<div dir="ltr"><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:medium">(A vallási tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt ".</span> Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar királyság kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak háborítatlanul éltek az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu Hamid al Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a muszlimokat, de a népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a királynak. Ellentétben pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti őket a császár. stb </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H, 21:17):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.<br><div><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">---------- Forwarded message ---------</div><div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:12pt;font-family:Calibri;color:rgb(0,0,0)">
<div> </div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:Calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div style="font:10pt tahoma">
<div><font size="3" face="Calibri">Kedves Lista !</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán
emlékeztek arra hogy többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak
összehozni némi kíméletet a háború áldozataival szemben .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Jeruzsálem elfoglalásának története azért is
kiemelten szörnyű mert javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az
üdvözülés reményben mentek a szent földre .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt
kihagyott nyilván nem könnyű nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból tudom
.</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">-a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem
tudta volna megállítani ha csak nem rendelkezett valami különleges karizmával
mert a csatlósok rablási vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a
vérfürdő nem vallási düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők elleni
erőszak velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai elfoglalták a
latin kereszténység központját Rómát ahol szintén keresztények éltek 20
000 római lakost öltek meg rablás és erőszak közben Sacco di Roma 1527 május 6 .
)</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">- a vérengzést nem a keresztény sereg
parancsnoksága rendelte sőt azt kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban
feltartoztathatatlanok voltak a rablásban és a nők elleni (általában
halálos ) erőszakban sőt elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a muszlimok és
a zsidók elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi lakost has
felmetszéssel öltek meg .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-az elit lovagok több helyen megpróbálták a
templomokba menekült lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege
félrelökte őket az elképesztő rablási vágyukban .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-végül a fellegvárba menekült moszlim
parancsnokot a bemenekült védőket és nem ismert számú lakost sikerült megkímélni
őket a lovagoknak aztán sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor már
megtudták fegyelmezni saját katonáikat .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">- Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és
többi megalakult Szent –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát
vezetett be a Szent _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen
volt ) és viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim
lakossággal .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-ekkor már látszódtak az európai törvényesség
kezdetei a moszlim lakosság nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan
annyi adót szedtek mint amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim
urak sem így tették mindig .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben
kellett elmondanom egy művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a
munkatársaimat ) hogy keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek
Jeruzsálem elfoglalásakor az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az interneten
írni de meglepődött a válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből a történetből
.</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei
királyság “ című filmjét ami a konkrét események és szereplők tekintetében
pontatlan szokás szerint de ugyan akkor viszont nagyon jó korrajz
jól látszik a filmben muszlimok és keresztények egymás iránti vallási
toleranciáját (ami napjainkban szinte ki ment a divatból főleg muszlim
oldalról ) és a bizonyos kíméletet a harcok közepette .(a keresztes háborúk nem
minden szereplője volt kíméletes az ellenféllel ).</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv
.---:</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Üdv. Egon</font></div>
<div> </div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><b>From:</b> <a title="greschem@gmail.com">Emoke Greschik</a> </div>
<div style="background:rgb(245,245,245)">
<div><b>Sent:</b> Monday, July 15, 2024 7:31 PM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.banki.hu">grem@turul banki. hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem
ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek
általi vérengzést</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:Calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div dir="ltr">
<h1>A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl korán
meghalt</h1>
<p><b>Kilencszázhuszonöt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> éve,
1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma</span></b>. Hogyan zajlott le a
történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mesélt nekünk Kovács Örs
történészt</span></b>. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a keresztesek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">által rendezett vérfürdő
</span>megelőzhető lett volna.</span></b></p>
<p><a>Vizvári
Soma</a></p>
<p><a>https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt</a>
<br></p>
<p><b>Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett történet
az, amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a keresztesek a
győztes roham </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">után
vérfürdőt rendeztek</span>. Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal
kapcsolatban már <span style="background-color:rgb(217,234,211)">viták vannak,
hogy hányan estek áldozatul a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mészárlásnak</span>.</span></b></p>
<p>Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb becslés
között.</p>
<p><b>Mi a két véglet?</b></p>
<p>Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig
becsülik<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Az új területek
elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a hadjárat három éve alatt
folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához körülbelül 15 000 keresztes
kezdett hozzá</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Jeruzsálem lakosságát 20 000 főre
szokták becsülni</span></b>. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház
megbecsülni<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. A muszlim védők
attól tartottak, hogy a keresztény lakosok elárulják őket, inkább száműzték
őket, nem a halomra ölésüket választották. Így jelentősen csökkenhetett a
lakosok száma, </span></b>hiszen a három monoteista vallás hívei nagyjából
arányosan élhettek Jeruzsálemben. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Más történészek arról beszélnek, hogy
a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így több tízezer fővel nőhetett
Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is lehetett</span></b>. Egy korabeli arab
forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat említ. Azaz a 3 000-től 70 000-ig bármi
elképzelhető az áldozatok számát illetően. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Valójában nem tudjuk a város
lakosságát az ostrom pillanatában megbecsülni.</span></b></p><span>
<div>
<p>Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos,
hogy <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a mészárlás <span style="background-color:rgb(217,234,211)">sajnos </span>megtörtént.
</span></b></p></div></span>
<p>Azt is tudjuk, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét fél </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">követett el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a másikkal </span>szemben
merényleteket, gyilkosságokat, mészárlásokat. </span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A korábbi évszázadok
muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a közél-keleti zsidó közösségeket
olykor igencsak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megtizedelték</span></span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> például Alexandriában
629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban. </p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 11. században <span style="background-color:rgb(234,209,220)">is</span> </span></b>történtek
hasonló esetek, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a zsidók és keresztények</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elleni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">muszlim</span> pogromok indultak,
</span></b></p></div></span>
<p>például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
mészárlás.</p><span></span><span>
<div></div></span><span>
<div>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Van olyan forrás, amely szerint
a keresztesek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szabad elvonulást
engedtek</span> a végső roham előtt.</b></p>
<p>Azt azért tudjuk, hogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a városban. A zsidó lakosság többsége is
ottmaradt, nagy részük az egyik zsinagógában gyűlt össze, melyet a keresztesek
rájuk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyújtottak</span></span></b>. Lehet,
hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de azt senki
se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt biztos, hogy
egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Akkori mércével rendkívül nagyszabású
csatáról beszélünk, amely mindkét részről elképesztő erőfeszítéseket igényelt és
nagyjából ötven-ötven százalék esélye volt a győzelemre a védőknek és a
támadóknak egyaránt.</span></b></p>
<p><b>Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?</b></p>
<p>Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel küzdött
az ostromló sereg. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Június
7-én érték el Jeruzsálem térségét, addigra a védelem az összes környező kutat
megmérgezte. </span></b>Ismert, mennyire <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">vízhiányos területr</span></b>ől van
szó. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ez már önmagában óriási
csapás volt a keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy a környéken a
muszlimok mindent elégettek</span></b>, így nem volt miből ostromgépeket
építeni. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A megérkezés utáni
hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy voltak, neki a
falaknak</span></b>. Ez nem volt sikeres. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kiderült, hogy így nem fogják bevenni
a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost és
kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak
elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. </span></b></p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szerencséjükre
megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát, szerszámait és a legénységét
mind fel tudták használni az ostromhoz</span></b>. Onnan lett szeg és kampó,
eszközök az ostromtornyok építéséhez, és<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> valamennyi utánpótlás is érkezett.
</span></b></p></div></span>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A védőknek voltak felhalmozott
tartalékaik, és várták a felmentő sereget Egyiptomból.</b></p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868gmail-adoceanhuxajedrrnbt"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p><b>Hogy nézett ki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a döntő
csata?</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Csak július 13-ára lettek
készen nagyjából a tornyok. Július 14-én indították a támadást a Sion-hegy
felőli, keleti falra. </b></p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egész éjjel tartó, pokoli
küzdelmek </span></b>árán tudták eljuttatni a falig a tornyokat. Ne felejtsük
el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is, hogy egyáltalán a torony el
tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a középkorban ezek mekkora közös
erőfeszítéseket igényeltek. </p></div></span>
<p>Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
támadást a keleti fal ellen. </p><span>
<div>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A védők se tétlenkedtek,
mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták görög tűzzel fölgyújtani a
tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek, vizes bőrökkel fedték el az
ostromtornyokat. </b></p></div></span>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Másnap reggelre sikerült
egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a tornyokkal, akkor kezdődött meg
az átkelés a falra</span></b>. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy flotta
megpróbálna kikötni valahol és ott egy hídfőállást kiépíteni. </p><span>
<div>
<p>A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az ostromlók
egy falszakaszt elfoglaljanak. </p></div></span>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">Attóla pillanattól kezdve
ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül elfoglalni, a támadó sereg be tud özönleni
a létrákon, utána ahogy nő az ostromlók létszáma a váron belül, egyre nagyobb az
esély rá, hogy valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél körül sikerült a
kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és bemászni. A
falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a Heródes-kaput a
fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek nem maradt esélye
a támadókkal szemben. </b></p>
<p><b>Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
korabeli krónikás azt is írja, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a keresztesek Salamon templomába is
betörtek, ahol <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szintén
mészárlást rendeztek </span></span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>és „kantárig érő vérben
gázoltak”. </b></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A mészárlás valóban
óriási volt</span></b>, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy jellemző
középkori kép, nem kell szó szerint venni. </p></div></span>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A vérontás </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">után a keresztesek aztán </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elérzékenyülve vonultak át <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Úr sírjá</span>hoz
imádkozni.</span> Ez a kronológia igen furcsán hangzik. Mondhati, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">groteszk.</span></b></p><span>
<div>
<p>Ez a történet <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a középkori
vallásosság </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">talán
legszélsőségesebb megnyilvánulása. </span></b></p></div></span>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nyilvánvalóan sosem lett
volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a vallásos lelkület, amely ilyen
mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok, akik elindultak a Szentföldre,
hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a keresztes jelmondatot, hogy „Deus
lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául, hogy „Isten így akarja”, vagy „Isten
akarata</span></b>”. A hadjáratokat elsősorban a vallási, a hitéleti motiváció
indította el és ez a vallási motiváció tartotta életben. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ez a fanatizmus mindkét fél körében
jellemző volt. Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is, <u>akik jóval
toleránsabbak voltak</u>. <u>Nem </u>igaz az, hogy minden keresztes vagy muszlim
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">vérszomjas fenevad</span> lett
volna.</span></b> </p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A vallási fanatizmus
viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mutatkozott meg abban, hogy a
vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">és imáikban még akár <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten bocsánatát</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">is kérték</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></p></div></span>
<p><b>Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
helyeselte, beleértve az elkövetőket is<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Az Egyház hogyan állt
hozzá?</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Két fontos egyházi
szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">II. Orbán pápa</span> ugyan még élt a
város bevétele napján, de mire a hír <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Rómába </span>eljutott, már elhunyt.
Ő volt az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a pápa</span>, aki az
első keresztes hadjáratot meghirdette. A másik pedig, akit Jeruzsálem
pátriárkájának szánt a nyugati egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy
püspöke</span></b>. </p><span></span>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A pápa őt bízta meg a keresztes
hadjárat szervezésével, koordinálásával. A keresztes hadjárat ugyanis nemcsak
katonai offenzíva volt, hanem társadalmi és vallási mozgalom is, amelyhez
Adhemar biztosította a pápai jelenlétet. </b></p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A püspök kiváló szervezői
képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek örvendett a seregben. Becsületes,
imádságos életet élő ember volt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sajnos út közben, 1098-ban
tífuszjárvány következtében meghalt.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Könnyen lehet, ha Adhemar jelen van a
jeruzsálemi ostromnál, akkor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ez
a mészárlás</span> nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">történik
meg</span></span></b>. Ezt abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig
nagyon ügyesen bánt a kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is, hogy
megfékezze őket. Személy szerint úgy hiszem, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Adhemar megakadályozta volna <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az 1099-es vérfürdőt.
</span></span></b></p></div></span>
<p>Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.
</p><span>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az igazság kedvéért azt
is meg kell említeni</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a hadjárat következtében létrejövő
keresztes államokban a korhoz képest</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nagyfokú vallási tolerancia volt
jellemző. </span></b></p></div></span>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A muszlimok és a zsidók
szabadon gyakorolhatták a vallásukat, meggazdagodhattak és akár alacsonyabb
szintű hivatalokhoz is hozzájutottak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A korban </span>szokatlanul igazságos
ítélkezés zajlott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jeruzsálemi
udvarban</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Ha
kellett, templomos lovagokat is felkötöttek, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha megszegték</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a törvényeket</span>. A keresztény
bíróságok minden további nélkül ítélkeztek muszlimok vagy zsidók javára
keresztényekkel szemben. </span></b></p><span>
<div>
<h3>Névjegy</h3>
<p><b>Kovács Örs</b> történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos
tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készített
középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik szerzője, több
szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok
alakulása a XX. században.</p></div></span>
<div id="m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222);color:rgb(0,0,0)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:13px"><a><img style="height: 29px; width: 46px;" alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td style="font-size:13px;font-family:arial,helvetica,sans-serif;width:470px;color:rgb(65,66,78);padding-top:12px;line-height:18px">Vírusmentes.<a style="color:rgb(68,83,234)">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table></div></div>
<p>
</p><hr>
_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><p></p></div></div></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>