<div dir="ltr">
<h1>Nem titok többé, hogy hány magyar költözött külföldre</h1><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u>Még
a félmillió főt sem közelítii </u>azoknak a magyar állampolgároknak a száma,
akik külföldön élnének<u>. Az Európai Unió statisztikai hivatala pontos
adatot közölt </u></span></b>arról, hány honfitársunk él külföldön, de az is kiderül az
adatokból, hogy számuk évek óta stagnál.</p>
<div><a href="https://mandiner.hu/szerzo/nagy-kristof" target="_blank">Nagy Kristóf</a></div><div><br>
</div><div>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A magyarok 3,9 százaléka él az Európai Unió másik tagállamában. A valós
arány ráadásul ennél is alacsonyabb, mivel az uniós statisztikai hivatal
adatai nem tesznek különbséget a határon túli kettős állampolgárok
között</span></b>. Vagyis aki az Eurostat adatai szerint Szlovákiában vagy
Romániában élő magyar, nagy valószínűséggel kettős állampolgár. <br></div><div>
<span>Tavaly összesen 376 045 magyar élt az Európai Unió valamely másik tagállamában, vagyis a lakosság 3,9 százaléka.</span> <br></div><div>
Az adatok ugyan nem tartalmazzák azokat, akik nem uniós országban élnek,
ám számuk érdemben nem növeli a külföldön élő magyarok arányát. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nem
igaz tehát, hogy több millió magyar honfitársunk hagyta volna el az
országot, ahogy ezt Dobrev Klára és <a href="https://mandiner.hu/magyar_peter" target="_blank"> Magyar Péter</a> <a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/06/dobrevi-szintre-emelte-a-hazudozast-magyar-peter-a-legfontosabb-gazdasagi-es-tarsadalmi-mutatokrol" target="_blank">rendszeresen hangoztatja</a>. </span></b><br></div><div>
<span><div><h3><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hová költöznek a magyarok?</span></h3><p>A 376 045 EU tagállamban, de nem Magyarországon élő magyar több mint háromnegyede Németországban és Ausztriában él.</p><ol><li><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németország</span></b>ban</span> tartózkodik 193 660 fő, a külföldön élő magyarok 51,5 százaléka,</li><li><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ausztriá</span></b>ban</span> 99 679 fő, vagyis 26,5 százalékuk,</li><li><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hollandiá</span></b>ban</span> pedig 20 604 fő, 5,5 százalék.</li></ol><p>Vagyis e három uniós ország ad otthont a más EU tagállamban élő magyarok túlnyomó többségének, 83,5 százalékuknak.</p><p>Az
uniós statisztikai hivatal adataiból kiderül, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a németországi
lakhellyel rendelkező magyarok 79,4 százaléka, az osztrák lakhellyel
rendelkezőknek pedig a 76,5 százaléka <u>20-64 év közötti, vagyis a
munkaképes korú lakosság teszi ki a kivándoroltak több mint
háromnegyedét. A legtöbben 30-50 év közöttiek.</u></span></b></p><span><div><p>Az elmúlt években az EU tagállamaiban élő magyarok száma alig változott.</p></div></span><p>A
három fő célországban, vagyis Németországban, Ausztriában és
Hollandiában haladja meg a kint élő magyarok száma a 10 ezer főt, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
negyedik célállomás, Írország </span></b>9061 magyarnak ad otthont, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ezt követően
Csehország, Olaszország, Belgium és Franciaország </span></b>ad otthont több, mint
5000 magyarnak.</p><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország nem </span>számít <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kivándorló ország</span>nak, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bezzeg</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Románia</span></h3><p>Az
Eurostat adatai egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország nem
tartozik azok közé az uniós országok közé, amelyekre jellemző az
elvándorlás. A kettős állampolgárokkal együtt is csak a tizenkettedik
hazánk az uniós rangsorban.</p></div><div></div></span><span></span><span><div><div id="m_2489537077178956279gmail-adoceanhukacopthjry"></div></div></span><span><div></div><div><p>Az
uniós statisztikák azért is pontosak, mert a bejelentett lakhely, vagy
tartózkodási hely minden országban alapvető elvárás az odaköltözőktől.</p><span><div><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
uniós országok közül Romániát </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">érinti legsúlyosabban az elvándorlás</span></b>, a
sokak által irigyelt keleti szomszédunk <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">lakosságának<u> 16,5 százaléka</u>,
azaz 3,15 millió román él másik uniós tagállamban. </span></b></p></div></span><p>Az EU valódi kivándorlóországai</p><ul><li>Románia, a lakosság 16,5 százaléka él másik uniós országban,</li><li>Horvátország, a helyiek 15 százalék él külföldön,</li><li>Bulgária, 12,2 százalék hagyta el az országot,</li></ul><p>míg Portugália lakosságának 9,4 százaléka él máshol.</p><p>A nagy lakosságszámú országok közül jelentős a más uniós országbeli munkavállalás a lengyelek és az olaszok körében is.</p></div></span><h3><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németország a legnagyobb befogadó</span></h3><p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Az uniós országok közül Németország ad otthont a legtöbb, más uniós államból érkező</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nek</span><b style="background-color:rgb(217,234,211)">, 4,6 millió uniós állampolgárnak. </b></p><span><div><p>Németországban az uniós letelepedők mindössze 4,2 százaléka magyar állampolgár. </p></div></span><p>A
második célország – jelentősen lemaradva – Franciaország, ahol 1,5
millió más tagállambeli állampolgár él, 0,4 százalékuk magyar, alig
több, mint 6000 fő.</p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németország és Franciaország szintén vezeti az
uniós rangsort, ugyanis e két nagy országból költöznek el a
legkevesebben másik EU-s tagországba. Szintén a legalacsonyabb az
elvándorló Svédországból, Spanyolországból, Csehországból és speciális
adottságuk miatt Ciprusról és Máltáról</span></b>.</p><p>Az összes célországra igaz, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>az európai vendégmunkásokat elsősorban</b></u></span></p><ul><li><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a feldolgozóiparban,</b></u></li><li><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egészségügyben,</b></u></li><li><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a mezőgazdaságban,</b></u></li><li><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az építőiparban</b></u></li><li><u style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>és a szaktudást nem igénylő szolgáltatásokban foglalkoztatják.</b></u></li></ul><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
unión belüli migráció elsődleges célja a magasabb kereset elérése </span></b>és
elsősorban a szomszédos országok között jellemző. Jó példa erre
Magyarország-Ausztria, Lengyelország-Németország, vagy
Portugália-Spanyolország.</p><p>Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy <b><u><span style="background-color:rgb(217,234,211)">nagyjából 50-60 ezer <a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/07/elkeszult-a-vendegmunkasokra-vonatkozo-szabalyozas-kozzetettek-a-reszleteket" target="_blank">ázsiai ember</a> él hazánkban, számuk nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.</span></u></b></p>
</div></div>