<html><head><meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8"></head><body dir="auto">Laci írott véleményét olvastad akkor....<div><br></div><div>Nem tettszett. De én magával Kálmánnal is hadilábon állok..</div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br id="lineBreakAtBeginningOfSignature"><div dir="ltr"><div style="direction: inherit;">Dr Pálos L. Gábor</div></div><div dir="ltr"><br><blockquote type="cite">2024. ápr. 5. dátummal, 12:20 időpontban Emoke Greschik <greschem@gmail.com> írta:<br><br></blockquote></div><blockquote type="cite"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Kedves Lista!</div><div><br></div><div>Még mielőtt Gábor újra írna, kiküldöm L. Simon László a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója véleményét a filmről.</div><div>l. alább</div><div><a href="https://index.hu/kultur/2024/03/17/l-simon-laszlo-nemzeti-muzem-volt-igazgato-most-vagy-soha-rakay-philip/">https://index.hu/kultur/2024/03/17/l-simon-laszlo-nemzeti-muzem-volt-igazgato-most-vagy-soha-rakay-philip/</a></div><div>
<p>L. Simon László Facebook-posztban fejtette ki a véleményét. Mint
írta, szombaton megnézte a filmet, de előtte szándékosan nem olvasott el
egyetlen kritikát sem:</p>
<blockquote>
<p>Egyaránt meg akartam kímélni magamat a
politikai indíttatású gyalázkodásoktól és a túlzó felmagasztalásoktól.
Aztán éjszaka sok dolgon átrágtam magamat, mert kíváncsi voltam, kinek
és miben találkozik a véleménye az enyémmel -– írta.</p><p>
</p><h3>Minden az elvárásokon múlik </h3>
<p>„Összességében az a kérdés, ki milyen
elvárásokkal ült be a moziba. Egy nagy történelmi pannóra számított? Egy
Petőfi egész életét végigkísérő életrajzi drámára (én mondjuk szívesen
megnéztem volna egy ilyen opuszt is), avagy fordulatokban bővelkedő
kalandfilmre? Aki ez utóbbira készült, egyáltalán nem csalódott, főleg,
ha látta a Szente Vajk által írt és rendezett vígjátékokat a
Játékszínben” – írta L. Simon.</p>
<blockquote>
<p>Igen, tudom, ez más világ, mint <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_kultur_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fkultur%2Fcinematrix%2F2023%2F03%2F03%2Fhadik-sara-sandor-monthy-phyton-film-szikora-janos-molnar-aron-reviczky-gabor-kritika%2F" id="gmail-hyperlink_4d41d448aae46460fba980fc41946d94" target="_blank" title="A Hadikban Sára Sándor találkozik a Monty Pythonnal">Sára Sándoré</a>
vagy Várkonyi Zoltáné, de nem lehet azt mondani, hogy illegitim lenne. S
persze az is szembetűnő, hogy akik az egekbe menesztették a <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_kultur_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fkultur%2Fcinematrix%2F2018%2F01%2F29%2Ffilmek_2017_mozi_magyarorszag_bevetel_box_office_izles%2F" id="gmail-hyperlink_f47dccefa4fab60eef2b62b83886de45" target="_blank" title="Továbbra sem lehetünk túl büszkék a magyar mozis ízlésre">Kincsem</a>et, azok most éppen azért marasztalják el a Most vagy soha! alkotóit, amiért az előbbit dicsérték – tette hozzá.</p>
<p>„Az előre tudható volt, hogy itt nem egy mély lélektani drámát fogunk
látni, s nem is egy hiteles történelmi vázlatot. Én szívesen megnéztem
volna az utóbbit, de nem ezt ígérték a stáblistán
társ-forgatókönyvíróként is szereplő kreatív producerek. Nincs igaza
tehát Stumpf Andrásnak [a Válasz Online filmkritikáját jegyző újságíró –
a szerk.] abban, hogy a film elején látható mondat eleve értelmetlen
(»Ahogy történt és ahogy történhetett volna«), ugyanis egyszerre meg
lehet mutatni egy filmben azt is, ahogy történt, vagy azt, ahogy
történhetett volna. Ez az a hollywoodi recept, ami ugyan tőlem távol
áll, de régóta legitim a filmes világban” – vélekedett L. Simon László.</p>
<p>Hozzátette azt is, hogy „a történelmi
regények vagy a játékfilmek egy jó részére jellemző, hogy olyan fikciós
elemeket alkalmaznak a valós történelmi események ábrázolása közben,
amelyek a mű egészének történeti hitelességét nem kezdik ki.</p>
<blockquote>
<p>Például senki sem kiált történelemhamisítást
az Egri csillagok olvasásakor a való életben sosem létezett Cecey Éva
szerepeltetése miatt</p>
</blockquote>
<p>– fogalmazott, de hozzátette azt is, hogy Ridley Scott <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_kultur_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fvelemeny%2F2023%2F12%2F07%2Fnapoleon-film-magyaroroszag-polgari-attitud%2F" id="gmail-hyperlink_bb8d3f164da4fb483555ed871c81384a" target="_blank" title="Az év legjobban várt filmje szemfényvesztés, ahogy a polgári Magyarország is">tavalyi filmjében</a>
például már „kissé zavarta”, ahogy Napóleon végignézte Marie Antoinette
1793-as kivégzését, „hiszen a valóságban nem volt ott, de el tudom
fogadni, hogy a hitelesség érzésének a megteremtése miatt a rendező
felülírja a tényeket, mintsem törődve a <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_kultur_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fkultur%2F2023%2F12%2F07%2Fnapoleon-film-tortenelem-jozefina-ridley-scott-franciaorszag%2F" id="gmail-hyperlink_85c83486f8a020d530888474089985c8" target="_blank" title="Igazi érzelmi zsarolás, amit Napóleon Jozefinával művelt">történelmi hűséggel</a>” (bár azt már soknak tartja, ha egy kora középkori angol királynőt vagy főnemest afroamerikai színész játszik).</p>
<p>„Tehát pusztán azon érdemes vitatkozni, hogy a Most vagy soha! című
filmet akciódús kalandfilmmé tevő fiktív betétek kikezdik-e a mű
egészének történeti hitelességét. Volt olyan elem, ami nekem is sok
volt, például Landerer nyomdájának felgyújtása, abba viszont teljesen
fölösleges belekötni, hogy Petőfi nem március 14-én, hanem március 13-án
írta a Nemzeti dalt. Ha szőrözni akarnánk, akkor azt is kiemelhetnénk,
hogy a Nemzeti Múzeum előtt 1848-ban nem lengtek császári zászlók” –
tette hozzá L. Simon László, majd megjegyezte,</p>
<blockquote>
<p>Szendrey Júlia Lara Croftot megszégyenítő
záró akciójelenete – amelyben az amerikai klisék receptjének megfelelően
egy jót bunyózik a nála jóval erősebb Farkaschsal, és megmenti férjét
az orvlövész gyilkossági kísérletétől – nem azért volt fölösleges, mert
történelmileg hiteltelen, hanem mert ez a jelenet annak a
rendezői-produceri ígéretnek sem felelt meg, hogy így is történhetett
volna. Ha ilyen akciófilmes túlzások nincsenek a filmben, az előnyére
vált volna.</p>
</blockquote>
<h3>Most akkor milyen film ez? </h3>
<p>„Összességében egy nagyszerű képi világgal
rendelkező (kiváló díszletek, remek, korhű jelmezek, hiteles kellékek,
fantasztikus digitális utómunka), szépen fényképezett, jól vágott,
lendületes akciófilmet láthattunk, benne remek színészi
teljesítményekkel. Kiemelhető a nagyszerű Horváth Lajos Ottó Farkasch
szerepében. Reméljük, <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_kultur_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fkultur%2F2024%2F03%2F07%2Fhorvath-lajos-otto-baleset-televizios-interju-nemzeti-szinhaz-szasz-julia%2F" id="gmail-hyperlink_9ae752b8c7af98d64a5091e11cdf26f1" target="_blank" title="Horváth Lajos Ottónak még hónapokig kezelésekre kell járnia a súlyos balesete után">mihamarabb meggyógyul,</a>
s újra láthatjuk például a Valerij Fokin rendezésében színpadra vitt
Rex című darabban a Nemzeti Színházban, amelyben szintén ő viszi a
prímet” – írta a volt főigazgató.</p>
<p>Hozzátette, „a Most vagy soha! több fiatal színész tehetségére is
ráirányíthatja a figyelmet: Koltai-Nagy Balázs Jókai, Bordás Roland
Bulyovszky, Fehér Tibor Vasvári szerepében remekel. S Vasvári esetében
nevetséges az a kritika, hogy egy nőcsábász ficsúr figurájára
egyszerűsítik le, egy ilyen film nem alkalmas arra, hogy a márciusi
ifjak ismert tagjainak részletes jellemrajzát adja”. Mint írta, a
Petőfit játszó Berettyán Nándor neki csalódás volt, ahogy Mosolygó Sára
is „haloványnak tűnt Szendrey Júlia szerepében”, de ezt kompenzálta,
hogy a tapasztaltabbak – mint Jászberényi Gábor, Lukács Sándor vagy Nagy
Sándor – profi alakítást nyújtottak. </p>
<blockquote>
<p>Amivel viszont komoly bajom van, az a
videójátékok világát megidéző filmzene. A rövid főtémát végtelenszer
halljuk a film során, a végére olyan érzésem volt, mint amikor a banki
ügyintéző kapcsolására várva a telefonban újra és újra meghallgatom az
egyre idegesítőbb, a várakozás hosszúságára figyelmeztető zenei
betétet. Túl hangos, s a drámai hangulat fokozása érdekében szinte végig
ránk erőszakolják, pedig a csend néha jobban illik a feszültséghez
(amikor a kés megáll a levegőben, akkor nem üvölthet a zene). A kevesebb
itt is több lett volna</p>
</blockquote>
<p>– írta L. Simon, majd azzal zárta posztját,
hogy „végül azt üzenjük minden huhogónak: ez nem egy kurzusfilm, nem egy
aktuálpolitikai üzeneteket sután megjelenítő alkotás, hanem egy
akciódús játékfilm, ami egy lehetséges interpretációja az 1848. március
15-i eseményeknek. S ha összehasonlítjuk a közelmúltban elkészült másik
magyar történelmi kalandfilmmel, a Hadikkal, nem is kérdéses, a Most
vagy soha! sokkal jobb lett Szikora János félresiklott alkotásánál”.</p>
<blockquote>
<p>Érdemes tehát értelmes és értékes vitát
folytatni a filmről, de csak a megtekintése után. Én bízom benne, hogy
minél több fiatal is megnézi, s azon is elgondolkodnak, hogy a hazával
szemben kötelességünk is van, s ha szükséges, bátran cselekedni,
küzdeni, sőt harcolni is kell</p>
</blockquote>
<p>– írta posztja végén L. Simon László.</p>
</blockquote>
</blockquote>
</div><div><br></div></div><div class="gmail_quote"><div> </div></div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" data-unique-identifier=""></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
<span>_______________________________________________</span><br><span>Grem mailing list</span><br><span>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</span><br><span>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</span><br></div></blockquote></div></body></html>