<div dir="ltr">




















<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 6pt;line-height:normal;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><b><span style="font-size:18pt;font-family:"Times New Roman",serif">Ezért nem akar az USA békét kötni<span></span></span></b></p>

<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 12pt;line-height:normal;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-family:"Times New Roman",serif">A harmadik világháború ugyanazokról
a célokról szól, mint az első kettő.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin:0cm;line-height:normal;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><a href="https://magyarnemzet.hu/szerzo/jeszenszky-zsolt-1" style="color:rgb(5,99,193);text-decoration:underline"><span style="font-size:10pt;font-family:"Times New Roman",serif;color:blue">Jeszenszky
Zsolt</span></a><span style="font-size:10pt;font-family:"Times New Roman",serif"><span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span class="gmail-opinion-publish-date"><span style="font-size:9pt;font-family:"Arial Narrow",sans-serif">2024. 06. 08. 5:40 </span></span><span style="font-size:9pt;font-family:"Arial Narrow",sans-serif;color:rgb(2,6,23);background:rgb(255,254,254)">Magyar Nemzet <span>    </span></span><span class="gmail-opinion-publish-date"><span style="font-size:9pt;font-family:"Arial Narrow",sans-serif"><a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/06/ezert-nem-akar-az-usa-beket-kotni">https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/06/ezert-nem-akar-az-usa-beket-kotni</a></span></span><span style="font-size:9pt;font-family:"Arial Narrow",sans-serif"><span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Miért fokozódik a háború? Miért nem képesek a felek leülni a
tárgyalóasztalhoz, és véget vetni ennek az egésznek? Miközben <br>
Európa lakosságának hetven százaléka azonnali tűzszünetet akar. Ez a normális,
természetes gondolkodás. Nem akarjuk a pusztítást, nem akarunk meghalni, sem
azt, hogy a gyerekeinket vigyék el katonának, és ők haljanak meg. Miért
erőltetik mégis a politikusok a háborút? Csak azért, mert ők viszont
gazdagodnak rajta? Persze ez is része, de nézzük a sokkal súlyosabb, mélyebb
okokat és hogy miért nem tud véget érni az ukrajnai háború.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Ez két testvérnép küzdelme, nem volna szabad beleszólni, ezzel is
eszkalálva a háborút. Inkább el kellene szigetelni a konfliktust, oldják meg
egymás között, ne rángassák bele az egész világot. Ez a józan, pragmatikus
álláspont. Van egy morális szempont is: az ukránok a szabadságukért küzdenek az
orosz agresszióval szemben, és ezért a szabad világ kötelessége, hogy segítsen
nekik ebben.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Utóbbinak is van némi létjogosultsága. <span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">De hogy az egészet megértsük, eggyel hátrébb kell lépnünk és geostratégiai
szempontból szemlélni. Van egy komoly segítségünk: Halford John Mackinder brit
földrajztudós, egyetemi rektor és politikus 1904-ben jelentette meg The
geographical pivot of history, azaz A földrajz mint a történelem kulcsa című
művét. Tulajdonképpen itt alkotta meg Eurázsia mint egységes földrész fogalmát,
sőt Afrikát is hozzávette. Hiszen a Szue­zi-csatorna megépítése előtt Afrika és
Ázsia effektíve összeértek Egyiptomnál. Csakúgy, mint Európa és Ázsia az Urál
hegységnél, ami persze még sokkal egyértelműbb és masszívabb kapcsolódás.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">A lényeg, hogy ez a három kontinens képezi a világ teljes
szárazföldtömegének 57, Afrika nélkül is több mint 36 százalékát. És ez az
emberiség életterének fő otthona – ezért nevezik „home island theory”-nek, azaz
„otthonsziget elméletnek” is Mackinder téziseit. A világszigeten belül
meghatározza a legfontosabb részt, ami a Volga folyó, a Jeges-tenger, a Jangce
folyó és a Himalája által határolt terület. <span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Természeti erőforrásokban, nyersanyagokban, ásványkincsekben a világ
leggazdagabb része. Ezt elnevezte „Heartland”-nek, azaz hátországnak, más
szóval a világ szívének. Mackinder szerint aki Kelet-Európát uralja, az uralja
a hátországot, aki a hátországot uralja, az uralja a „Világ-szigetet”, azaz
Eurázsiát és Afrikát, aki pedig a világszigetet uralja, az az egész világot
uralja.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Ez a történelem során soha egyetlen hatalomnak sem sikerült teljesen. Még
Afrika nélkül sem. A legközelebb az orosz birodalom, majd pedig a Szovjetunió
került hozzá. De Ázsia délkeleti részén vele szemben is ott állt Kína. Európa
nyugati részén pedig az Egyesült Államok.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Mackinder elméletét sokan nem tartják ma már relevánsnak, mert a XIX–XX.
század fordulójának viszonyai között született. Amikor csak szárazföldi és
tengeri haderők léteztek. A tengerek és a magas hegyek kellő fizikai védelmet
is biztosítottak a „hátországnak”. A légierők megjelenése azonban felülírta
mindezt – a kritikusok szerint.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Ez katonailag és politikailag valóban igaz. De gazdaságilag és
geostratégiailag nem. Ettől még továbbra is a világ legnagyobb, erőforrásokban
leggazdagabb része ez. És ha valaki birtokolja, akkor egyértelműen a világ első
számú, megkérdőjelezhetetlen hatalmává válik. Logikus tehát, hogy minden más
hatalom ennek a megakadályozására törekszik.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">A XVIII–XIX. században Nagy-Britannia mint tengeri nagyhatalom elsődleges
külpolitikai stratégiája az volt, hogy megakadályozza a kontinens
megerősödését, akár francia, akár német fennhatóság alatt. Ehhez a legjobb
eszköz, ha ők egymásnak feszülnek, pláne ha háborúznak. És a viszály
fenntartásáért sokat meg is tett a brit titkosszolgálat.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">A XIX. század második felében Oroszország is az iparosodás útjára lépett,
így újabb potenciális rivális jelent meg a kontinensen. Ráadásul ugyanebben az
időben sikerült a Német-római Császárság szétesését követő periódus után Otto
von Bismarcknak újraegyesítenie a Német Birodalmat. Ha ez a kettő szövetséget
köt egymással, a nyersanyagban gazdag oroszok és a tőkével, magas szintű
technológiával rendelkező németek összeállnak, az a haditengerészeten alapuló
brit hegemónia végét jelentette volna, a franciák kontinentális hatalmáról nem
is beszélve. Rá­adásul a két hasonló berendezkedésű, antidemokratikus,
tekintélyelvű rendszer, a Német Birodalom és a cári Oroszország természetes
szövetségesei is voltak egymásnak. A közeledésüket mindenáron meg kellett
akadályozni.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">És úgy általában, a kontinentális Európában nem hagyhatták a britek, hogy
bárki megerősödjön. A franciákkal többé-kevésbé kialakult valamiféle status
quo, azaz tudomásul vették egymás helyzetét. A britek uralták továbbra is a
tengereket, a kontinensen viszont a franciák relatíve szabad kezet kaptak. Ebbe
nem fért bele egy erős Németország, sem egy erős Közép-Európa az Osztrák–Magyar
Monarchia vezetésével. Ezért lázították évtizedeken keresztül az itt élő
kisebbségeket, ami végül Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásához és az
első világháborúhoz vezetett. Az ezt lezáró trianoni békediktátum pedig
pontosan ebbe a stratégiá­ba illeszkedett. A Monarchia felbomlásával,
Magyarország szétdarabolásával, kis területű és lélekszámú, Magyarországgal
ellenséges államok létrehozásával a nyugati hatalmak hosszú időre
megszabadultak egy erős, egységes közép-európai hatalmi centrum létrejöttének
veszélyétől.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Bár nyugati hatalmakról beszélünk, de eddig nem esett szó az Egyesült
Államokról. Okkal. Az USA 1776-os megalapításától kezdve ugyanis nagyjából 140
éven át nem vett részt a szélesebb geopolitika alakításában. El voltak foglalva
az amerikai kontinensen. Egy jó darabig a terjeszkedéssel, tengertől a fénylő
tengerig („sea to shining sea”), ahogy James Polk elnök fogalmazott, John
O’Sullivan újságírót idézve, 1845-ben. Ez az úgynevezett „Manifest Destiny”,
azaz „testet öltött végzet”, miszerint az Egyesült Államok sorsszerű, isteni
elrendeltetése, hogy birtokba vegye a teljes kontinenst. Legalábbis
kelet–nyugati irányban. Ez 1912. február 14-én teljesült, amikor Arizona az USA
48. tagállama lett.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Az izolacionista politika rövid ideig még folyatódott, de 1917. december
7-én az USA hadat üzent Németországnak és Ausztria–Magyarországnak, ezzel
belépett az első világháborúba. Az egyébként eléggé háborúellenes amerikai
közvéleményt azzal győzték meg, és a mai napig a köztudatban a belépés oka,
hogy egy német tengeralattjáró elsüllyesztette a Lusitania nevű brit óceánjáró
hajót, rajta 1959 utassal, köztük 123 amerikaival. Csakhogy ez még 1915
májusában történt.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Az Egyesült Államok háborúba lépésének tényleges okait másutt kell keresni.
És meg is találhatjuk. <span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">A hadviselés jelentősen meg­gyengítette az európai nagy- és
középhatalmakat, és megnyílt egy hatalmi vákuum. Az USA számára világossá vált,
hogy ha valóban vezető nagyhatalommá akar válni, akkor szüksége van néhány erős
szövetségesre Európában, de nem szabad, hogy Európa túl erős legyen. Az
eurázsiai birodalom gondolatától meg egyenesen rettegtek.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">A második világháború gyakorlatilag ugyanerről szólt. Az elsőben vesztes
Németországra a győztes antant megalázó békét kényszerített. Hitler azért
kerülhetett hatalomra, mert a sértett népnek azt ígérte, hogy az ő vezetésével
visszavághatnak. A náci ideológia számos eleme közül a mai témánk szempontjából
az úgynevezett élettérelmélet a fontos. Ezt ugyan még 1897-ben fogalmazta meg
Friedrich Ratzel föld- és néprajztudós, de a használatát Hitler tette
széleskörűvé. Eszerint a német nép sorsszerűen predesztinálva van arra, hogy
uralkodjon a Kelet fölött, ezért jogos meghódítani azt. (Bármilyen hasonlóság
az amerikai „testet öltött végzet” és a német élettérelmélet között pusztán a
„véletlen” műve.)<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Azt látjuk tehát, hogy <span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">már két világháború is szólt az eurázsiai kontinensről, főleg ennek
„szívéről” és az ehhez vezető kapuról, Kelet-Európáról. A második során Hitler
úgy gondolta, el is tudja foglalni a területet, ezért megtámadta Oroszországot.
Abban a hitben, hogy miután így megszerzi a létfontosságú „hátország” jelentős
részét, a nyersanyagok birtokában ezután majd könnyen le tudja győzni Angliát.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif"> (A Németországgal szövetséges Japán pedig eközben leköti az Egyesült
Államok katonai erejét.) Amíg Németország és a Szovjetunió egymással harcoltak,
a Nyugatnak semmi baja nem volt a helyzettel. A sikeres szovjet védekezést
követően azonban új helyzet állt elő. Felcsillant Németország legyőzésének,
újbóli megroppantásának lehetősége, de fontos volt, hogy ezt nehogy az
időközben egyre jobban erősödő Szovjetunió tehesse meg önállóan. Churchill,
Roosevelt és Sztálin, azaz Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió szövetsége
valójában nem kívánatos, de rövid távon hasznos volt minden érintettnek. <span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Miután az amerikaiak jelentős erőkkel beléptek az európai hadszíntérre,
Németország nyugati irányból is óriási nyomás alá került, maradék erejét
lekötötte az angol–amerikai–francia erőkkel szembeni védekezés. Így a szovjetek
keleten gyakorlatilag szabadon nyomulhattak előre. A győztesek végül
kettéosztották Európát a vasfüggöny mentén.<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="line-height:normal;margin:0cm 0cm 8pt;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span style="font-size:12pt;font-family:"Times New Roman",serif">Nem kell tehát meglepődnünk, hogy a harmadik világháború – ami sokak
szerint már most is zajlik, csak nem hagyományos eszközökkel – ugyanezekről a
célokról szól. De a megértéshez nélkülözhetetlen történelmi háttér
felvázolásával ki is merítettük a mai terjedelmet (és bizonyára az olvasók
türelmét is), ezért a mai helyzet részletes elemzése és a konklúzió két hét
múlva érkezik…<span></span></span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 8pt;line-height:107%;font-size:11pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><span> </span></p>





</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>