<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-title gmail-pg-title">
„Egy hanyatló nyugati kultúrában nem biztos, hogy a legfontosabb érték a befogadó magatartás” – Székely János katolikus püspök
</h1><div>

<a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-hanyatlo-nyugati-kulturaban-nem-biztos-hogy-a-legfontosabb-ertek-a-befogado-magatartas---szekely-janos-katolikus-puspok/32991195.html">https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-hanyatlo-nyugati-kulturaban-nem-biztos-hogy-a-legfontosabb-ertek-a-befogado-magatartas---szekely-janos-katolikus-puspok/32991195.html</a></div><div>
<strong>Interjúnkban a szombathelyi egyházmegye püspöke beszél az egyház
 és az állam szoros kapcsolatáról és a Ferenc pápa támogatta 
szinodalitás veszélyeiről; cáfolja az egyházi iskolák privilegizált 
helyzetét, és állítja, hogy megfelelően kezelik az abúzusok ügyét. 
Szerinte az egyháznak nem szabad beavatkoznia a konkrét politikai 
küzdelembe. Az egyháztalanodó korban a befogadó magatartás helyett 
inkább bárkákat építene, <em>„ahol az értékeinket átmenthetjük”.</em></strong> <br></div><div>
<p><strong>Még február elején kértünk interjút a magyar katolikus egyház
 fontos szereplőjétől, gondolkodójától. A szombathelyi egyházmegye 
püspöke írásban vállalta a válaszadást, így korlátozott lehetőségeink 
voltak a párbeszédre. A válaszok végül június elején érkeztek meg, és 
Székely János kérte, hogy csak a választás után publikáljuk, változatlan
 formában.</strong></p>
<p><strong><em>2010-hez képest az egyházi oktatási intézmények száma 
több mint a duplájára nőtt. Ezek az évtized első felében az iskolai és a
 települési szintű szegregációs index növekedésével jártak, mára ez a 
hatás gyengült. Milyen tudatos intézkedéseket tett/tesz a katolikus 
egyház mint iskolafenntartó ezért, vagyis hogy az egyházi intézmények 
(évezredes hagyományuknak és az egyház alapvető funkciójának 
megfelelően) serkentsék a társadalmi mobilitást, ne a középosztály vagy 
az elit, hanem – legalább ugyanannyira – a rászorulók iskolái/óvodái 
legyenek?</em></strong></p>
<p>Mindenekelőtt lássunk néhány adatot! A hátrányos és a halmozottan 
hátrányos gyermekek aránya vármegyénként nagy eltéréseket mutat. Amíg 
például Győr-Moson-Sopron vármegyében 2,03 százalék az arányuk (az 
általános iskolás gyermekeket tekintve), addig Borsod-Abaúj-Zemplén 
vármegyében 41,5 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 42,1
 százalék. Országos átlagban a tankerületi fenntartású (azaz állami) 
általános iskolákban a hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek 
aránya 12,8 százalék, a római katolikus egyházmegyék által fenntartott 
iskolákban 9,01 százalék, a görögkatolikus egyház iskoláiban 21,45 
százalék, a baptisták iskoláiban 21,70 százalék, a református iskolákban
 7,30 százalék, az evangélikus iskolákban 3,34 százalék, a szerzetesi 
iskolákban 3,23 százalék. Azon iskolák aránya, ahol egyetlen hátrányos 
helyzetű gyermek sem tanul, a tankerületi iskolák esetében 37,22 
százalék, a katolikus egyházmegyék által fenntartott iskolákban 48,7 
százalék (vö. Asztalos György, 2024). Ezekből a számokból az tűnik ki, 
hogy az eltérés az egyházi és az állami fenntartású iskolák között a 
legtöbb egyház esetében nem nagy, egyes egyházak (görögkatolikus, 
baptista) pedig arányosan jóval több hátrányos helyzetű gyermeket 
oktatnak, mint az állami fenntartású iskolák. Egyes egyházak 
(evangélikus és református) iskoláiban a kevesebb hátrányos helyzetű 
gyermek részben abból adódik, hogy a magyarországi romák (akiknek a 
köréből igen sok hátrányos helyzetű gyermek kerül ki) többségükben 
hagyományosan a római katolikus és a görögkatolikus egyházhoz tartoztak.
 A szerzetesi iskolák alacsony arányszámának oka pedig elsősorban az, 
hogy ezek az iskolák többnyire az elitképzést tűzték ki célul, ami 
szintén egy nagyon fontos közös nemzeti érdek.</p>
<p>A számokon túllépve természetesen helytelen, ha egy egyházi iskola 
alapításának (vagy egyházi átvételének) legfőbb célja az, hogy egy 
hátrányos helyzetű gyermekektől mentes iskolát hozzanak létre. Ilyen 
célú átvételt az egyházaknak nem volna szabad kezdeményezniük, az állami
 szerveknek pedig nem volna szabad engedélyezniük. Ahhoz, hogy ez az 
alapelv minden család számára valóban elfogadható legyen, az szükséges, 
hogy iskoláinkban a nevelés hatékonyan, nyugodt körülmények között 
tudjon folyni.</p>
<p>Mindezeken túlmenően úgy gondolom (a magyar társadalom többségével 
együtt), hogy a szabad iskolaválasztás egy helyes jogelv, mégpedig 
azért, mert a gyermek nevelésének joga elsősorban nem az államot, hanem a
 szülőt illeti meg. A szülő döntheti el, hogy milyen nevelést szeretne a
 gyermeke számára. Egyébként a 33 OECD-ország közül csak nyolc országban
 van szigorú, körzetes beiskolázás, a többiben a szabad iskolaválasztás 
elve érvényesül (természetesen különböző módokon).</p>
<p>A magyar helyzet jó kezelésének a kulcsa, úgy gondolom, elsősorban a 
minőségi oktatás biztosítása a leghátrányosabb helyzetű gyermekek 
számára is. Ehhez kellenek anyagi pluszforrások, kellenek elkötelezett 
és tehetséges tanárok, kellenek olyan szülők, akik együttműködnek az 
iskolával, akik értékelik a tudást, és őszintén támogatják gyermekük 
tanulmányait.</p>
<p>Befejezésül a témához hadd idézzem fel a nyíregyházi Huszár telepi 
iskola történetét. A Huszár (vagy régi nevén Guszev) telep Nyíregyháza 
erősen szegregált városrésze, 2003-ban a lakók 85 százaléka vallotta 
magát romának, a telepen ekkoriban egyetlen felsőfokú végzettséggel 
rendelkező személy sem lakott. A Huszár telepi iskolát az Esélyt a 
Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nyomására a nyíregyházi 
önkormányzat 2007-ben bezáratta, a 103 – többségében hátrányos helyzetű –
 gyereket hat kijelölt iskolában osztotta szét. A szétosztott gyerekeket
 többnyire nem fogadták szívesen a kijelölt iskolák, a gyerekek pedig 
nemigen bírták új iskoláik magasabb tanulmányi követelményeit. A 
következő tanévben igen sokan lemorzsolódtak (osztályt kellett 
ismételniük, iskolaelhagyók vagy magántanulók lettek), főként a 
felsősök.</p>
<p>2011-ben a Huszár telepi iskolát újraalapította a görögkatolikus 
egyház. Az új iskola (Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános 
Iskola) alapelve, hogy nem a gyerekeket akarja az iskolához alakítani, 
hanem az iskolát alakítja és teszi otthonossá a gyerekek számára. Az 
iskola diákjai kiemelkedően teljesítenek a sport (atlétika, futball, 
ökölvívás) és a művészetek (hangszeres zene, néptánc, képzőművészet, 
előadó-művészet, modern tánc) területén. Minden gyermeket egyéni 
fejlesztési terv alapján segítenek a tanulásban. A nyolcadikosok 
mindegyike továbbtanul, többen gimnáziumban vagy technikumban. Vagyis ez
 a „szegregált” iskola integrál, segíti a gyermekek felzárkózását, 
kibontakozását.</p>
<p><strong><em>Elismerve a görögkatolikus iskolafenntartó eredményeit, 
hadd egészítsem ki azzal, hogy a cigány gyerekek kudarca az integrált 
iskolákban kódolva volt, mert a nyíregyházi önkormányzat az úgynevezett 
hideg integrációt valósította meg: nem biztosította azokat a 
módszertani/pedagógiai pluszokat, amelyek szükségesek a halmozottan 
hátrányos helyzetű gyerekek oktatásához – és amelyeket Kocsis püspökék 
megadtak a telepi iskolában. </em></strong></p>
<p><strong><em>A református egyház vezető püspökének a kegyelmi ügyben 
játszott szerepe – tudom, ez egy másik egyházat érintett, de hatásai 
továbbgyűrűznek – konzervatív értelmiségieket is arra késztetett, hogy 
immár hangosan is gondolkodjanak arról, milyen hatással jár egy egyház 
társadalmi megítélésre, missziós szerepének megvalósíthatóságára a 
kormánnyal/kormánypárttal/állammal való közeli kapcsolat, az, hogy az 
újraelosztásban a sport mellett kiemelten támogatott szereplővé vált. Ön
 szerint szükséges-e ezen a közelségen változtatni, és ha igen, hogyan?</em></strong></p>
<p>Úgy gondolom, hogy igen sok keresztény ember (és köztük sok egyházi 
vezető) azért támogatja a konzervatív eszmeiségű pártokat, mert úgy 
gondolja, hogy sok nagyon alapvető kérdésben – például az illegális 
migráció fékezése, a család értékének hangsúlyozása, a genderideológia 
iskoláktól való távol tartása stb. – ezekhez a politikai erőkhöz 
hasonlóan gondolkodunk.</p>
<p>Ez a fontos értékekben való hasonlóság természetesen nem menti fel az
 egyházakat az alól a prófétai küldetés alól, hogy időről időre 
felemeljék a szavukat az aktuális államhatalom igazságtalanságaival 
szemben, hogy szóljanak és cselekedjenek a gyöngék, szegények, betegek, 
idősek, a társadalom legsérülékenyebb rétegei érdekében.</p>
<p><strong><em>Mikesy András pedagógus, egy rendi gimnázium 
igazgatóhelyettese, az újjáalakult Küldetés – Keresztény Pedagógusok 
Szövetségének alelnöke nemrég <a class="gmail-wsw__a" href="https://www.szabadeuropa.hu/a/a-joisten-munkatarsa-lehetek-mikesy-andras-kereszteny-pedagogus-a-kormanykritikarol-vallasos-kozegben/32786364.html">ezt nyilatkozta lapunknak</a>: </em>„Ezt
 a két évet nevezhetjük a közoktatás krízisének, de szerintem sokkal 
régebben kezdődött. Ami miatt most különleges, hogy elérte az elitet 
nevelő iskolákat is, ezért már az értelmiséget, a sajtót is elkezdte 
érdekelni.”<em> Bár az egyházi oktatási intézmények kedvezőbb 
finanszírozási helyzetben vannak az államiaknál, de az ön meglátása 
szerint kellene-e az egyháznak – kiemelt partnerszerepét kihasználva – 
befolyásolnia a kormányzatot annak érdekében, hogy ne maradékelven 
finanszírozza a közoktatást (így volt ez a tízes évek konjunktúrájában 
is), hanem az ország jövőjének kulcságazataként? Tárgyal-e önökkel az 
oktatásirányítás, és önök ezeken előhoznak-e ilyen kérdéseket?</em></strong></p>
<p>Hadd kezdjem megint a számokkal. Bár igen sok újságíró leírta már, 
hogy az állam több finanszírozást ad az egyházi iskoláknak, mint a 
tankerületi iskoláknak (például HVG, 2017. május 16.; Mérce, 2019. 
november 12.), ettől még ez az állítás nem lesz igaz. Az említett cikkek
 szerzői úgy jutnak ezekhez az állításokhoz, hogy egyes 
költségoszlopokat kiemelnek (ahol az egyházi költség – és az ehhez 
kapott forrás – magasabb; például <em>dologi</em> kiadás), más oszlopokat pedig elegánsan elhagynak (például <em>egyéb</em> kiadás, ahol az állami iskolák kiadásai – és az ezekhez kapott állami forrás – jóval magasabbak).</p>
<p>Javaslok elolvasni valóban szakszerű elemzéseket, például <a class="gmail-wsw__a" href="https://szaleziak.hu/article.php?t=az_allami_es_egyhazi_fenntartasu_iskolak_finanszirozasarol_kicsit_egyszerubben">ezt</a> vagy <a class="gmail-wsw__a" href="https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/az-allami-es-egyhazi-fenntartasu-iskolak-finanszirozasarol">ezt</a>.
 Különösen ajánlom Asztalos Györgynek az Országút újságban megjelent 
kiváló írását (2021. december 3.), aki világosan bemutatja a fentebb 
idézett cikkek szelektív forráskimutatását és mindenekelőtt azt, hogy az
 egyházi iskolák alapvetően ugyanannyi támogatást kapnak, mint az 
államiak. Az <em>alapvetően</em> szó azért szükséges a mondatba, mert ezek a számítások igen bonyolultak, sohasem egészen pontosak.</p>
<p>Az azonban igaz, hogy az egyházi iskolák mintha mégis többet tudnának
 fordítani az iskolák fenntartására. Ennek oka egyrészt az, hogy az 
egyházi iskolákat működtető szakmai szervezeteink sokkal kisebbek, mint a
 hasonló funkciót ellátó állami szervek (Klebelsberg Központok), 
másrészt az egyes egyházi iskolák gazdaságilag önállók, így jobban 
tudnak tervezni, gazdálkodni, spórolni.</p>
<p>A pedagógusok béremelésével természetesen az egyházak is teljes 
mértékben egyetértenek. Széchenyi István, a legnagyobb magyar mondta, 
hogy egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Az 
oktatásra áldozni nagyon fontos feladata minden felelős kormányzatnak. A
 katolikus egyház elsősorban a szakpolitikai testületekbe (Köznevelési 
Érdekegyeztető Tanács, Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, Szakképzési 
Innovációs Tanács, Köznevelési Tudományos Tanács) delegált képviselőin 
keresztül igyekszik a pedagógusok helyzetének javítását szolgáló 
intézkedéseket elérni.</p><div class="gmail-wsw__embed">

<div class="gmail-img-wrap">
<div class="gmail-thumb">
<img alt="Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) és felesége, Nagy Zsuzsanna a szombathelyi püspöki palotában Székely János szombathelyi megyés püspökkel 2024. április 21-én" src="https://gdb.rferl.org/01000000-0aff-0242-436e-08dc8b89ec6f_w650_r0_s.jpg" class="enhanced">
</div>
<span class="gmail-ico gmail-ico-fullscreen gmail-ico--media-expand gmail-ico--rounded">
</span></div>

<span class="gmail-caption">Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) és felesége, 
Nagy Zsuzsanna a szombathelyi püspöki palotában Székely János 
szombathelyi megyés püspökkel 2024. április 21-én</span>


</div>
<p><strong><em>A Ferenc pápa által kiemelten kezelt szinodális út 
(intenzívebb társadalmi párbeszéd a döntések előtt), úgy látszik, a 
magyar katolikus egyház vezetői számára kevésbé fontos. Például a 
vatikáni szinóduson való alacsony szintű képviselet is mutatja ezt. 
Erről is <a class="gmail-wsw__a" href="https://www.szabadeuropa.hu/a/a-magyar-egyhaz-es-tarsadalom-europai-megitelese-most-az-hogy-kevesbe-befogado-csiszar-klara-katolikus-teologusprofesszor/32794227.html">beszélt lapunknak</a> Csiszár Klára teológiaprofesszor, a szinódus egyik résztvevője. Egyetért-e ezzel, s ha igen, miben látja az okát?</em></strong></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szinodalitás jelszaván</span>ak örve alatt sok olyan jelenség kezd teret 
nyerni </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházban</span></b> (<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">például a genderideológia</span></b>;<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a Szentírás isteni 
tekintélyének és a Katolikus Egyház Katekizmusa irányadó voltá</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nak 
megkérdőjelezése</span></b>; <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az evangélium hirdetésé<span style="background-color:rgb(234,209,220)">n</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ek háttérbe szorulása a 
mindenkivel való párbeszéd érdekében; erkölcsi és tanbeli relativizmus 
és szubjektivizmus),</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amelyek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházat</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyengítik</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amelyek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hiteles 
kereszténység</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">től idegenek.</span></b> Ezért tart bizonyos távolságot ettől a 
szellemi áramlattól a magyar katolikus közösség túlnyomó többsége.</p>
<p><strong><em>Ön többször hangsúlyozta a szegényekkel, kisemmizettekkel
 való szolidaritás növelésének szükségességét az egyházban. Hogyan 
lehetne ezt elérni, hogy ne jámbor óhaj maradjon?</em></strong></p>
<p>Az első keresztények egyik legfőbb jellemzője volt, hogy szerették 
egymást, segítették a szegényeiket, egyenlő méltóságú embernek tartották
 a rabszolgát is. Kereszténységünk hitelességének egyik legfőbb mértéke 
az, hogy a hitünkből fakad-e szeretet, fakadnak-e tettek.</p>
<p>Gondolva például sajátosan cigány testvéreinkre: mennyire fontos 
volna, hogy minden keresztény (és minden jóakaratú ember), ha szegény, 
rászoruló család költözik a közelébe, észrevegye őket, megismerje őket, 
igyekezzen segíteni tanáccsal, ügyintézéssel, barátsággal, élelemmel, 
egy-egy számla kifizetésével. Ebben a közös hazában csak egymás jogait 
tiszteletben tartva, egymást segítve, együtt boldogulhatunk.</p>
<p>Ezt próbálja tenni a Katolikus Karitász, a testvéregyházak sok-sok 
kezdeményezése, a máltai szeretetszolgálat, de akár az a 95 tanoda és 
közösségi ház is, amelyeket a katolikus egyház működtet hátrányos 
helyzetű gyermekek délutáni tanulását, sportolását, közösségi életét 
segítve.</p>
<p><strong><em>Egyetért-e Csiszár Klára azon megállapításával, hogy </em>„a magyar egyház és társadalom európai megítélése most az, hogy kevésbé befogadó”?<em>
 Érzi-e szükségességét annak, hogy ennek érdekében akár a politikával 
szemben is meg kellene szólalni – hiszen korábban voltak az egyház 
vezetőinek és egyes papjainak is választások előtt a híveket 
egyértelműen politikailag is orientáló hivatalos megszólalásai?</em></strong></p>
<p>Az első keresztényekre a római pogány világ gyakran azt mondta, hogy 
az öröm ellenségei, mert nem jártak el a brutalitással teli cirkuszi 
játékokra, nem vettek részt erkölcstelen ünnepségeken. A római 
közgondolkodás nem tartotta elég befogadónak az első keresztényeket.</p>
<p>Egy hanyatló nyugati kultúrában nem biztos, hogy a legfontosabb érték
 a befogadó magatartás. Lehet, hogy sokkal fontosabb bárkákat, élő 
szigeteket építeni, ahol az értékeinket átmenthetjük.</p>
<p><strong><em>Ön hogyan értékeli azt a tényt, hogy két évtized alatt 
nagyjából a felére apadt a hívek száma? Milyen okait látja ennek, és 
milyen építkezést javasolna emiatt?</em></strong></p>
<p>A népszámlálás eredményeit a helyükön kell kezelni. A magyar népesség
 túlnyomó többsége ma is megkeresztelteti a gyermekeit, ma is egyházi 
temetést kér elhunyt szerettei számára. Ezek az adatok fontosabbak, 
konkrétabbak, mint egy kérdőíven egy fakultatív kérdésre adott vagy nem 
adott válasz.</p>
<p>Természetesen a vallástalanodás tény, elszomorító jelenség igen sok 
országban. Hála istennek világszinten egyáltalán nem csökken a valláshoz
 aktívan kapcsolódók aránya. Jelenleg a föld népességének kb. 84 
százaléka valamilyen formában aktívan vallásos, és ez az <a class="gmail-wsw__a" href="https://www.pewresearch.org/religion/2012/12/18/global-religious-landscape-exec/">arány folyamatosan emelkedik</a>.</p>
<p>A nyugati kereszténységnek megtérésre volna szüksége. Szükség lenne 
először is újra belátni a hit igazságait, újra meggyőződni ezekről, 
visszanyerni a kereszténység intellektuális erejét. Másodszor szükség 
lenne hitelesebb keresztény életre: élő szeretetközösségekre, a 
szegények segítésére, ragyogó családokra. Harmadszor szükség volna a hit
 erőltetés nélküli, de mégis bátor és örömteli továbbadására.</p>
<p><strong><em>Látja-e ebben annak a szerepét, hogy esetleg túl közel 
került az egyház a hatalomhoz? Amelynek kapcsán persze az egyházellenes 
társadalmi érzületet bizonyos ellenzéki pártok meg is lovagolják.</em></strong></p>
<p>A vallásosság gyengülése nem magyar jelenség, ennél sokkal tágabb. 
Gyökerei a felvilágosodás ideológiájáig nyúlnak vissza (nem tagadva itt a
 felvilágosodás számtalan pozitív vonását).</p>
<p>A mindenkori polgári hatalomtól való távolságot elsősorban a 
kereszténység saját identitásának megtalálása útján tudjuk elérni. Azt 
kell világosan látnunk és tennünk, ami kereszténységünkből fakad, és 
bátran, néha prófétai módon is kell tudnunk ezt kimondani az ateista, 
materialista ideológiákkal, az erkölcsi relativizmussal és akár egy 
adott kormányzat igazságtalanságaival szemben is.</p>
<p><strong><em>Hogyan tudná kijelölni a határokat a három 
ideológia/megközelítés/szerepfelfogás között: szekuláris állam – 
kereszténydemokrácia – politikai kereszténység?</em></strong></p>
<p>A kereszténység mindenekelőtt a vallásszabadság biztosítását kéri a 
különböző államoktól. Ez jelenti azt a szabadságot, hogy a föld minden 
országában mindenki szabadon gyakorolhassa, kifejezhesse a vallását. 
Jelenti azt is, hogy az egyház szabadon szólhasson erkölcsi, társadalmi 
kérdésekről is, így például a szegénység, a béke, a család, az élet 
védelme, az ember jogai, a teremtésvédelem, a társadalmi igazságosság 
kérdéseiben.</p>
<p>Jelenti azt is, hogy ha az egyház közfeladatot lát el (oktatási, 
kulturális vagy szociális területen), erre az államtól azonos 
finanszírozást kapjon, mint a hasonló tevékenységet végző állami 
intézmények, hiszen az egyházi oktatásban vagy szociális ellátásban 
részesülők éppolyan adófizetői az államnak, mint a többi állampolgár.</p>
<p>Ugyanakkor az egyháznak nem szabad a konkrét politikai küzdelembe 
beavatkoznia, konkrét politikai programokról véleményt mondania, hiszen 
ezek sohasem fekete-fehér valóságok, hanem esetleges, korhoz kötött 
megoldások. A konkrét közéletbe a katolikus hívő mint magánszemély 
kapcsolódhat be. A közéletben való részvétel, ahogyan VI. Pál pápa 
mondta, az emberszolgálat egyik legnemesebb formája. Ezt a politikai 
tevékenységet azonban a keresztény ember nem a kereszténység nevében, 
hanem saját és politikai közössége nevében végzi.</p>
<p><strong><em>Megfelelőnek tartja-e a magyar katolikus egyház problémakezelését az egyházon belüli abúzusok ügyében? Ha nem, min változtatna?</em></strong></p>
<p>Magyarországon eddigi tudásunk szerint arányait tekintve kevés, 
egyházi személyek által kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális 
visszaélésről tudunk. Természetesen egyetlen ilyen bűncselekmény is 
borzalmas, paphoz vagy szerzeteshez méltatlan, hivatásának a szörnyű 
megszegése és beszennyezése. Jézus mondta: <em>„Aki csak egyet is 
megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb lett volna 
neki, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tengerbe dobnák”</em> (Mt 
18,6). A katolikus egyház minden lehetséges lépést megtesz annak 
érdekében, hogy ilyen bűncselekmények ne fordulhassanak elő, akik pedig 
ilyen bűncselekményt elkövettek, azokat a papság/szerzetesség soraiból 
kizárja. A polgári perekben az egyház együttműködik az állami 
hatóságokkal. Minden egyházmegyének és szerzetesrendnek van 
gyermekvédelmi szabályzata, mindenütt biztosított a bejelentés 
lehetősége. Tegyünk meg mindent egy olyan társadalomért, ahol az 
erkölcsi tisztaság újra érték, a médiában, a kultúránk minden területén,
 az egyházi és állami intézményekben és családjainkban is!</p>
<p><strong><em>Mit tart fontosabbnak: a társadalmi, kulturális 
változások követését (a hit és az egyház alapvető értékeinek megtartása 
mellett), az alkalmazkodást a változásokhoz (például a nem intézményes, 
hanem személyes vallásosság, Isten-keresés növekedéséhez; a nők szerepe 
az egyházban; melegemancipáció stb.), vagy pedig úgy gondolja, hogy az 
újítások a tanítást kockáztatják?</em></strong></p>
<p>A kereszténység lényegét tekintve nem idejétmúlt, nem is modern, 
hanem örök. Ugyanúgy, mint a Pitagorasz-tétel, mint a Mozart-rekviem, 
mint a család vagy a szeretet értékei. A kifejezési és megélési módok 
változnak, és kell is, hogy változzanak. Nagyon fontos például a nők 
aktívabb szerepének megtalálása az egyházban. (Persze talán még égetőbb 
és időszerűbb az édesapák, a férfi szerepének újramegtalálása 
családjainkban és a társadalomban.) Az igazi megújulás egyébként mindig 
az emberi szívekben, a mélyben történik, nem külsődleges mozgalmak és 
aktivizmus által. Kalkuttai Teréz anyát kérdezte egyszer egy riporter: <em>„Annyi rossz van a világban, az egyházban. Ön min változtatna mindenekelőtt, minek kellene leginkább megváltoznia?”</em> Teréz anya a riporter szemébe nézett, majd ezt válaszolta: <em>„Hogy minek kellene megváltoznia? Magának… és nekem.”</em>
 Az igazi megújulás elsősorban nem a formákat és külsőségeket, nem az 
intézményi szintet érinti. Annál mélyebb. Bennünk kell hogy történjen.</p>


<h4 class="gmail-media-block__title gmail-media-block__title--author">
<a href="https://www.szabadeuropa.hu/author/kerenyi-gyorgy/bovuqp">Kerényi György</a>
</h4>
<div class="gmail-wsw gmail-c-author__wsw">
<p>Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot
 alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két 
börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió 
főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média 
magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE 
médiatanszékén. </p>
</div>
<div class="gmail-c-author__email">
<a href="mailto:kerenyig@rferl.org">kerenyig@rferl.org</a>
</div>

</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>