<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title">Most akkor férfi vagy nő az algír bokszoló? Beszállt a vitába a neves pszichiáter professzor, és elmondta a Mandinernek</h1><p class="gmail-article-page-lead">Bánki
M. Csaba pszichiáter professzor vitába száll Krauth Barbara
szülész-nőgyógyásszal Imane Khelif nemét illetően. Villáminterjúnk. <br></p><p class="gmail-article-page-lead">
<a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely">Szilvay Gergely</a> <br></p><p class="gmail-article-page-lead">
</p><p><strong>Krauth Barbara szülész-nőgyógyász, mint azt a </strong><a href="https://mandiner.hu/sport/2024/08/szulesz-nogyogyasz-imane-helif-vilageleteben-no-volt-es-az-is-marad-video" target="_blank"><strong>Mandiner is megírta</strong></a><strong>, arról értekezett a TikTokon a Hámori Lucát legyőző, vitatott nemiségű algériai ökölvívó, </strong><a href="https://mandiner.hu/cimke/imane-khelif"><strong>Imane Khelif</strong></a><strong>
kapcsán, hogy „androgén inszenzivitás szindrómája” van, és ellenére,
hogy XY kromoszómával rendelkezik, világéletében nő volt, és az is
marad. Az Algériai Olimpiai Szövetség még </strong><a href="https://mandiner.hu/sport/2024/08/ilyen-nincs-hamori-luca-ellen-is-eljarast-indithat-az-algeriai-olimpiai-szovetseg" target="_blank"><strong>etikai eljárást is indított</strong></a><strong> Hámori Luca ellen egy kijelentése miatt, miszerint </strong><i><strong>„én
sem tartom fairnek azt, hogy ez a versenyző a nők között indulhat, de
nem foglalkozhatok ezzel most, változtatni nem tudok, ezt hozta az élet,
ezt kell megoldani”. </strong></i><strong>Professzor úr, ön szerint miként értékelhetjük az algír bokszoló nemiségét?</strong></p><p>Ha biztosan igaz, hogy ennek a sportolónak „<a href="https://medlineplus.gov/genetics/condition/androgen-insensitivity-syndrome/" target="_blank">androgén inszenzivitási szindrómája</a>”,
rövidítve AIS-e van, akkor ő genetikailag és gonadálisan (ivarmirigyei
szerint) férfi, aki esetleg – bár ezt előbb meg kellene vizsgálni –
pusztán a külső nemi szervei alapján tűnhet nőnek.</p>
<div class="gmail-block-content"><p><strong>Kibontaná, miről van szó? </strong></p><p>Az
AIS egy X-koromoszómához kötött genetikus rendellenesség, ami a
férfihormon (tesztoszteron) érzékelő helyeinek, azaz receptorainak a
működését érinti. Többféle génmutáció is okozhatja, a gyakorlatban
pedig </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>három formája van: komplett (CAIS), részleges (PAIS) és enyhe (MAIS). </p></div></span><p>A
CAIS emberek testére a tesztoszteron egyáltalán nem hat, a PAIS / MAIS
emberekére azonban kisebb-nagyobb mértékben igen, de csak részlegesen és
a szokásosnál kevésbé.</p><p>Ilyen rendellenességet mai ismereteink
szerint közel 200 különféle génhiba (mutáció) okozhat, ezek többsége
azonban többé-kevésbé tünetmentes, ezért észrevétlen marad. Némelyik
nőkben is elfordul, de bennük természetesen semmiféle eltéréssel nem
jár, hiszen a női test kialakításában ez a receptor nem játszik érdemi
szerepet. A diagnosztizálható AIS nagyon ritka, százezer újszülöttből
legfeljebb 4-5 esetben fordul elő.</p><p><strong>Krauth szerint Imane Khelif nő, minden látszat ellenére is. Ön hogy látja?</strong></p><p>Az
AIS emberek kromoszómáik szerint (XY) férfiak, ebből következően heréik
vannak (rendszerint rejtetten, benn a hasüregben), ami szintén férfit
jelent. A tünetegyüttes régi, ma már politikailag nem korrekt neve
„tesztikuláris feminizáció” volt, ami szó szerint „herés elnőiesedést”
jelent, és pontosan kifejezi a lényeget. Azaz azt, hogy </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>ezek
az emberek a fogantatáskor férfinak indultak, csak mivel a férfihormon
bennük (részben vagy egészen) hatástalan, ezért a testük nem tudott
szabályos férfivá alakulni. </p></div></span><p>Viszont „szabályos nővé”
sem, hiszen ahhoz hiányoznak a genetikai előfeltételeik. Ezért bár a
fehérnemű alatt ránézésre nőnek látszhatnak, sőt – legalábbis a CAIS
személyeknek – a szokásosnál fejletlenebb, valójában gyermeki, és belül
vakon végződő vaginájuk is van, de se méhük, se petefészkük nincs, soha
nem is volt, ezért nem menstruálnak és meddők.</p></div>
<span><div class="gmail-block-content"><p>Való
igaz, hogy a férfi formát a tesztoszteron (plusz az egyik származéka)
alakítja ki, de nem csak a nemiszerveket, hanem a csontok és az izmok
szerkezetét, a vállak és a csípő arányát, az arc csontozatát, a hang
magasságát és minden mást is. A CAIS-emberek – de csakis ők, a másik két
kategória nem! – ezért látszanak külsőre nőnek, méghozzá sokszor magas,
és esetenként akár mutatós nőknek. Nekik ugyanis az egész testalkatuk, a
csontozatuk, az izomzatuk is jellegzetesen női alakú. Sajátos módon
szeméremszőrzetük nem szokott nőni.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Az
olimpiai bokszoló viszont, akiről beszélünk, minden publikus
fotón-videón félreérthetetlenül csontos-szögletes, tehát férfias arcú; a
vállai szélesebbek mint a csípője, és az izomzata is egyértelműen
férfias. </p></div></span><p>A hangját nem hallottam. Ez mind
tesztoszteron-hatásra utal, ami ugyebár receptorok nélkül nem volna
lehetséges. Ő tehát elvileg PAIS/MAIS-ember lehet, de biztosan nem CAIS.</p><p>Ami
a kolléganő értekezéséből nem derül ki: ő vajon látta ezt az embert
ruhátlanul? Csak mert olyan magabiztosan jelenti ki, hogy <i>„nő volt, és az is marad”</i>. Vajon látta a szóbanforgó testrészeket?</p><p>Merthogy
azok a PAIS/MAIS-emberekben korántsem mindig egyértelműek, olykor
inkább „félúton” vannak a férfi és női forma között (ezért is hívták
őket régebben, ma már elfogadhatatlan, nem píszí szóval
hermafroditáknak). A test egészének alakja ilyenkor egyértelműbb szokott
lenni.</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhuxajedrrnbt"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Mi a végső konklúziója?</strong></p><p>A
mai „felvilágosult”, poszt-posztmodern („woke”) ideológia szerint
tények vagy igazságok nem léteznek, ezért férfinak vagy nőnek lenni se
valóság, hanem csupán „szociális konstruktum” (narratíva, mese, mítosz).
Ha ebből indulunk ki, akkor nem csupán az algériai sportoló lehet
bármi, aminek önmagát definiálja, hanem azonnal felmerül a kérdés: mi
indokolja egyáltalán bármilyen sportágban a férfiak és a nők külön
indulását? Miért engedik meg még mindig ezt a „diszkriminációt”?</p><p>A
valóság ezzel szemben az, hogy a PAIS/MAIS-emberek testét – ha csak
részlegesen is – formálja a tesztoszteron, ezért vannak férfiak
csontjaik és izmaik. Ebből kifolyólag </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>bármilyen
küzdősportban (kellő tréning után) vitathatatlan, puszta szemmel
látható, tehát tisztességtelen előnyben vannak az igazi nőkkel szemben.</p></div></span><p>Ahogy a néhai Daniel Moynihan, New York szenátora fogalmazta: <i>„Mindenkinek joga van a saját véleményéhez, de nincs joga saját, külön bejáratú tényekhez.”</i></p><p>A
tények pedig azok a dolgok, amik nem szűnnek meg attól, hogy
valaki(k)nek nem tetszenek. Az emberi biológia valóban komplex – és
csodálatos! –, de minden változatossága szabályos, érthető és
megismerhető. A woke értelmezés szerinti (önkényes, tetszés szerinti, a
valós tényeket tagadó) „sokszínűség” azonban idegen tőle.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-border-text gmail-border-text-block"><div class="gmail-borderBlock-content"><p><strong>Bánki M. Csaba</strong>
magyar pszichiáter, pszichofarmakológus kutató, a Magyar Tudományos
Akadémia doktora, az MPT Biológiai Pszichiátriai Egyesületének elnöke.
Az orvostudományok kandidátusa (1987), doktora (1994). Volt orvos és
sebész. 1974 óta a nagykállói Pszichiátriai Szakkórházban (ma Sántha
Kálmán Pszichiátriai Szakkórház) orvos, 1980-2007 között osztályvezető
főorvos, 2002-2007 között tudományos-oktatási igazgató, azóta ugyanott
tudományos-oktatási szaktanácsadó. 1978-tól pszichiáter szakorvos,
1980-ban farmakológus képesítést nyert. 1984-1986 között a Duke Egyetem
vendégprofesszora volt. 2007 óta címzetes egyetemi tanár. Kutatási
területe a biológiai pszichiátria, a gyógyszerkutatás, az agyi
transzmitterek, a depresszió és az öngyilkosság. Tíz kötet szerzője.</p></div></span><span class="gmail-custom-text-style gmail-highlight-style2 gmail-highlight-style2-block"><div class="gmail-highlightBlock-style2-content"><p>Az interszex emberekből <a href="https://mandiner.hu/hirek/2020/04/hintalovon-yelon-lmbtq" target="_blank">itt</a> és <a href="https://mandiner.hu/velemeny/2023/07/most-akkor-leteznek-nembinarisok-vagy-sem" target="_blank">itt</a> olvashat bővebben. Az <a href="https://mandiner.hu/cimke/imane-khelif" target="_blank">előzményekről itt olvashat</a>.</p></div></span></div></span>
</div><br></div>