<div dir="ltr">
<h1>A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. augusztus 9., kedd | 9:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje</a></div></div><div><a rel="lightbox['g71326']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&img=c_edith_stein_-(2).jpg" style="margin-right:0px" width="142" height="194"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktára, Edith Steinre, Európa
társvédőszentjére emlékezünk ünnepén, augusztus 9-én. A zsidó származású
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">filozófusnő</span>, később kármelita szerzetesnő hitéért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">halt </span>vértanúhalált <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban</span> 1942-ben ezen a napon.</span></h3><div><p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith
Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1891. október 12-én született Breslauban (Wrocław) zsidó
származású porosz állampolgárként.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Tanulmányait szülővárosában, majd
Göttingenben végezte, ahol Husserl tanítványa, később Freiburgban
tanársegédje volt. </b></span><br></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egész <span style="background-color:rgb(255,242,204)">életében </span></span>szenvedélyesen kereste az igazságot, míg végre
Avilai Szent Teréz önéletrajzát olvasva megtalálta</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek hatására 1922.
január 1-jén megkeresztelkedett, <span> és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a </span>speyeri</b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> dominikánus
leányiskolában lett nevelő és tanár. </b><b>Amíg itt tanított (1922–1932),
Erich Przywara jezsuita megbízásából németre fordította </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Henry Newman<span> </span>bíboros <span>leveleinek és naplójának egy kötetét, </span>Aquinói Szent Tamás<span> </span><i>De veritate</i></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <i>(Az igazságról)</i> című művét, és a katolikus filozófiát tanulmányozta</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1932-ben a </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Münsteri</b></span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de a náci kormányzat által hozott </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antiszemita</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> törvények</b><b> arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon</b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">állásá</span>ról</b>.</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ugyanez év </span>október 14-én belépett a kölni kármelbe, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. </b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Kármelita szerzetesként </span>is folytathatta tudományos munkáját: itt írta meg <i>Endliches und ewiges Sein</i> <i>(Véges és örök lét)</i>
című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Husserl </span>filozófiáját</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1938-ban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nácik </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elől a hollandiai Echt kármelita
kolostorába mentették át elöljárói. Itt írta <i>Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft</i> <i>(Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – A kereszt tudománya)</i> című könyvét. <span> </span></b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Ebben az írásban Keresztes Szent János életútját elemezve
saját – a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogását
ismerhetjük meg. Jézus Krisztus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kereszthalála</span> Isten szeretetének a
megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé
válik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>egyet jelent. Isten <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztben </span>mutatta meg a szeretetét. A
szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének
is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztben </span>kell megmutatkoznia. »Krisztussal meg kell halni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
kereszten,</span> hogy Vele együtt feltámadjunk! Minden hívő és minden pap
számára <u>valósággá lesz ez a vágy a szentmiseáldozatban</u></b></span>. A hit tanítása
szerint a szentmise a kereszt áldozatának megújítása. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aki élő hittel
mutatja be vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
Golgota </span>eseménye.« A kereszt tudományában Edith Steinnek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a korai
korszakában meglévő pszichológiai érdeklődése, irányultsága</span> bontakozik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>
illetve teljesedik ki, gazdagodva<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a filozófiában</span> és a vallási életben
szerzett<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tapasztalatokkal</span></span></b><b>. A léleknek azt a belső útját írja le,
amelynek során egyesül Istennel, ehhez felhasználja a misztikus
szerzőknél –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>főként Keresztes Szent Jánosnál és Avilai Szent Teréznél –
megtalálható fogalmakat, szimbólumokat (<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sötét éjszaka</span>, titkos létra,
lelki eljegyzés).</b></span></span></p>
<p><span>A három fő részből álló mű <i>(A kereszt üzenete; A kereszt tanítása; A kereszt követése) </i>utolsó
része nincs befejezve, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszt követése Edith Stein életútjában
valósult meg. Örökfogadalmi szentképére felírt, Keresztes Szent Jánostól
vett mondatát –<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)"> »Ezentúl az lesz a feladatom, hogy jobban szeressek!«</span></span> –
bibliai értelemben valósította meg</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mivel János evangéliuma szerint
</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja
barátaiért.«</b></span> (Jn 15,13).” (Kormos József: </span><a href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_04/kormos.html" target="_blank"><i>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</i></a>)</p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>biztonságban</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a holland
püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci
fajelméletet;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az állásfoglalást az ország összes templomában
felolvasták</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Válaszként július 26-án </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hitler</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elrendelte</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z áttért zsidók</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>letartóztatását,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akiket addig megkíméltek. </b></span></span>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Augusztus 2-án Rosa nővéré</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vel Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus
9-én megölték</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Vértanúként</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halt meg</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> népéért és hitéért, egészen elégő
áldozatként.</b></span></p>
<p><span>Maria Amata Neyer nővér, a kölni Edith Stein Archívum vezetője így írt az elhurcolásról: „</span>Miközben
Edith elbúcsúzott a kármeltől, odaszólt Rosának: »Gyere, hiszen mi a
népünkért megyünk!« Korabeli megcáfolhatatlan tanúságtétel igazolja,
hogy ezek a szavak így hangzottak el. Jelentésüket azonban nem tudjuk
egészen pontosan értelmezni. Edithnek e szavait többnyire a zsidó népre
vonatkoztatják, hiszen a zsidó néppel való sorsközösséget ő soha nem
adta föl. Már a zsidóüldözés elején kinyilvánította, »ennek a népnek a
sorsa az én sorsom is.« Edith azonban más kérdéseket is feltett, és
erről is cáfolhatatlan tanúságtételünk van. Élete vége felé többször is
megkérdezte: »Ki fog majd engesztelni mindazért, amit a német nép
nevében a zsidó nép ellen elkövetnek? – Ki fogja a bűnnek ezt az iszonyú
áradatát mindkét nép számára áldássá változtatni?”« – Azt hiszem,
szabad azt remélnünk, hogy Edith életének utolsó útján a német népért is
engesztelt.”</p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein egész életére jellemző igazságkeresés a szeretet
megtalálását jelentette. Szerinte a lényeg</b></span>,<span style="color:rgb(0,0,255)"> <b>az igazság és a szeretet
összefügg egymással.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II. János Pál pápa 1987. május 1-jén avatta
boldoggá. 1998. október 11-én, szentté avatásakor pedig így fogalmazott:
</b></span> „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne
fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el
semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”</b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> 20. század egyik legjelentősebb filozófusnője.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Alakja mégsem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudományos vagy tanári munkája miatt</span> vált századunk egyik
jelképévé, hanem sorsa miatt.</b></span></span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g71326']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&p=1&img=c_o_edithstein1_.jpg" alt="" border="0"></a></p></div><div><div><div><div id="m_-8856955744111936389gmail-:1wo"><div id="m_-8856955744111936389gmail-:2ga"><div dir="ltr">
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kereste az igazságot, és megtalálta Istent</span></b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>.<br></b></span></p><p><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>......</b><b><br></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b></b></span><p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b><i>Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad,
hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse.
Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje
Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.</i> </b></i></span></font></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Kármelitakolostor.hu </b><br><b>Kormos József: <i>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</i></b></p>
<p><b>Képek: Kármelitakolostor.hu; <a href="http://Philomelablogja.blogspot.com" target="_blank">Philomelablogja.blogspot.com</a>; Common Wikipédia</b></p><div></div><div>
</div></div><div>
</div></div></div><div></div></div></div><div></div></div><div><div><div><div id="m_-8856955744111936389gmail-:1wp"><table role="presentation"><tbody><tr><td><br></td><td><div><div></div></div><br></td></tr></tbody></table></div></div></div></div>
</div>