<div dir="ltr">
<h1>Szent Atanáz püspök és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. május 2., kedd | 6:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-atanaz-puspok-es-egyhaztanito-96489" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-atanaz-puspok-es-egyhaztanito-96489</a><div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g96489']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=96489&v=&img=c_atacir.jpg" style="margin-right:0px" width="340" height="228"></a></div><div dir="ltr"><div><a rel="lightbox['g96489']"><span title="2 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Alexandriai Szent Atanázra, más néven Nagy Szent Atanázra </span>emlékezünk liturgikus emléknapján, május 2-án.</h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandriában született 298 körül. Gyermekként megélte</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Diocletianus
császár borzalmas</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">üldözését. Ez </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">adta jellemének </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">azt</span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
hajthatatlanságot és szilárdságot, </span></b>amelyet később ellenfelei
megemlítettek róla.</span></p>
<p>Tanulmányairól nem sokat tudunk. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagy-szent-vazul-es-nazianzoszi-szent-gergely-puspokok-es-egyhaztanitok" target="_blank">Nazianzi Szent Gergely</a> ezt
írta: „Csak kevés időt fordított tanulmányokra, de éppen eleget ahhoz,
hogy ne legyen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tudatlan</span>.” Atanáz beszámolt arról, hogy tanítói közül
néhányan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözés </span>áldozatai lettek. Írásai arról tanúskodnak, hogy jól
ismerte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Platón, Arisztotelész, Homérosz írásait és az újplatonizmus
tanítását.</span></span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fiatal korában </span>találkozott a sivatagi szerzetesekkel és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-antal-apat" target="_blank">Remete Szent Antallal</a>,
tőlük tanult önfegyelmet és önmérsékletet. Élete folyamán többször
talált menedéket a sivatagi szerzeteseknél. Aszketikus élete később
kivívta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenségei</span> tiszteletét is.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Fiatalon lett Alexandrosz alexandriai pátriárka titkára. Már </span></b>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z <a href="http://lexikon.katolikus.hu/A/arianizmus.html" target="_blank">ariánus vita</a></span> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">előtt írt két művet,</span></b> <i>A pogányok ellen</i> és <i>Az Ige megtestesülése</i>
címmel, melyekben vallotta az egylényegűséget. Alexandrosz 321-ben
kiadott egy arianizmust elítélő enciklikát, amely stílusa és tartalma
szerint valószínűleg már Atanáz munkája volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Diakónusként kísérte
Alexandroszt az <a href="http://lexikon.katolikus.hu/N/niceai%20zsinat.html" target="_blank">első Niceai Zsinatra,</a> ahol győzött az ortodox krisztológia, amely szerint a Fiú egylényegű az Atyával.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>328-ban <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandria </span>püspökévé választották Atanázt; haláláig
betöltötte ezt a tisztséget. Ugyanabban az évben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nagy Konstantin római
császár</span> véget vetett</b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Arius </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">száműzetésének</span>. Az ariánusok és a
meletiánusok nem fogadták el</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az első Niceai Zsinat határozatát</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">, és azzal
vádolták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Atanázt, </span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">hogy zsarnokként viselkedik </span>velük. 335-ben, az első
Türoszi Zsinaton Nikomédiai Euszebiosz és társai követelésére </span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz</span></b>n<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ak
le kellett mondania </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspöki hivataláról</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Azután a két párt találkozott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
császárral Konstantinápolyban,</span> és azzal vádolták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanázt, </span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">hogy meg
akarja akadályozni</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Rómába irányuló egyiptomi gabonabevitelt</span>. Ekkor<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
császár </span>száműzte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őt </span>Trierbe.</span></b></p>
<p><b>Atanáznak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> így volt lehetősége terjeszteni a niceai hitvallást
nyugaton, de főleg Trierben, majd később Rómában is. Itt azt a
szerzetesi eszményképet is átadta, amit <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Egyiptomban</span>, Remete Szent
Antaltól tanult.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A császár halála után, 337-ben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszahívták Alexandriába a száműzött
püspököket,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> de 341-ben</span> Atanázna</span></b>k <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ismét el kellett hagynia</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">városát.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Rómában és Aquileiában </span>élt. Római tartózkodása alatt jó kapcsolatokat
ápolt I. Gyula pápával és a római klérussal.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Flavius Iulianus császár rendelettel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">visszahívta</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> püspöki székébe
Atanázt, aki 362. február 21-én tért vissza Alexandriába. 362 tavaszán
vagy nyarán szinódust hívott össze a városban, amely az Egyház
egységével</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az arianizmus </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">elutasításával, a Niceai Zsinat hitvallásával,
Isten egy vagy három személyének kérdésével, Jézus emberi természetével
és a Szentlélek istenségével foglalkozott. A szinódus vitáját a <i>Tomus ad Antiochenos </i>című munkájában összegezte – ez a mű kulcsszerepet játszott a későbbiekben a Szentháromság körüli teológiai vitákban.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az ariánusok meg-megújuló támadásai miatt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Atanáz</span></b> l<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egalább ötször kényszerült száműzetésbe</span></b>, erre utal az <i>Athanasius contra mundum</i> (Atanáz az egész világ ellen) szólás.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A kedvezőtlen körülmények </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenére Atanáz sokat írt. Műveiben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hiányos
az adatok rendezése, sokszor ismételte önmagát, eltért a tárgytól</span>.
Munkái elsősorban teológiai szempontból jelentősek. Bár </span></b>nyugati
száműzetésének évei alatt <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megtanult latinul is, körleveleit mégis görög
és kopt nyelven adta ki. Megírta Remete Szent Antal életét; a keleti és a
nyugati kereszténység szerzetesei egyaránt ihletet merítettek a
sivatagi szent hagiográfiájából.</span></b> A már említett <i>Tomus ad Antiochenos</i>on kívül Atanáz még négy beszédet írt az arianizmus követői ellen. Az Ószövetségről írt kommentárjai, a <i>Tisztasági fogadalomról</i>, a <i>Szeretetről és önfegyelemről</i>, az <i>Egészségről és betegségről</i> című írásainak csak részletei maradtak fenn. A hagyomány neki tulajdonítja az úgynevezett <a href="http://lexikon.katolikus.hu/Q/Quicumque.html" target="_blank">Szent Atanáz-féle hitvallást</a> (<i>Quicumque</i> vagy <i>Symbolum Athanasianum</i>
vagy sancti Athanasii), ám ez valójában máig vitatott eredetű.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Atanáz
volt az első, aki 367-ben a 39. számú húsvéti levelében kanonikusnak
jelölt 27 újszövetségi iratot. Ez a felsorolás a mai napig érvényes.</b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>373. május 2-án halt meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandriában</span>.</b></span> A római naptárba
1550-ben vették fel ünnepét. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Még életében elnyerte „az Egyház oszlopa”
és „az ortodoxia atyja” kitüntető elnevezéseket. Ataná</span></b>z a<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> migrénes
fejfájásban szenvedők</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentje.</span><br></b></span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>.......<p><b><font style="color:rgb(0,0,255)" size="4"><i>Mindenható, örök Isten, </i><i>te megadtad Szent Atanáz püspöknek, </i><i>hogy rendíthetetlenül védelmezze Fiad istenségét. </i><i>Segíts kegyelmeddel, hogy tanítása nyomán és pártfogásával </i><i>egyre gyarapodjunk ismeretedben és szeretetedben. </i><i>A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, </i><i>aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, </i><i>Isten mindörökkön örökké. Ámen</i></font></b></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete </i></b><br><b><i>Magyar katolikus lexikon</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
</div><div id="m_4901480993036911697m_-485600916983128274DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br></div>
</div>