<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV> </DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B></B> </DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000">
<DIV>Igen fontos pénzügyi hivatalokat is betölthettek, egészen az
Aranybulla kiadásáig .</DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: #f5f5f5">
<DIV style="font-color: black"><B>From:</B> <A
title=laszlo.bajak@gmail.com>László Baják</A> </DIV>
<DIV><B>Sent:</B> Tuesday, July 16, 2024 5:57 PM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> Re: [Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099.
júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg,
megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'>
<DIV dir=ltr><SPAN
style="FONT-SIZE: medium; FONT-FAMILY: calibri; COLOR: rgb(0,0,0)">(A vallási
tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt
".</SPAN> Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar
királyság kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak
háborítatlanul éltek az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is
betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu Hamid al
Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a muszlimokat, de a
népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a királynak. Ellentétben
pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti őket a császár. stb
</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>Emoke Greschik <<A>greschem@gmail.com</A>>
ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H, 21:17):<BR></DIV>
<BLOCKQUOTE class=gmail_quote
style="PADDING-LEFT: 1ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex">
<DIV dir=ltr>Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.<BR>
<DIV>
<DIV class=gmail_quote>
<DIV class=gmail_attr dir=ltr>---------- Forwarded message ---------</DIV>
<DIV dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: calibri; COLOR: rgb(0,0,0)">
<DIV> </DIV>
<DIV
style="FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: calibri; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: rgb(0,0,0); FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline">
<DIV style="FONT: 10pt tahoma">
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Kedves Lista !</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán
emlékeztek arra hogy többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak
összehozni némi kíméletet a háború áldozataival szemben .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Jeruzsálem elfoglalásának története azért is
kiemelten szörnyű mert javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az
üdvözülés reményben mentek a szent földre .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt
kihagyott nyilván nem könnyű nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból
tudom .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>-a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem
tudta volna megállítani ha csak nem rendelkezett valami különleges karizmával
mert a csatlósok rablási vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a
vérfürdő nem vallási düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők
elleni erőszak velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai
elfoglalták a latin kereszténység központját Rómát ahol szintén
keresztények éltek 20 000 római lakost öltek meg rablás és erőszak közben
Sacco di Roma 1527 május 6 . )</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>- a vérengzést nem a keresztény sereg
parancsnoksága rendelte sőt azt kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban
feltartoztathatatlanok voltak a rablásban és a nők elleni
(általában halálos ) erőszakban sőt elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a
muszlimok és a zsidók elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi
lakost has felmetszéssel öltek meg .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>-az elit lovagok több helyen megpróbálták a
templomokba menekült lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege
félrelökte őket az elképesztő rablási vágyukban .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>-végül a fellegvárba menekült moszlim
parancsnokot a bemenekült védőket és nem ismert számú lakost sikerült
megkímélni őket a lovagoknak aztán sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor
már megtudták fegyelmezni saját katonáikat .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>- Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és
többi megalakult Szent –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát
vezetett be a Szent _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen
volt ) és viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim
lakossággal .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>-ekkor már látszódtak az európai törvényesség
kezdetei a moszlim lakosság nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan
annyi adót szedtek mint amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim
urak sem így tették mindig .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben
kellett elmondanom egy művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a
munkatársaimat ) hogy keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek
Jeruzsálem elfoglalásakor az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az
interneten írni de meglepődött a válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből
a történetből .</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei
királyság “ című filmjét ami a konkrét események és szereplők tekintetében
pontatlan szokás szerint de ugyan akkor viszont nagyon jó korrajz
jól látszik a filmben muszlimok és keresztények egymás iránti vallási
toleranciáját (ami napjainkban szinte ki ment a divatból főleg muszlim
oldalról ) és a bizonyos kíméletet a harcok közepette .(a keresztes háborúk
nem minden szereplője volt kíméletes az ellenféllel ).</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv
.---:</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri>Üdv. Egon</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT size=3 face=Calibri></FONT> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><B>From:</B> <A title=greschem@gmail.com>Emoke Greschik</A> </DIV>
<DIV style="BACKGROUND: rgb(245,245,245)">
<DIV><B>Sent:</B> Monday, July 15, 2024 7:31 PM</DIV>
<DIV><B>To:</B> <A title=grem@turul.banki.hu>grem@turul banki. hu</A> </DIV>
<DIV><B>Subject:</B> [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem
ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek
általi vérengzést</DIV></DIV></DIV>
<DIV> </DIV></DIV>
<DIV
style="FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: calibri; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: rgb(0,0,0); FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline">
<DIV dir=ltr>
<H1>A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl
korán meghalt</H1>
<P><B>Kilencszázhuszonöt<SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)"> éve,
1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma</SPAN></B>. Hogyan zajlott le
a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">mesélt nekünk Kovács Örs
történészt</SPAN></B>. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint<B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)"> a keresztesek <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">által rendezett vérfürdő
</SPAN>megelőzhető lett volna.</SPAN></B></P>
<P><A>Vizvári Soma</A></P>
<P><A>https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt</A>
<BR></P>
<P><B>Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett
történet az, amikor <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a
keresztesek a győztes roham </SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">után vérfürdőt rendeztek</SPAN>.
Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">viták vannak, hogy hányan estek
áldozatul a <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">mészárlásnak</SPAN>.</SPAN></B></P>
<P>Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb becslés
között.</P>
<P><B>Mi a két véglet?</B></P>
<P>Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig
becsülik<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">. Az új területek
elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a hadjárat három éve alatt
folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához körülbelül 15 000 keresztes
kezdett hozzá</SPAN></B>. <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Jeruzsálem lakosságát 20 000 főre
szokták becsülni</SPAN></B>. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház
megbecsülni<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">. A muszlim
védők attól tartottak, hogy a keresztény lakosok elárulják őket, inkább
száműzték őket, nem a halomra ölésüket választották. Így jelentősen
csökkenhetett a lakosok száma, </SPAN></B>hiszen a három monoteista vallás
hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Más történészek arról beszélnek,
hogy a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így több tízezer fővel
nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is lehetett</SPAN></B>. Egy
korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat említ. Azaz a 3 000-től
70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok számát illetően. <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Valójában nem tudjuk a város
lakosságát az ostrom pillanatában megbecsülni.</SPAN></B></P><SPAN>
<DIV>
<P>Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos,
hogy <B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">a mészárlás <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">sajnos </SPAN>megtörtént.
</SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P>Azt is tudjuk, hogy <B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a
keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét fél </SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">követett el <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a másikkal </SPAN>szemben
merényleteket, gyilkosságokat, mészárlásokat. </SPAN></B></P>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A korábbi évszázadok
muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a közél-keleti zsidó közösségeket
olykor igencsak <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">megtizedelték</SPAN></SPAN></B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">,</SPAN> például Alexandriában
629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban. </P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A 11. században <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">is</SPAN> </SPAN></B>történtek
hasonló esetek, <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">amikor</SPAN></B> <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a zsidók és keresztények</SPAN></B>
<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">elleni <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">muszlim</SPAN> pogromok indultak,
</SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P>például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
mészárlás.</P><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Van olyan forrás, amely
szerint a keresztesek <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">szabad
elvonulást engedtek</SPAN> a végső roham előtt.</B></P>
<P>Azt azért tudjuk, hogy<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">
rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a városban. A zsidó lakosság többsége
is ottmaradt, nagy részük az egyik zsinagógában gyűlt össze, melyet a
keresztesek rájuk <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">gyújtottak</SPAN></SPAN></B>.
Lehet, hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de
azt senki se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt
biztos, hogy egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet.
<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Akkori mércével rendkívül
nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről elképesztő
erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék esélye volt a
győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.</SPAN></B></P>
<P><B>Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?</B></P>
<P>Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel
küzdött az ostromló sereg. <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Június 7-én érték el Jeruzsálem
térségét, addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte.
</SPAN></B>Ismert, mennyire <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">vízhiányos területr</SPAN></B>ől
van szó. <B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Ez már önmagában
óriási csapás volt a keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy a
környéken a muszlimok mindent elégettek</SPAN></B>, így nem volt miből
ostromgépeket építeni. <B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A
megérkezés utáni hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy
voltak, neki a falaknak</SPAN></B>. Ez nem volt sikeres. <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Kiderült, hogy így nem fogják
bevenni a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost és
kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak
elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. </SPAN></B></P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Szerencséjükre
megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát, szerszámait és a
legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz</SPAN></B>. Onnan lett szeg
és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és<B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)"> valamennyi utánpótlás is érkezett.
</SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A védőknek voltak
felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget
Egyiptomból.</B></P></DIV>
<DIV></DIV></SPAN><SPAN></SPAN><SPAN>
<DIV>
<DIV
id=m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868gmail-adoceanhuxajedrrnbt></DIV></DIV></SPAN><SPAN>
<DIV></DIV>
<DIV>
<P><B>Hogy nézett ki <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a döntő
csata?</SPAN></B></P>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Csak július 13-ára lettek
készen nagyjából a tornyok. Július 14-én indították a támadást a Sion-hegy
felőli, keleti falra. </B></P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Egész éjjel tartó,
pokoli küzdelmek </SPAN></B>árán tudták eljuttatni a falig a tornyokat. Ne
felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is, hogy egyáltalán a
torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a középkorban ezek
mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek. </P></DIV></SPAN>
<P>Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
támadást a keleti fal ellen. </P><SPAN>
<DIV>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A védők se tétlenkedtek,
mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták görög tűzzel fölgyújtani a
tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek, vizes bőrökkel fedték el az
ostromtornyokat. </B></P></DIV></SPAN>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Másnap reggelre
sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a tornyokkal, akkor
kezdődött meg az átkelés a falra</SPAN></B>. Ezt úgy kell elképzelni, mintha
egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy hídfőállást kiépíteni.
</P><SPAN>
<DIV>
<P>A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az
ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak. </P></DIV></SPAN>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Attóla pillanattól kezdve
ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül elfoglalni, a támadó sereg be tud
özönleni a létrákon, utána ahogy nő az ostromlók létszáma a váron belül, egyre
nagyobb az esély rá, hogy valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél
körül sikerült a kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és
bemászni. A falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a
Heródes-kaput a fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek
nem maradt esélye a támadókkal szemben. </B></P>
<P><B>Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
korabeli krónikás azt is írja, hogy <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a keresztesek Salamon templomába is
betörtek, ahol <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">szintén
mészárlást rendeztek </SPAN></SPAN></B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,255)"><B>és „kantárig érő vérben
gázoltak”. </B></SPAN></P>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">A mészárlás valóban
óriási volt</SPAN></B>, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy jellemző
középkori kép, nem kell szó szerint venni. </P></DIV></SPAN>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">A vérontás </SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">után a keresztesek aztán
</SPAN><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">elérzékenyülve
vonultak át <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">az Úr
sírjá</SPAN>hoz imádkozni.</SPAN> Ez a kronológia igen furcsán hangzik.
Mondhati, <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">groteszk.</SPAN></B></P><SPAN>
<DIV>
<P>Ez a történet <B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a
középkori vallásosság </SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">talán legszélsőségesebb
megnyilvánulása. </SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Nyilvánvalóan sosem
lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a vallásos lelkület, amely
ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok, akik elindultak a
Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a keresztes
jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául, hogy „Isten így
akarja”, vagy „Isten akarata</SPAN></B>”. A hadjáratokat elsősorban a vallási,
a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási motiváció tartotta életben.
<B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Ez a fanatizmus mindkét
fél körében jellemző volt. Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is,
<U>akik jóval toleránsabbak voltak</U>. <U>Nem </U>igaz az, hogy minden
keresztes vagy muszlim <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">vérszomjas fenevad</SPAN> lett
volna.</SPAN></B> </P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A vallási fanatizmus
viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez<SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"> </SPAN></SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">mutatkozott meg abban, hogy a
vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,</SPAN></B> <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">és imáikban még akár <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">Isten bocsánatát</SPAN> <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">is kérték</SPAN></SPAN></B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">.</SPAN></P></DIV></SPAN>
<P><B>Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
helyeselte, beleértve az elkövetőket is<SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">. Az Egyház hogyan állt
hozzá?</SPAN></B></P>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Két fontos egyházi
szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">II. Orbán pápa</SPAN> ugyan még élt
a város bevétele napján, de mire a hír <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">Rómába </SPAN>eljutott, már
elhunyt. Ő volt az<SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)"> a
pápa</SPAN>, aki az első keresztes hadjáratot meghirdette. A másik pedig, akit
Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy
püspöke</SPAN></B>. </P><SPAN></SPAN>
<P><B style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A pápa őt bízta meg a
keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával. A keresztes hadjárat
ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem társadalmi és vallási mozgalom
is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai jelenlétet. </B></P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">A püspök kiváló
szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek örvendett a seregben.
Becsületes, imádságos életet élő ember volt. <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)"></SPAN></SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">Sajnos út közben, 1098-ban
tífuszjárvány következtében meghalt.</SPAN></B> <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">Könnyen lehet, ha Adhemar jelen van
a jeruzsálemi ostromnál, akkor<SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"> ez a mészárlás</SPAN> nem <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">történik meg</SPAN></SPAN></B>. Ezt
abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig nagyon ügyesen bánt a
kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is, hogy megfékezze őket.
Személy szerint úgy hiszem, <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">Adhemar megakadályozta volna <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">az 1099-es vérfürdőt.
</SPAN></SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P>Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.
</P><SPAN>
<DIV>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">Az igazság kedvéért azt
is meg kell említeni</SPAN></B>, <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">hogy</SPAN></B> <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a hadjárat következtében létrejövő
keresztes államokban a korhoz képest</SPAN></B> <B><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">nagyfokú vallási tolerancia volt
jellemző. </SPAN></B></P></DIV></SPAN>
<P><B><SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">A muszlimok és a zsidók
szabadon gyakorolhatták a vallásukat, meggazdagodhattak és akár alacsonyabb
szintű hivatalokhoz is hozzájutottak. <SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">A korban </SPAN>szokatlanul
igazságos ítélkezés zajlott <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">a
jeruzsálemi udvarban</SPAN></SPAN><SPAN
style="BACKGROUND-COLOR: rgb(217,234,211)">. Ha kellett, templomos lovagokat
is felkötöttek, <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">ha
megszegték</SPAN> <SPAN style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,242,204)">a
törvényeket</SPAN>. A keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek
muszlimok vagy zsidók javára keresztényekkel szemben. </SPAN></B></P><SPAN>
<DIV>
<H3>Névjegy</H3>
<P><B>Kovács Örs</B> történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos
tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készített
középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik szerzője, több
szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok
alakulása a XX. században.</P></DIV></SPAN>
<DIV
id=m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2><BR>
<TABLE style="BORDER-TOP: rgb(211,212,222) 1px solid; COLOR: rgb(0,0,0)">
<TBODY>
<TR>
<TD style="WIDTH: 55px; PADDING-TOP: 13px"><A><IMG
style="HEIGHT: 29px; WIDTH: 46px" alt="" width=46 height=29></A></TD>
<TD
style="FONT-SIZE: 13px; FONT-FAMILY: arial,helvetica,sans-serif; WIDTH: 470px; COLOR: rgb(65,66,78); PADDING-TOP: 12px; LINE-HEIGHT: 18px">Vírusmentes.<A
style="COLOR: rgb(68,83,234)">www.avg.com</A></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV></DIV>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR><A>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV></DIV></DIV></DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
rel=noreferrer>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></DIV></DIV></DIV>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel=noreferrer
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></BLOCKQUOTE></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV>
<P>
<HR>
_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></DIV></DIV></DIV></BODY></HTML>