta Kisfaludi és az ő művét szorosan
figyelemmel követő (esetenként beavatkozó )szovjet tanácsadók sőt maga Vorosilov
marsall akiről aztán Kisfaludi egy GYÖNYÖRŰ mellszobrot is készített hálából
azért mert a FELSZABADÍTÁS emlékművel megbízta őt Kisfaludit Vorosilov .Így
Kisfaludi újra elfogadott művész lett jó kis gázsit kapott ínséges időben hiszen
ha ez nem történik meg akkor simán minősíthették volna Horthy fasiszta
szobrásznak és mehetett volna internáló táborba .</div>
<div> </div>
<div>Ez nem a magyar szabadság szobra hanem a mindenkori Szovjet Vörös Hadsereg
FELSZABADÍTÓI tevékenységének szobra .Amelynek az eredménye pl. Katyn és az hogy
százezres nagyságrendű magyar tűnt el a gulágon a szovjet FELSZABADÍTÁS
eredményeként valamint sikerült létrehozni egy rendszert Magyarországon amelynek
a hatását ma sem hevertük ki .</div>
<div>E.</div></div></div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">On Tue, Aug 20, 2024 at 2:52 PM Emoke Greschik
<<a>greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex">
<div dir="ltr">
<div><font size="4">Baják Laci válasza Nyikos Zoli levelére fent.</font></div>
<div> </div>
<div><font size="4">Alább pedig a KEA által kiküldött Bábel Balázs interjúból az
idevágó részlet</font>: <a rel="noreferrer">https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/</a>
</div>
<div> </div>
<div>Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a
Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?<br><br>Abban a szerencsés
helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél szobrászművészt, aki tanítványa
volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott volt a szoborcsoport
kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére készült volna egy szobor,
ami át lett alakítva. Egy nagyon szép nőt választottak ki modellnek, és
hát az idők folyamán <br>változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett
megkeresve a művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak
a Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket.
Érdekes módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely
hát nemcsak a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert
akkor szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után
hazamennek. <br>Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely
végül is ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem,
hogy nem mindenki keresztény vagy vallásos ebben az
országban.<br><br>Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról,
miszerint ne legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?<br><br>Az egyházban
csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a szentháromság, tehát a
hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek lehetősége van a szabad
véleménynyilvánításra.<br><br>(Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó:
Tövissi Bence / Index)<font color="#888888"><br></font></div>
<div dir="ltr"> </div>
<div dir="ltr"> </div>
<div dir="ltr"> </div>
<div dir="ltr"> </div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">On Tue, Aug 20, 2024 at 12:16 PM László Baják
<<a>laszlo.bajak@gmail.com</a>> wrote:<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex">
<div dir="ltr">Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben
győzelmi emlék volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A
szovjet rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt
vissza. A pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet.
A pálmaágnak egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág
szimbolizálja Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A
vértanúk pálmaágat tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített
pálmaágakon vonul be Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb</div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">Zoltán Nyíkos <<a>zoltan.nyikos@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. aug.
19., H, 23:37):<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:small">Kedves Lista!</div>
<div style="font-size:small"> </div>
<div style="font-size:small">Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre
azért még sem raknék keresztet!</div>
<div style="font-size:small">Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra -
kompozícióra igen.</div>
<div style="font-size:small"> </div>
<div style="font-size:small">Tisztelettel! Ny. Zoltán</div>
<div style="font-size:small"> </div>
<div style="font-size:small"> </div></div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">Emoke Greschik <<a>greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. aug.
19., H, 18:37):<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex">
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<h1>Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől
nem kell félni</h1>
<p>A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb
értékek. Válasz Hofher József jezsuitának.</p>
<div><a>https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni</a></div>
<div><a>Szilvay Gergely</a> <br></div>
<div>Nekiment a <a>Szemléleken</a> a gellérthegyi Szabadság-szoborra
helyezett keresztnek Hofher József jezsuita atya. Ő, mint
<span><i>katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül áll a bejelentés
előtt”.</i></span></div>
<div>
<p>Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
egyik, hogy szerinte <i>„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy
olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a
szabadság szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a
keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi
Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita
középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó barátom is
értetlenül nézi az eseményeket.”</i></p>
<p>Emellett, bár értékeli a <i>„nemes szándékot és buzgalmat”</i> az
ötletgazda részéről, de <i>„szerény véleménye szerint</i></p><span>
<div>
<p><i>ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
állampolgárok között.”</i></p></div></span>
<p>Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy <i>„a békepárti Karmelita
Államegyház ne generáljon vallásháborút!”</i> Sőt: <i>„Adjunk hálát,
hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen
vége már!”</i></p>
<p>Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább
egy kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze
nagy tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
Biblia-magyarázataival.</p><span>
<div>
<p>Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
2007-ben.</p></div></span>
<p>Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.</p>
<p>Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!</p>
<h3><b>Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről</b></h3><span>
<div>
<p>Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.</p></div></span><span>
<div>
<p>A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás
született már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg
az egész Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek
felújítására Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme
javaslatát azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek
szánt, ám inkább saját magára nézve dehonesztáló, infantilis
megjegyzéssel, hogy <i>„ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita
Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast
gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”</i></p><span>
<div>
<p>Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a
kereszt;</p></div></span>
<p>tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az
sem világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy
olyan megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna
értékelhető. Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya
részéről. Persze protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a
miniszterelnök református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.</p>
<p>Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában
ezek másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal
oly sokan, ha nem egy keresztről lenne szó. </p><span>
<div>
<p>Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.</p></div></span>
<p>Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,</p><span>
<div>
<p>az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor
is elhányná magát, és kifogásokat keresne.</p></div></span>
<p>Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
közepette mélyen üdvözölnék.</p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-6563749158362199428m_-9027670225669906388m_-6183897618654811845m_5182527295741797504m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuxajedrrnbt"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p>De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke –
van ez így, más a feladatuk.</p>
<h3><b>Kármelita Államegyház?</b></h3>
<p>Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha
komolyan vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük
a félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem
volt államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az
állam egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a
skandináv országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt
ez a státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az
ortodox. Csak jelzem, hogy </p><span>
<div>
<p>ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer,
a svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát
leszámítva mindegyikben szó szerinti államegyház van.</p></div></span>
<p>Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik
az egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a
keresztény híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene
értékelniük. Majd aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a
sírás-rívás, és vissza lesznek sírva a boldog békeidők.</p>
<p>Nem mellesleg </p><span>
<div>
<p>az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött –
az összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma. </p></div></span>
<p>Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet,
mert a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor
is majd’ ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó
helyzetre fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év
alatt végig „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?</p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-6563749158362199428m_-9027670225669906388m_-6183897618654811845m_5182527295741797504m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuubqkgolslo"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p>Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt
jelenti – valójában értelmetlenség;</p><span>
<div>
<p>ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
olvasván.</p></div></span>
<p>Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép
rendesen.</p>
<h3><b>A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó</b></h3>
<p>Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
megjegyzései is.</p>
<p>Nyilván ő is tisztában van <a>Jézus
vonatkozó szavaival</a>: <i>„Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a
földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy
szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával.
Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját
jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát
jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”</i> (Mt 10,
34-37).</p><span>
<div>
<p>Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan
társadalmi és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a
társadalmi-nemzeti egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak
fontosabb dolgok, például a kinyilatkoztatott igazság.</p></div></span>
<p>A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai,
de azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem
speciel nem nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt
magyar megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és
még sok más társadalom is erősen megosztott politikailag.</p>
<p>Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
<i>„</i><a><i>a politikai polarizáltság hasznáról és
káráról</i></a><i>” </i>egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a
szakirodalom nyomán megkülönbözteti a társadalmi megosztottságot és a
politikai polarizáltságot, valamint az egészséges és mérgező
polarizáltságot. Az egészséges megosztottság alatt azt érti, hogy pártok
ideológiák és programok mentén részérdekeket képviselnek, s így aztán
óhatatlanul valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint
írja: <i>„A politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a
demokráciával, amíg az a különböző érdekek képviseletéről, valamint a
gazdasági és társadalmi pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal
messzemenően elfogadja a játékszabályokat, a másik oldalt partnernek
ismeri el, és a választások, illetve többségi döntések végeredményét
tiszteletben tartja.”</i></p><span>
<div>
<p>A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a
társadalmat,</p></div></span>
<p>csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
Ilyenkor <i>„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége
a politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és
váratlanul sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az
identitáspolitikák születésének pillanata, ami alaposan átalakította
mindazt, amit a politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.”
</i>Ezután eme identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a
szerző. </p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-6563749158362199428m_-9027670225669906388m_-6183897618654811845m_5182527295741797504m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhurchrjlfhqn"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p>Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése
már szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak
szociális kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
parlamentáris demokrácia játékszabályait? </p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-6563749158362199428m_-9027670225669906388m_-6183897618654811845m_5182527295741797504m_-1477563352300649635m_-8294694000242869738gmail-adoceanhuodohniplai"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p>Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész
társadalom, politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb
mélységű konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket”
(demokrácia, elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges
értékeit”. Azt viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető,
hogy a legmélyebb meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy
társadalom különféle csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem,
szóval mindaz, amit Balogh <i>„etnikai, vallási és kulturális
dimenzióknak”</i> nevez. Oda akarok kilyukadni, hogy </p><span>
<div>
<p>csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
vallásilag, etnikailag és kulturálisan.</p></div></span>
<p>Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen
érthető és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg
fogják határozni a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.</p>
<p>Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a
tolerancia meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls
„semleges értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek,
mint a szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó
dolgok. Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus
vivendi miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is. </p>
<p>Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a
konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus
és mások, sosem csak szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön
világlátást jelentettek és jelentenek ma is, azaz érintik az ember
életének értelmét, és így identitását is. A modern politika sosem
kizárólag szociális kérdésekről szólt, mindig is érintette az élet
értelmét és legmélyebb meggyőződéseinket. </p>
<p>Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány
igen kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)</p><span>
<div>
<p>Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
</p></div></span>
<p>És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
</p></div></span></div></div></div>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></blockquote></div>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></blockquote></div>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></blockquote></div></div></blockquote></div>
<p>
</p><hr>
_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><p></p></div></div></div></div></div></div><div id="m_-6563749158362199428DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a><img alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a style="color:rgb(68,83,234)">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table><a width="1" height="1"> </a></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>