<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szír Szent Efrém</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2012. június 9., szombat | 10:18</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szir-szent-efrem">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szir-szent-efrem</a><div class="gmail-ikonok"> </div><div class="gmail-ikonok"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Efrém
 diakónus, hitvalló a Szír ortodox  egyház egyik legkiemelkedőbb 
teológusa, szónoka és himnuszírója </span></b>volt. <b>Diakónusként<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">hazájában és 
Edesszában</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">működött,</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ahol</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">teológiai iskolát  alapított. Aszketikus 
életet élt, nem szűnt meg prédikálni és könyveket  írni<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kora</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tévedései<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
ellen</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A  keleti és nyugati egyházak egyaránt szentként tisztelik.</span></b> XV. 
Benedek  pápa a Principi apostolorum Petro enciklikájában emelte a 
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">katolikus  egyháztanító</span></b>k sorába 1920-ban.</div></div><div class="gmail-contentsav"><p><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/Ephrem.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/Ephrem_0.jpg" width="120" height="161" style="float: left; margin: 3px 7px;"></a><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Niszibiszben,
 a Római és a Perzsa Birodalom határán született, 306 körül</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 18 éves 
korában megkeresztelkedett, és attól kezdve a város első püspökének, 
Jakabnak (a szírek apostola) tanítványa volt. Tanított a niszibiszi 
iskolában, melynek később vezetője lett. Nagy Szent Vazul diakónussá 
szentelte.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">363-ban Flavius Claudius Iovianus római császárnak át 
kellett adnia a várost a perzsáknak</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> így</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Efrém számos kereszténnyel 
együtt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Edesszába</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">költözött.</span></b> A<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> város akkoriban nagy keresztény 
gyülekezettel rendelkezet</span></b>t. Máig nem tisztázott, hogy Efrém alapította-e
 az edesszai iskolát, vagy tevékenysége és tanítványai tették híressé.</p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Később
 remeteként élt </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy sziklabarlangban,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">majd ismét tanítani kezdett. 
Átszervezte az iskolákat; ekkor írta aszketikus művei zömét.</span></b> „Efrém az 
első apostolok buzgó  követője volt. A szerzetesek és remeték példaképe.
 Nem volt tarisznyája,  botja, sem aranya, ezüstje. Zabkenyeret és 
zöldséget evett, szomját  vízzel oltotta. Teste hasonló volt az agyagból
 formált csontvázhoz” - írta róla Nüsszai Szent Gergely.</p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az 
edesszai arám nyelvjárásban alakult ki a szír irodalom, melynek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Efrém 
megalapozója és legjelentősebb képviselője. Főként <span style="background-color:rgb(208,224,227)">biblia</span>magyarázattal, 
hitvédelemmel és himnuszköltészettel foglalkozott. Kommentálta </span></b>Mózes 
első könyvét, Mózes második könyvét, Józsué könyvét,  Bírák könyvét, 
Sámuel első és második könyvét, A királyok első és  második könyvét, A 
krónkák első és második könyvét, Jób könyvét. Mózes  első és második 
könyvének szír nyelvű kommentárjai megőrződtek. Szintén  megmaradtak 
Tatianus Diatessaronjáról (evangélium harmonizálása) írt  kommentárjai. 
Az apostolok cselekedeteihez, és Pál apostol leveleihez  írt 
kommentárjai arámi fordításban maradtak fenn. Sermones című művéből  is 
maradtak meg eredeti részek. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Refutationes-ben cáfolta </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mani,  
Bardasanes és Markion tanait.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Efrém az ókeresztény költészet 
legnagyobbika</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szír nyelven (kelet- arámi  nyelv) írt. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Műveiben a 
teológia és a költészet összefonódott. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Rímes  prózában és versben </span>írta 
homéliát. <a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/efrem_1.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/efrem_1_0.jpg" width="140" height="140" style="float: right; margin: 3px 7px;"></a>Himnuszaiban
 újra és újra megénekelte  az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">embereket </span>megszabadító Isten csodálatos 
kegyelmét. Jól ismerte <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a  Bibliát, melyet </span>leggyakrabban körülírva 
idézett</span></b>. Nem volt kapcsolatban a  kortárs görög teológusokkal, nem 
ismerte a személy, lény és természet  általuk használt kifejezéseit. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az 
Efrém által használt fogalmak  valószínűleg a korai szír egyházi 
nyelvből származtak. Énekei, melyekért  a Szentlélek hárfája melléknevet
 kapta, a szír liturgiában ma is  megtalálhatók</span></b>. Himnuszait 
lefordították örmény, kopt, etióp, arab és  görög nyelvekre, görögből 
pedig latinra és a szír, örmény, kopt, görög  és szláv nyelvű liturgia 
részei.</p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A Római és Perzsa Birodalom határán uralkodó politikai 
helyzet, a pogány  kultuszok, a zsidó vallás, a különböző ókeresztény 
szekták </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">arra  késztették, hogy állást foglaljon, és megvédje 
meggyőződését. Küzdött</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a babona, a csillagkultusz, a manicheizmus </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
 372 telén, pusztító éhínség idején </span></b>e<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">lvállalta az élelem szétosztását a 
 szegények között; egy hónappal azután, hogy visszatért barlangjába,  
meghalt.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az ortodox és katolikus egyház egyaránt tiszteli. Az 
egyetlen szír nyelvű szent, akit 1920-ban egyháztanítóvá nyilvánítottak</span></b>. A
 római kánonba 1920-ban vették föl, ünnepét június 18-ról 1969-ben 
június 9-re helyezték.</p><p>Attribútumai: a hárfa, kv., tehén, tűzoszlop.</p><p>Magyar Kurír</p><p>(gj)</p></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>