<div dir="ltr">
<h2>A marxista gondolatgyár, amely felforgatta a Nyugatot</h2> <h1>A Frankfurti Iskola</h1>
<div><a href="https://demokrata.hu/vilag/a-frankfurti-iskola-766045/" target="_blank">https://demokrata.hu/vilag/a-frankfurti-iskola-766045/</a></div><div><span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amerika és Nyugat-Európa
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szembefordult </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a saját történelmé</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">vel, az elnyomás és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a más kultúrák</span>kal
szembeni igazságtalanság végtelen sorozatának látja.</span></b> Nem hisz
küldetésében, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűntudat gyötri. Ettől úgy próbál szabadulni, hogy tágra
nyitja a kaput vele szemben ellenséges emberek és kultúrák előtt</span></b>. Hogyan
jutottunk idáig?</span></div>
<div>
<div>
<a href="https://demokrata.hu/vilag/" target="_blank">
<span>Világ</span>
</a>
<span> / </span>
2023.12.18.</div><div>
<p>Ennek megértéséhez éppen száz évvel kell visszamennünk egy rövid filozófia- és eszmetörténeti kirándulásra.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1923-ban
alapítják meg azt a társadalomkutatási intézetet, ami Frankfurti Iskola
néven válik híressé</span></b>. Német nyelvterületen ez az első <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">marxista
felsőoktatási intézmény</span></b>. Bölcsőjénél<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ott volt <i>Lukács György</i> is. <i>Hitler</i>
hatalomra jutásával működésük</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellehetetlenült</span></b>, hiszen nemcsak
marxisták, de szinte kivétel nélkül zsidó származásúak is voltak. Ezért
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1935-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">New Yorkba, a Columbia Egyetem<span style="background-color:rgb(234,209,220)">re </span></span>költöztek</span></b>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A meghatározó nevek
</span></b><u><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Max Horkheimer, Erich Fromm, Theodor Adorno és Herbert Marcuse</i> </span></u></span><u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">voltak, ’56-tól csatlakozott hozzájuk <i>Jürgen Habermas.</i></span></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i>Heller Ágnes</i></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">már a 3. generáció tagja volt.</span></b></p> <p>Amit <i>Marx</i>
a XIX. században nem írhatott meg, azt akarták vegyes filozófiai
háttérrel, de alapvetően marxista szemszögből feldolgozni. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A fő
probléma</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">amivel szembe kellett nézniük, hogy a munkásosztály <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem volt
hajlandó</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> forradalmat kirobbantani </span></b>a legfejlettebb tőkés államokban, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">sőt,
Németországban a nácik mögé állt</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amerikában viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fogyasztói
társadalom</span>mal szembesültek</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ami</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">végképp illuzórikussá tette</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
proletárforradalmat.</span></b></p> <p>Interdiszciplináris – filozófiai,
szociológiai, pszichológiai – megközelítéssel a fejlett tőkés
társadalmon belüli viszonyokat elemezték marxista elvi alapon, a
társadalom megváltoztatásának igényével. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Elvetették az objektivitás
fogalmá</b>t, <b>mondván, hogy</b> </span>a megismerés tárgya maga is történelmi és
társadalmi folyamatokba van ágyazva. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>maga</b> <b>a kutató</b> <b>is történelmi
termék. Emiatt</b> <b>a tudás nem</b> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">pártatlan</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> hiszen a mindenkori uralmi-hatalmi
viszonyok között jött létre. </span></b>Vagy a fennálló elnyomást szolgálja, vagy a
felszabadulást, harmadik út nincs. A Frankfurti Iskola szerint a
megismerésnek társadalomkritikává és a társadalmi cselekvés, a
társadalomátalakítás mozgatórugójává kell válnia. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kritikainak nevezték
elméletüket, amellyel <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a társadalmi ellentmondások</span>at vizsgálták</span></b>. Attól
kritikai – állították –, hogy az igazságtalanságot és jogtalanságot
életben tartó ideológiákat és hiedelmeket bírálja, feltárja a hatalmi és
az elnyomó struktúrákat, célja pedig az emancipáció, a felszabadulás.
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha ők<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a kritikusok, </span>akkor ellenfeleik természetesen nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kritikusok</span>,
hanem az igazságtalan társadalmi viszonyok védelmezői, akik fenn akarják
tartani az elnyomást…</span></b></p><hr><div style="height:10px" aria-hidden="true"></div> <p> </p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
iskolához tartozó elméletalkotók </span></b>az ortodox marxizmustól eltérően
alaposan tanulmányozták a kortárs pszichológiát<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. Össze akarták békíteni a
marxizmust </span></b><i>Freud</i> tanaival (bár magának Freudnak nagyon rossz véleménye volt róluk). <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A hozzájuk közel álló <i>Wilhelm Reich</i>
azt írta, hogy a burzsoá szexuális elfojtás és annak tudat alatti
hatásai a neurózisok fő okai. </span></b>Az volt az elképzelése, hogy<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a bűntudattól
mentes szexuális élet lenne a legjobb terápia e neurózisok kezelésére</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A szégyentől és az elnyomástól való felszabadulás<span style="background-color:rgb(246,178,107)"> csak </span>egy nem autoriter
erkölcs révén valósulhat meg</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ami viszont csak olyan gazdasági
rendszerből származhat, amely képes volt legyőzni és megszüntetni az
<span style="background-color:rgb(246,178,107)">elnyomást</span>.</span></b> Szerinte a neurózisokat és érzelmi zavarokat a kapitalista és
tekintélyelvű struktúra termelte ki. A kapitalizmus szétzúzásával és<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
szocialista társadalom felépítésével ezek a pszichológiai zavarok
lehetetlenné válnának</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A család</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ot az elnyomó polgári társadalom
modelljének tartotta, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekek</span> korai szexualizálásában kereste a
kiutat. </span></b><i>„A gyermek természetes szexualitásának, különösen genitális
szexualitásának elfojtása a gyermeket félénkké, szégyenlőssé,
engedelmessé, a tekintélytől félővé teszi, jóvá és tekintélyelvű
értelemben véve alkalmazkodóvá teszi; megbénítja a lázadó erőket, mert
minden lázadás szorongással terhelt”</i> – írta A fasizmus
tömegpszichológiája című könyvében. Ebben megláthatjuk a mai baloldali
ideológiák egyik vonulatának a forrását.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A kritikai
teoretikusok közös álláspontja az volt, hogy a társadalmi patológia
formái a racionalitás hiányosságaihoz kapcsolódnak</span></b>, amelyek viszont az
elme pszichológiai állapotával mutatnak összefüggést. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Azt, hogy mi
racionális, persze ők mondták meg.</span></b></p> <p>Ezzel az elmélet hívei
számára <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hiedelmeik vitathatatlan igazságokká váltak</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">minden
ellenérv</span> csak társadalmi konstrukció, ami a fennálló viszonyok
igazolását szolgálja; ellenfeleik az elnyomásban érdekeltek. </span></b>A kritikai
elmélet mondja meg, milyen társadalmi viszonyok irracionálisak, és
milyen pszichológiai következményei vannak. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ők vágtak vissza elsőként
pszichiátriai fogalmakkal a politikai ellenfelek bírálatára, például ők
vezették be az „<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i>autoriter személyiség</i>”</span> fogalmát. Ezáltal <span style="background-color:rgb(255,242,204)">minden </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">vitapartnerük</span>et diszkvalifikálhatták.</span></b></p><div id="m_7049780189985131825m_-7851225773173367915m_-7533074537663305544m_-4895936025646654755m_8848872353124866189gmail-Demokrata_normal_content_2_3" style="width:100%;height:auto"><div id="m_7049780189985131825m_-7851225773173367915m_-7533074537663305544m_-4895936025646654755m_8848872353124866189gmail-google_ads_iframe_/22652647,23127888001/Demokrata_normal_content_2_2__container__" style="width:1px;height:1px"></div></div>
<p>Rájuk is érvényes <i>Csurka István</i> mondása: ezek nem akarnak versenyezni, a zsűriben szeretnek ülni!</p> <p>Mivel náciellenességük minden vitán felül állt, elfogadták a fasizmus bírálatát is tőlük, amiben <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">t<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ekintélytisztelet</span></span>et és a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">„</span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)">patriarchális család</span>ot</i>” összemosták a fasizmussal.</span></b></p><p>
</p><p></p> <div>Max Horkheimer és Theodor Adorno 1964-ben</div> <p>A Frankfurti
Iskola egyik alapművét, A felvilágosodás dialektikáját Adorno és
Horkheimer együtt írták az amerikai száműzetésben. Arra a pesszimista
következtetésre jutottak, hogy nehéz egy hamis rendszer ellen fellépni,
amely a „kultúriparon” keresztül folyamatosan hamis tudatosságot teremt a
körülöttünk lévő világról, olyan mítoszokra és torzításokra alapozva,
amelyeket szándékosan terjesztenek az uralkodó osztály érdekében.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kultúrakritikájuk
és pszichológiai megközelítésük lehetővé tette, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">azok </span>is sértve és
elnyomva érezzék <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magukat,</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">akik amúgy remek körülmények között</span> éltek</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezzel utat nyitott annak, hogy a hűtlenné váló <span style="background-color:rgb(217,234,211)">proletariátus</span> helyébe a
lázadásra amúgy is hajlamos <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ifjúság</span>ot léptessék a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> kapitalizmus</span> elleni
harcukban.</span></b> A szexuális forradalom hirdetése – amit a sors iróniájaként
az általuk kárhoztatott tömegkultúra is felkapott – és a család bírálata
sokat segített a népszerűsítésében. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ifjúság </span>felszabadítva érezhette
magát: felszabadították<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kultúra, a hagyomány tisztelete és
elsajátításának követelménye</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">alól, hiszen </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az </span></b>c<b><span style="background-color:rgb(246,178,107)">sak az uralkodó osztály
érdekét szolgálta. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Felszabadították <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szexuális kapcsolattal járó
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">felelősség és érzelmi kötelék</span>, </span>valamint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az apai tekintély és az anyai
féltés </span>alól.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Herbert Marcuse aktívan részt vett a balos (polgárjogi, háború elleni) diákmozgalmakban</span></b>. A „<i>jog az ellenálláshoz</i>”
az ő találmánya, a szólásszabadságról meg úgy gondolta, hogy a
fennállót legitimáló beszéd nem tolerálható. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Már nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">proletariátus</span>tól,
hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a színes </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">bőrűek</span>től, a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nők</span>től és a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fiatalok</span>tól várta a radikális
társadalmi változást</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A 70-es években érdeklődése <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a feminizmus és a
környezetvédelem</span> felé fordult.</span></b></p> <p>Tanítványa és munkatársa, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i>Rudi Dutschke</i> nyugatnémet diákvezér 1967 körül fogalmazta meg a „<i>hosszú menetelés az intézményekbe</i>” gondolatát</span></b>. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Dutschke Lukácstól, <i>Maótól</i> és <i>Guevarától</i>
is tanult</span>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez a hosszú menetelés fényes sikert hozott a radikális
baloldalnak: arányszámukat lényegesen felülmúlva foglalták el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
egyetemek, a bíróságok és a média irányító posztja</span>it. </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amerikában </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>Marx
Kommunista Kiáltványa több mint 3000 <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egyetemi</span> kurzus része, a három
leggyakoribb kötelező olvasmány között van!</u></span></b></p> <p>A 90-es évekkel a
marxizmus gyakorlata megbukott, a teljes baloldal számára nyilvánvalóvá
vált, hogy a létező szocializmus marxista gazdaságtana hibás,
tarthatatlan. Ezzel felértékelődött a Frankfurti Iskolának a
kultúrakritikája, ami a gazdasági helyett a társadalmi csoportok harcára
helyezte a hangsúlyt, a forradalom helyett pedig az intézmények és a
hagyományok aláásására.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Azzal, hogy a Frankfurti Iskola
örökösei elfoglalták a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">társadalomtudományi felsőoktatás, a média, a
kultúra és az igazságszolgáltatás vezető posztjai</span>t, és nézeteiket
dominánssá tették, megteremtették az alapjait a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> társadalom</span> általuk
vágyott átalakításának</span></b>. A következő részben arról írok, milyen sikereket
értek el.</p>
<p>A kritikai elmélet <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fő vonulata ma a kritikai fajelmélet</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A kritikai
jogtudományból fejlődött ki, aminek az a fő állítása, hogy a jog nem
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">semleges és objektív</span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az igazságszolgáltatás</span>sal együtt a gazdagok és
hatalmasok érdekeit szolgálja az elnyomottakkal szemben.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A <i>Soros</i>
segítségével megválasztott kerületi ügyészek szerint a feketéket
aránytalanul sújtja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az igazságszolgáltatás</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Emiatt nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">üldözik</span> a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> nem</span>
erőszakos bűncselekményeket, ezért fosztják ki hordák <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az üzleteket.
Óvadék </span>nélkül helyeznek szabadlábra bűnözőket, illetve rövid,
felfüggesztett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">börtönre ítélik </span>őket. A lopások, a kábítószerezés és az
erőszakos bűncselekmények száma megugrik.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A kritikai
fajelmélet képviselői szerint a rasszizmus rendszerszintű</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
intézményekben</span></b> érhető tetten, a jog, a média, a társadalmi és gazdasági
szervezetek területén.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A színes bőrűek</span></b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elnyomását és kizsákmányolását
szolgálja, és életben tartja az egyenlőtlenséget</b>.</span><b><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A rassz az uralkodó
társadalmi csoport által kreált identitás, nincs</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> biológiai tartalma</span></span></b>. Még
a bőrszín is társadalmi különbségtételnek számít! <b><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mivel </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">objektív
valóság </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs, meg kell hallgatni </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a „</span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)">színesek hangját</span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)">”, azaz a rasszizmust elszenvedők saját elbeszélését, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden mást </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">felülír.</span></span></b></p> <p><b style="background-color:rgb(234,209,220)">Ott
tartunk, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Amerikában</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szövetségi pénzek</span>en tartanak munkahelyi
tréningeket, amelyeken <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a résztvevőknek</span> el kell ismerniük a „<i>fehér privilégiumukat</i>”
és azt, hogy részesei a rasszizmusnak, előnyük van belőle.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Ha nem
ismerik el, akkor </span>rasszizmussal vádolják meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket,</span> és elveszítik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
munkájukat.</span></b></p><p>
</p><p><i>Derrick Bell</i>, az elmélet egyik megalapozója szerint a
polgárjogi, egyenjogúsító törvények is a fehérek érdekét szolgálták.
Másik ideológusuk, <i>Ibram X. Kendi</i> szerint az egyenlőséghez
vezető diszkrimináció antirasszista, tehát lehet, sőt kell a fehéreket
diszkriminálni. Így lehet szerinte az igazságos világot létrehozni,
amiben nincs rasszizmus… Innen már csak egy lépés vezet a Dél-Afrikában
és Zimbabwéban a fehérek ellen elkövetett bűncselekményekhez.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
LMBTQ-mozgalom hasonlóan jött létre. Először a melegek egyenjogúsítását
követelték:</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> van egy csoport,</span> amelyet előítéletek sújtanak, ez ellen
küzdeni kell. Innen mára oda jutottak el, hogy a meleg pároknak alanyi
joguk van mások gyermekéhez és ahhoz, hogy hivatalos papírjuk legyen
róla: kapcsolatuk házasság. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Majd ehhez hasonlóan más szexuális
kisebbségek érdekében is felléptek, köztük olyanokéban, amelyek korábban
még a szexuális pszichopatológiában sem léteztek, ilyen a queer.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
úgynevezett transzok védelme pedig szembefordult<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a klasszikus
feminizmus</span>sal is, és legyőzte. Ezért indulhatnak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">férfinak </span>születettek
nők ellen egyes sportversenyeken.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A frankfurti iskolával az az
állítás köti össze az LMBTQ-mozgalmat, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a férfi és a női nem
</span>társadalmi konstrukció</span><span style="color:rgb(118,165,175)">,</span><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(234,209,220)"> nem </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">pedig objektív valóság</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. <b>Azaz gender, ami a
hatalmi viszonyok védelmében jött létre</b></span>. A szexuális kisebbségek is
elnyomottak. A kritikai fajelmélettel pedig ezen túl az köti össze, hogy
ahogy a „<i>színesek hangjánál</i><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">”, itt is azt fogadják el, amit az
illető magáról mond, és nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">azt, ami objektívan megállapítható</span> róla</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha
az érintettek 77 genderről számolnak be, akkor annyi is van! Ezzel
szélesre tárják a kaput mindenféle személyiségzavar hiteles
identitásként történő elismerése előtt.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az interszekcionalitás
elmélete köti össze ezeket a hátrányos helyzetűnek vélt csoportokat.
A különféle elnyomások egymást metszik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egyes egyénben</span></span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Tehát ha
valaki fekete, leszbikus nő, akkor három ponton éri igazságtalanság</span></b>. Míg
a klasszikus marxizmusban a termelésben elfoglalt hely és a tulajdon
alapján <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tettek különbséget</span></b> emberek csoportjai, azaz az osztályok között,
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">most az identitáspolitika alapján bőrszín, szexualitás és kulturális
eredetű hátrányok szerint.</span></b> A sok sérelmet szenvedő csoportot összeköti a
mindannyiukat sújtó „egyenlőtlenség”. Az is közös bennük, hogy <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
többséget </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elnyomónak tekintik</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a kisebbségeket</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elnyomottaknak, és át
akarják alakítani <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a társadalmat</span> úgy, hogy ezeket az igazságtalanságokat
kiküszöböljék.</span></b></p><p>
</p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az emberiség felé</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ből a feminizmus révén akartak sérelmet szenvedő és
sértődött kisebbséget csinálni</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezáltal a megsértett, elnyomott
kisebbségek együtt már messze többségbe kerülnek </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a maradék
heteroszexuális, fehér férfival </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szemben</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">akiket</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a toxikus maszkulinitás
és a patriarchátus bunkósbotjával lehet elintézni.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ebben az
ideológiában </span></b>fontos szerepet kap a bűn (a többség bűne) és a vezeklés
fogalma. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Legfőbb eszköze is a bűntudatkeltés <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a többség</span>ben.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ez jellemző a
zöldmozgalomra is: ott az elnyomás és az igazságtalanság áldozatai
részben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ártatlan állatok és növények</span>, részben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ifjúság, amelynek
</span>állítólag megsértik az „<i>egészséges környezethez való jogát</i>”. Az
élővilágra leselkedő veszélyeket sikerült <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egész emberiség</span>re
kiterjeszteni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szén-dioxid </span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">veszélyé</span>nek apokaliptikus méretűre
dagasztásával.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A bűntudatkeltés olyan sikeres, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amerikában
állami munkahelyek betöltésé</span></b>n<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">él is ügyelnek a sokszínűségre,
befogadásra, a bőrszín szerinti arányszámokra, ami a gyakorlatban a
fehérek és ázsiaiak hátrányára történik</span></b>. Amelyik munkahely nem ilyen, az
támadásokra, bojkottfelhívásokra számíthat. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Miközben vannak, akik
szerint a bőrszín is csak társadalmi konstrukció,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a fehér bőrt</span> mégis
objektív valóságnak tekintik, ami megállapítható <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a tulajdonosa
egyetértése </span>nélkül is, és ez alapján hátrányos helyzetbe hozható. Ez
maga a rasszizmus, de ez nem zavarja az elmélet híveit.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
klasszikus marxizmustól abban is különböznek ezek a mozgalmak, hogy nem
követelik </span></b>a termelőeszközök magántulajdonának a <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">megszüntetését</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezzel
megnyílt az út az előtt, hogy nagyvállalatok is támogathassák őket a
saját érdekeik szerint. Emlékezzünk a Coca-Cola plakátjára az azonos
nemű csókolózó párral.</span></b></p>
<p>Azért maradt a marxista–kommunista eszköztárból is valami: a
gyarmatosítás elleni és nemzeti felszabadító retorika. Így kaphatja a
mostani izraeli–palesztin konfliktusban Izrael az elnyomó jelzőt, hiába
őt támadták meg és gyilkolták le több mint 1200 polgárát a
legborzalmasabb módon. A terrorista, dzsihádista palesztinok meg az
elnyomott szerepét kapták, mintha egy elnyomott nép képes lenne két hét
alatt hétezer rakétát kilőni…</p> <p>Az erre szabott ideológiát<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b><b>posztkolonializmus</b></span>nak hívják. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Meg akarja szüntetni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az „<i>Európa-centrikus</i>” gondolkodás</span>t, miközben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az európai </span><i>Nietzsche</i>, <i>Heidegger</i>, <i>Derrida</i> és <i>Foucault</i>,
feministák és marxisták munkásságára támaszkodik</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hívei 50 évvel a
gyarmati rendszer maradványainak felszabadulása után küzdenek a
gyarmatosítás ellen. A posztkoloniális tudósok <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ minden táján
</span>vizsgálják a gyarmati diskurzusokat, és „dekolonizálják” a projekteket –
legalábbis ők így hívják áltudományuk áltevékenységét.</span></b></p> <p>Miközben
a gyarmatosítás elleni küzdelem teljes elméleti-ideológiai háttere
európai eredetű, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a posztkolonialista ideológia <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nyugati kultúrát
</span>elnyomónak tekinti.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az identitását és küldetését </span>elvesztett Nyugatban </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezzel sikerült elültetni a rossz lelkiismeretet, az öngyűlöletet.</span></b></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az öngyűlölet ugyanakkor a Nyugatot eltölti az erkölcsi felsőbbrendűség érzésével, így folyton kioktat <span style="background-color:rgb(217,234,211)">másokat</span> (lásd pl. <i>Pressman</i>
amerikai nagykövet <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarország</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">i tevékenységét</span></span>). A nyugati vezetők
ezért percenként hívják fe<span style="background-color:rgb(217,234,211)">l </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Izraelt, a Közel-Kelet egyetlen demokratikus
jogállamát</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nemzetközi jog </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">betartására, miközben tovább pénzelik a
Hamászt, amelynek nem kell tartania <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pénzügyi háttere </span>összeomlásátó</span></b>l.
Sőt, a sajtó „túszcseréről” írt, pedig Izraelben törvényes eljárásban
tartottak fogva gyanúsítottakat, illetve bizonyítékok alapján elítélt
terroristákat, nem pedig elrabolt civileket.</p>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">De <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az Oroszország</span> ellen vívott proxiháborúnak, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az Ukrajná</span>tól elvárt
véráldozatnak is az erkölcsi fölényérzet az egyik mozgatórugója, ahogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">az európai ipar </span>tönkretételének is, amit „zöldátmenetnek” neveznek.
</span></b><p><br></p>
</div>
</div>
<div id="m_7049780189985131825m_-7851225773173367915m_-7533074537663305544m_-4895936025646654755DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_7049780189985131825_m_-7851225773173367915_m_-7533074537663305544_m_-4895936025646654755_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>