<div dir="ltr"><div>Feltehetően jelentős az ukrán transzfer (pl.: idemenekül, majd egy év múlva megy tovább), sajnos erről nem látok kimutatást.</div><div><br></div><div></div><div><a href="https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/07/tizezrevel-koltoznek-haza-a-kivandorolt-magyarok-itt-vannak-az-adatok">https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/07/tizezrevel-koltoznek-haza-a-kivandorolt-magyarok-itt-vannak-az-adatok</a></div><div><br></div><div>
<h1 class="gmail-article-title">Tízezrével költöznek haza a kivándorolt magyarok – itt vannak az adatok</h1><div class="gmail-article-desc">Megint többen települtek vissza Magyarországra, mint ahányan elmennek. Egyre több külföldi is Magyarországot választja.</div><div class="gmail-desktop-only gmail-article-info"> 2023.07.04. 20:03 | Szerző: Hecker Flórián <span><div class="gmail-fb-share-button"></div></span></div><span></span><span></span><div class="gmail-article-content-wrapper"><span><div class="gmail-article-text"><div class="gmail-article-content"><p>Sorozatban hetedik éve, 2016 óta többen költöznek haza magyar állampolgárok, mint ahányan kivándorolnak – <a href="https://www.ludovika.hu/blogok/ludeconblog/2023/06/27/kivandorlasi-merleg/" target="_blank">írja blogbejegyzésében Szalai Piroska.</a>
A munkaerőpiaci szakértő, egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, a KSH
legfrissebb, 2022-es ki- és bevándorlási adatait vizsgálta meg.</p><p>Ebből az látszik, hogy tavaly összesen </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-highlight gmail-highlight-block"><div class="gmail-highlightBlock-content"><p>35 950 magyar állampolgár vándorolt be Magyarországra.</p></div></span><p>Ebből
21 900-an olyanok, akik itt születtek, aztán legalább 12 hónapra
elhagyták az országot, most pedig visszatelepültek. Több mint 14 ezren
vannak azok is, akik külföldön született magyar állampolgárok, de
valamilyen okból Magyarországra költöztek. A közel 36 ezres adat
egyébként messze a legmagasabb 2010 óta, a korábbi csúcs a 2018-ban
regisztrált 33 625 fő volt.</p><h2>Tízezrével érkeznek Magyarországra a külföldiek is</h2><p>Érdekes
egyébként, hogy a 2022-ben bevándorló külföldi állampolgárok is
rekordot döntöttek: ők 55 550-en érkeztek hazánkba. Ezzel egy 2019-s
csúcs dőlt meg, akkor 55 297-n döntöttek külföldiként Magyarország
mellett.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-highlight gmail-highlight-block"><div class="gmail-highlightBlock-content"><p>Persze nemcsak ide jönnek, hanem el is mennek.</p></div></span><p>Tavaly
26 500 magyar állampolgár költözött el Magyarországról. Ez 2017 óta a
legmagasabb adat, igaz, előtte többször is bőven a 30 ezres sáv fölött
alakult a kivándorolt magyarok száma. További 29 550 Magyarországon élő,
de külföldi állampolgár is elhagyta az országot.</p><img src="https://cdn.vg.hu/2023/07/qJ5d3nOXMSH6N9PJzUGfqRu7H9eUcl7nYSRWk52bbyY/fit/1024/579/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFkOWU3OTljZWMwZjRiNDRiN2FkYTUyY2I5ZjRkZGYx.jpg" alt="kisvándorlás, bevándorlás"> <h2>Lakosságszámhoz viszonyítva Magyarországról vándorolnak ki a legkevesebben Kelet-Európában</h2><p>Érdemes összesíteni az eddigi statisztikát. Tehát 2022-ben </p><ul><li>magyarok és külföldiek összesen 91 500-an választották Magyarországot, </li><li>miközben 56 050-en, magyar és nem magyar állampolgárok, elhagyták az országot.</li></ul><p>Szalai
Piroska arról is írt, hogy az ENSZ statisztikái szerint a környező
kelet-európai országok közül 2020-ban is Magyarországon volt a legkisebb
a külföldön élő, de Magyarországon születettek aránya az aktuális
lakosságszámhoz viszonyítva. Ez a mutató még Szlovákiában és
Szlovéniában is nagyobb, pedig a volt keleti tömb államai közül ebben a
három országban a legkisebb az elvándorlási arány. A szakértő az is
megjegyezte, hogy a bevándoroltak és a külföldön élők lakosságszámra
vetített arányának különbségét – azaz az egyenlegüket – vizsgálva az
látszik, hogy egész Európában Magyarország, Észtország, Finnország és
Ciprus a legkiegyenlítettebb: itt 1,5 százalékpontnál kisebb a különbség
a két index között.</p><table><tbody><tr><td style="background-color:rgb(230,230,230)"><h2 style="text-align:center"><a href="https://www.vg.hu/kozelet/2023/04/ezrevel-koltoznek-magyarorszagra-a-nemetek-es-ez-mar-a-nemet-kozmedianak-is-szemet-szurt" target="_blank">Ezrével költöznek Magyarországra a németek – és ez már a német közmédiának is szemet szúrt</a></h2><p>Néhány
év leforgása alatt negyedével nőtt a Magyarországon élő német
nyugdíjasok száma. Az egyik német közszolgálati tévé most megpróbálta
feltárni az okokat: arra jutott, hogy a németek leginkább politikai
okokból választják tömegével Magyarországot, de az alacsony árak is
vonzók.</p></td></tr></tbody></table></div></div></span></div>
</div><div>ÜdvözletteL.<br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2024. máj. 3., P, 7:44):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">> Nyugat egyelőre köszöni szépen jól van..Amig a gazdagság és jólét dominál<br>
> addig nyugatra az emberek többsége-idehaza is-nem gyűlölettel hanem<br>
> áhitattal tekint.<br>
<br>
Egyperces néma felállást, bitte schön, Németországért!<br>
<br>
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság <br>
horrorisztikus számai.<br>
<br>
Mandiner, 2024.04.28. -- Kohán Mátyás<br>
<a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/04/egyperces-nema-felallast-bitte-schon-nemetorszagert" rel="noreferrer" target="_blank">https://mandiner.hu/kulfold/2024/04/egyperces-nema-felallast-bitte-schon-nemetorszagert</a><br>
<br>
<br>
Sokan hisznek a szuverén gazdaságpolitikában. Ó, be szép is az! Saját valuta, <br>
nemzeti tulajdon, magyar földbe magyar répát, minden időben Tisza cipőben, hagyd <br>
a Samsungot, kisfiam, van otthon Videoton.<br>
<br>
Egy a gond: a mi méretosztályunkban nem nagyon van ilyen. Dönthetünk persze <br>
alacsonyabb vagy magasabb foglalkoztatás, feszesebb vagy merevebb munkaerőpiac <br>
között, csalogathatunk ide nagy sikerrel külföldi beruházásokat, dolgozhatunk <br>
erőnek erejével azon, hogy legyen végre magyar tőkésosztály erős vállalatokkal, <br>
melyek kifektetni, külpiacot szerezni, profitot hazahozni is képesek.<br>
<br>
Tud dolgokat valamelyest elszúrni vagy jól csinálni egy kis ország saját <br>
gazdaságpolitikája. De a nagy ügyek sajnos nem itthon dőlnek el.<br>
<br>
Mondok egy apró példát: a magyar forint (román lej, török líra, cseh korona) <br>
létének legfőbb értelme elvben az, hogy a magyar alapkamat szintje, ezáltal a <br>
hitelezés növekedést serkentő ösztönzésének vagy inflációt csökkentő fékezésének <br>
mértéke mindig pont a magyar gazdaságnak megfelelő legyen. Ez az elmélet.<br>
<br>
A gyakorlat meg az, hogy az infláció leküzdése után már növekedni kívánó magyar <br>
gazdaságban a kutyának sem kell 7,75 százalékos alapkamat,<br>
<br>
ahogy a lengyel gazdaság is megköszönné az 5,75 százaléknál alacsonyabbat. <br>
Hitelezni és növekedni kellene most, nem fékezni – ezt igényelné a Magyarország. <br>
Csakhogy a jegybank nem teheti meg, hogy ennél lejjebb menjen: az amerikai Fed <br>
5,5 százalék kamatot tart, mert a Bidenék helikopterpénzeivel túlfűtött amerikai <br>
gazdaságnak hűtésre van szüksége, s az a kis jegybank, amely a Fedhez képest nem <br>
ad kamatprémiumot, azt kockáztatja, hogy devizáját a magas amerikai kamattal <br>
erősen tartott dollár agyonveri.<br>
<br>
Magyarországon ma azért van 7,75 százalékos kamat, mert az amerikai gazdaság <br>
magas kamatot igényel, és annak ellenére, hogy a magyar meg nem – miközben az <br>
MNB Magyarország jegybankja, nem Amerikáé.<br>
<br>
Ez azonban édesmindegy, mert ha a saját szükségleteinkhez igazítjuk a kamatot, <br>
összeomlik a forint. Ennyit tehát a híres monetáris szuverenitásról – és ezzel <br>
mindenki küzd, akinek saját pénze van.<br>
<br>
Valami hasonló van az iparban: egy Magyarországhoz hasonló, exportorientált, <br>
kis, nyitott gazdaságban mi csábíthatunk be annyi külföldi tőkét és önthetünk a <br>
magyar kkv-kra annyi támogatást, amennyit akarunk – ha a legfőbb exportpiacok <br>
gyengélkednek, nincs mit tenni. Akkor nem lesz növekedés. És itt érünk el <br>
Németországhoz.<br>
<br>
Németország gazdasági kilátásai sírnivalóak.<br>
<br>
Az IMF idénre a tavalyi recesszió után 0,2 százalék növekedést vár, az öt <br>
legnagyobb német gazdaságkutató intézet, a berlini, az esseni, a hallei, a kieli <br>
és a müncheni meg betonkemény 0,1-et. Azaz elég egy apróbb világgazdasági <br>
baleset, egy felvont kínai szemöldök, egy közepesen gyenge gázárrobanás vagy egy <br>
brilliáns ötlet a Zöldektől, és recesszió lesz megint. Nem győzöm hangsúlyozni: <br>
recessziós veszély fenyeget az első számú exportpiacunkon.<br>
<br>
De vannak még számaim – miközben mi Magyarországon azon kesergünk, hogy az <br>
elmúlt bő tíz év bődületes foglalkoztatás-növekedése, korábban segélyen <br>
eltartott, alacsony képzettségű emberek munkaerőpiaci belépése közben évente <br>
mindössze 1 százaléknyi termelékenység-növekedést tudott átlagosan a magyar <br>
gazdaság, Németországban ez a szám 0,3 százalék volt a 2012-2022 között eltelt <br>
tíz évben. A világ legnagyobb állami befektetési alapja, a norvég nyugdíjalap <br>
1,6 billió dollár fölött diszponáló vezére, Nicolai Tangen nemrég a Financial <br>
Timesnak jelentette be, hogy egyre kevesebb értelme van Európában befektetni, <br>
inkább Amerikába viszi a pénzt, abban van a vitamin. Mi ugyanis lusták volnánk <br>
állítólag, meg jövőképtelenek.<br>
<br>
Ami egy tragédia. Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német <br>
gazdaság horrorisztikus számai.<br>
<br>
Úgy tűnik, Magyarországon sem mindenki érti az összefüggést a német gazdaság <br>
egyre nyilvánvalóbb hanyatlása és a saját sorsunk között. Mintha nem lenne <br>
világos, hogy akkor, amikor a magyar jobboldal a bruttó 1,7 milliós <br>
átlagkeresetet produkáló német gazdaságért aggódik, az nem terelés az itthoni <br>
gazdasági nehézségekről, és nem is valamiféle Nyugat-ellenes propaganda. Nem – a <br>
német gazdaság jövője azért ekkora téma nekünk, mert a gazdaságunk jelenlegi <br>
szerkezete mellett a magyar (szlovák, cseh) felzárkózás múlik rajta.<br>
<br>
Ahhoz, hogy egy átlagos magyar bruttó egymilliót keressen, jelen állás szerint <br>
csak a német gazdaság magához térésén keresztül vezet út.<br>
<br>
Ha ez nem jön össze, nem lesz közép-európai felzárkózás. Gyors legalábbis <br>
bizonyosan nem.<br>
<br>
Egyperces néma felállást kérnék tehát, bitte schön, Németországért. Elemi <br>
érdekünk, hogy az Angela Merkel alatt tisztességgel szuperáló német gazdaságot <br>
szétverő habeckes-habókos kommunista banda mielőbb a politika nagy <br>
komposztálójába távozzék. És szintén elemi érdekünk az is, hogy elkezdjünk minél <br>
inkább leválni róluk.<br>
<br>
Nem bízhatunk ugyanis többé abban, hogy partnereink hosszú távon racionálisak <br>
maradnak, vagy hogy az őrület nem éri el lassan-lassan a gazdaságpolitikát.<br>
<br>
Nyitni kell keletre, délre, nyugatra; exportpiacokat szerezni Kínában és <br>
Közép-Ázsiában, keresztülverni az Európai Bizottság kétoldali klíma- és <br>
gendervakságban szenvedő kereskedelempolitikai főtárgyalóin az EU-Mercosur <br>
kereskedelmi megállapodást, és rendbetenni az amerikai gazdasági kapcsolatokat <br>
is, amint befut egy olyan adminisztráció, amely lesz szíves tulajdon <br>
szövetségesei szétlövésétől eltekinteni. Ha az idei 2,5 százalékos növekedési <br>
terv ilyen minősíthetetlenül gyenge német gazdasági teljesítmény mellett is <br>
sikerül, az jelezni fogja: jó úton vagyunk. A hazánk számára elérhető legjobbon. <br>
Ezt dobta a gép.<br>
<br>
-- <br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>