<div dir="ltr">
<h1>Szent V. Piusz pápa</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2019. április 30., kedd | 12:18<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-v-piusz-papa" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-v-piusz-papa</a></div></div><div><a rel="lightbox['g96482']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=96482&v=0&img=o_el_greco_050.jpg" style="margin-right:0px" width="143" height="192"><span title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Április
30-án emlékezik az Egyház Szent V. Piuszra</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Ugyan csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hat évig</span>, </span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">1566-tól 1572-ig ült a péteri székben, mégis jelentős volt pápasága,
hiszen ő ültette át a gyakorlatba a katolikus megújulást elindító
trienti zsinat eredményeit.</span></h3><div><p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A trienti (trentói) zsinat (1545–1563) az egyháztörténet
legjelentősebb gyűlései közé tartozik. Számos dogmatikus döntésével és
reformrendelkezéseivel megalapozta a már régen szükséges belső egyházi
megújulást. IV. Piusz összehívta és gyors befejezésre ösztönözte a
zsinat harmadik ülésszakát, s nagy buzgósággal látott hozzá, hogy a
határozatokat átültesse a gyakorlatba. Két évvel később V. Piusz
személyében olyan pápát kapott az Egyház, aki határozottan folytatta a
reformok megvalósítását</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Michele Ghislieri szegény szülők gyermekeként született egy piemonti
kisvárosban Bosco Marengóban 1504. január 17-én</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Tizennégy éves korában
belépett Szent Domonkos rendjébe. Teológiai tanulmányainak befejeztével
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bolognában </span>1528-ban pappá szentelték. Utána tanárként és
novíciusmesterként működött <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Padovában</span>, majd prior volt Vigevanóban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> és
Albában. Lombardiai</span> tartományfőnöksége idején<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kérlelhetetlen
inkvizítornak mutatkozott</b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a comói és bergamói egyházmegyékben</span>. Ezek a
püspökségek</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>közvetlen szomszédai voltak Németországnak és Svájcnak, így
különösen is érintette őket a terjeszkedő reformáció</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Gyakran megesett,
hogy a felháborodott tömeg kődobálással fogadta vagy búcsúztatta</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
szerzetest.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Rendi elöljárói felfigyeltek rá, és 1550-ben Rómába rendelték a római
inkvizíció általános biztosának. A főinkvizítor a szigorú Caraffa
bíboros volt, aki IV. Pál néven hamarosan pápa lett, s munkatársát előbb
Nepi-Sutri püspökévé, majd bíborossá, végül főinkvizítorrá nevezte ki.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem értett egyet </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a következő pápa, IV. Piusz politikájával</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ezért
kegyvesztett let</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">t;</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a pápa</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>eltávolította <span style="background-color:rgb(255,242,204)">őt Rómá</span>ból, és Mondovi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">püspökévé</span>
tette.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1566-ban azonban a bíborosi testület őt választotta pápának.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, mennyire különbözik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a korábbi
reneszánsz és humanista</span> pápáktól. Megtestesítette az új reform ideálját.
Pontifex maximusként is úgy élt, mint szegény és egyszerű domonkos: a
pápai ruházat alatt a rend szőrkámzsáját viselte. Ugyanazt a
szigorúságot és lemondást, amelyet magától megkövetelt, elvárta
munkatársaitól, sőt az egész Egyháztól is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megtudta, hogy megválasztásának híre rémületet váltott ki a nép
körében</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így reagált a hírre: „Isten segítségével remélem, hogy halálom
alkalmával nagyobb lesz a szomorúság, mint most, megválasztásomkor.”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g96482']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=96482&v=0&p=1&img=c_pius-v.jpg" alt="" border="0"></a></p></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>V. Piusszal kezdődött a 16. század nagy reformpápáinak sora. Fő célja
az egyházi és vallási élet lehető legteljesebb megújítása volt. Úgy
gondolta, hogy minden sikeres egyházi reformnak a saját háza táján,
vagyis a pápai udvarnál, a Római Kúriánál és a római papságnál kell
kezdődnie. Ezért először a pápai háztartást egyszerűsítette és a pápai
udvartartás létszámát csökkentette. Csak arra érdemes férfiakat hívott
meg bíborosként legszorosabb munkatársai körébe</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <a href="http://lexikon.katolikus.hu/S/sim%C3%B3nia.html" target="_blank">simónia</a>
</b></span>(a lelki javak, szentségek, vagy egyházi hivatal adásvétele) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden
formája<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen küzdött. Különösen szívén viselte<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a római lakosság
</span>valláserkölcsi színvonalának emelését.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szigorúan megkövetelte a püspököktől, hogy a trienti zsinat által
újból hangsúlyozott rendelkezés szerint tartózkodjanak a székhelyükön.
Ebben látta ugyanis a rendszeres lelkipásztorkodás nélkülözhetetlen
feltételét. Egész Itáliában egyházmegyei és tartományi zsinatokat
tartottak, rendszeres vizitációval fölmérték az Egyház helyzetét, és
megfelelő intézkedéseket hoztak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a visszaélések </span>megszüntetésére. A pápa
sürgette, hogy állítsák föl azokat a papnevelő intézeteket, amelyeket a
zsinat előírt. Szorgalmazta a cölibátust, amelyet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">addig meglehetősen
lazán értelmeztek</span>, és ellenőrizte a szerzetesrendekben a klauzúra
megtartását.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">általánosan elhanyagolt</span> hitoktatás újraélesztésére 1566-ban
megjelentette a Római katekizmust. Gondos előkészítés után 1568-ban
közreadta a Római breviáriumot, 1570-ben pedig a Római misekönyvet, s
kötelezően előírta az egész világon minden templom és minden pap
részére. Minden további liturgikus változtatást pápai jóváhagyáshoz
kötött.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő nyilvánította <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/aquinoi-szent-tamas-aldozopap-es-egyhaztanito" target="_blank">Aquinói Szent Tamást</a>, a középkor egyik legnagyobb hittudósát egyháztanítóvá; írásait <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-bonaventura-puspok-egyhaztanito-emleknapja-62676/" target="_blank">Szent Bonaventura</a> műveivel együtt kiadatta.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Korábbi inkvizítori tevékenységének irányvonalát követve a pápa nagy
érdeklődést mutatott <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tévedés és a megtévesztés</span> leküzdése iránt, </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a tévedők</span> megnyeréséért is mindent megtett. </b></span>A vallási
megosztottság korában a pápa az eretnekeket gonosztevőknek tartotta,
akikkel szemben akkor jogosnak tartották a legkeményebb büntetés, még a
halálbüntetés is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Rómában a pápa bizottságot alapított <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hitetlenek
</span>visszatérítésére. Ebből lett később a Hitterjesztési Kongregáció, a mai
Népek Evangelizációjának Kongregációja.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amiikor a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pápai Állam</span>, Velence és Spanyolország között létrejött a
Szent Liga, és nehéz küzdelem után megszületett a török feletti <span style="background-color:rgb(255,242,204)">győzelem
a lepantói csatában </span></b></span>(1571)<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, V. Piusz az ütközet szerencsés kimenetelét
megérezve könnyekre fakadt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hálából október 7-re bevezette a Győzelmes
Miasszonyunk ünnepét, melyet ma <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/rozsafuzerkiralynoje" target="_blank">Rózsafüzér Királynője</a> (Olvasós Boldogasszony) néven ünneplünk, és a loretói litániába bevette a Keresztények segítsége megszólítást</b></span>.</p><div><div><div id="m_-6074833073791494708m_-252582265866537976m_-7468871885505839105gmail-:283"><div id="m_-6074833073791494708m_-252582265866537976m_-7468871885505839105gmail-:284"><div dir="ltr"><div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>V. Piusz pápa 1572. május 1-jén hunyt el. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amikor elterjedt a
halálhíre</span>, valóban nagyobb volt a gyász, mint amikor megválasztották,
pápasága alatt ugyanis kiderült a nép számára is, hogy minden
szigorúsága ellenére az Egyház iránti igaz szeretet vezérelte.</b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Halálának századik évfordulóján X. Kelemen pápa boldoggá, negyven évre rá XI. Kelemen szentté avatta.</b></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><i><font size="4">Istenünk, ki Szent Piusz pápát a hit védelmére és a liturgia
megújítására választottad, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy
eleven hittel és tevékeny szeretettel vegyünk részt misztériumaidban!</font></i></b></span></p>
<p><b>Forrás:</b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete</i></b><br><i><b>Magyar katolikus lexikon</b></i></p></div></div></div></div></div></div>
<div id="m_-6074833073791494708DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_-6074833073791494708_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>