<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A tudomány a keresztény kultúrkörben született meg – Beszélgetés Jáki Szaniszló OSB munkásságáról </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2024. március 13., szerda | 20:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-tudomany-kereszteny-kulturkorben-szuletett-meg-beszelgetes-jaki-szaniszlo-osb-munkassagarol">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-tudomany-kereszteny-kulturkorben-szuletett-meg-beszelgetes-jaki-szaniszlo-osb-munkassagarol</a><div class="gmail-ikonok"><br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g137524']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=137524&v=1&img=c_img_0082.jpg" width="188" height="125" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Száz
évvel ezelőtt, 1924. augusztus 17-én született Jáki Szaniszló bencés
szerzetes, tudománytörténész, akit a vallási Nobel-díjként számontartott
Templeton-díjjal is elismertek. A centenárium alkalmából a közelmúltban
szülővárosában, Győrben konferenciát tartottak. A tanácskozás egyik
előadójával, Bognár Gergellyel, a győri Révai Miklós Gimnázium
fizika–filozófia szakos tanárával beszélgettünk.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><em>Győrben, <em>a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tartott konferenciát</em> a
Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány Kutatócsoportja, valamint a
Szent Mór Bencés Perjelség szervezte a világhírű katolikus tudós
munkásságáról.</em></p>
<p><strong>– Mit tudunk Jáki Szaniszló gyermekkoráról? Milyen volt a családi háttere?</strong></p>
<p>– Mélyen vallásos, ötgyermekes családba született. Két fiútestvére,
Zénó, Teodóz és ő maga is bencés szerzetes lett, mindhárman különleges
pályát futottak be. Jáki Teodóz a csángó magyarok apostola volt;
személyes kötődésem is van hozzá, a győri bencés gimnáziumban tőle
tanulhattam az ének-zenét. Két lánytestvérük is volt, az egyikük sajnos
nem érhette meg a felnőttkort, a másik viszont sokáig élt itt, Győrben. A
gyerekei közül februárban többen is részt vettek a Jáki Szaniszlóról
rendezett kétnapos konferencián.</p>
<p><strong>– Jáki Szaniszló nagyon korán igent mondott az Úr hívására,
már tizenkilenc évesen, 1942-ben belépett a bencés rendbe. 1947-ben
Rómába került. Összefüggésben van ez azzal, hogy akkor már nyilvánvaló
volt, nincs erő, amely megakadályozhatná a kommunisták egyeduralmát?</strong></p>
<p>– Részben igen, részben nem. Az elöljárói hamar felismerték a
kivételes tehetségét, és azért küldték Rómába tanulni, hogy a teológiai
műveltsége még gazdagabb legyen. Az eredeti terv az volt, hogy római
tanulmányainak befejezése után hazatér, és a tudását itthon
kamatoztatja. Sajnos azonban a politikai helyzet másképpen alakult,
ezért a rend eljárói arra kérték a Rómában tanuló bencéseket, hogy
maradjanak Nyugaton, és csak akkor térjenek haza, ha megváltoznak a
politikai viszonyok. Ezért Jáki Szaniszló pappá szentelése már
Olaszországban, Szent Ferenc szülőhelyén, Assisiben történt. Közben
Rómában természetesen elvégezte a teológiát, majd később ugyanitt
doktorált belőle, a Szent Anzelm Egyetemen. Ez volt az első
doktorátusa. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g137524']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=137524&v=&p=1&img=c_o_jaki9.jpg" alt="" border="0" width="471" height="326"></a></p>
<p><strong>– Rómából hogyan került az Amerikai Egyesült Államokba?</strong> </p>
<p>– Ez hosszabb történet. Miután 1950-ben befejezte római tanulmányait,
a rend elöljárói helyet kerestek neki. Jáki Szaniszló többször
említette, hogy a bencés gimnáziumban nagyon jól megtanult franciául. A
teológiai disszertációját is francia nyelven írta. A rend elöljárói
mégis Amerikába küldték, azzal a megbízással, hogy Pennsylvaniában, a
latrobe-i Saint Vincent-szemináriumban franciát tanítson a bencés
növendékeknek.</p>
<p><strong>– Három év tanítás után azonban közbejött egy súlyos betegség…</strong> </p>
<p>– Egy rosszul sikerült mandulaműtét következtében tíz évre csaknem
teljesen elvesztette a hangját, nem igazán tudott beszélni. Később
többször elmesélte, hogy sokat gondolkodott ekkoriban, és arra jutott,
jobb írni és publikálni, mint árkot ásni, ezért a bencések jelmondatát –
Ora et labora (Imádkozz és dolgozz) – követve eldöntötte: fizikát és
matematikát fog tanulni. Amerikában már mindkét tárgyból végzett
előtanulmányokat, de ekkor továbbképezi magát. A Nobel-díjas Victor
Franz Hessnél írja meg a doktori disszertációját fizikából, a radon
légköri eloszlásáról. Hess elismerően nyilatkozik róla, egy tanulmányt
is publikálnak közösen a témában.</p><strong>– Jáki Szaniszló első jelentős könyvének címe: </strong><em><strong>A fizika látóhatára.</strong></em><strong> Ezt
1966-ban adták ki Chicagóban. A kötetben a középkori vallásosság és
tudományosság jelentősége mellett érvelt. Beszélne erről?</strong>
<p>– A könyvnek csak egy fejezete szól arról, hogy a középkori
gondolkodás mennyire meghatározza a tudományt. A fordításban jelentős
részt vállalt Jáki Szaniszló testvére, Zénó is. Ő maga is úgy
nyilatkozik, hogy ez a könyv elsősorban a fizika relevanciájáról,
illetékességéről szól. Jáki Szaniszló tudománytörténeti munkássága
forradalmi, még ha nem is előzmény nélküli. A 19. század végén és a 20.
század elején élt francia katolikus fizikatörténészről, Pierre Duhemről
írt monográfiájában bemutatja: már ő is feltárta annak alapjait, hogy
miként és milyen mértékben hatott a középkori vallásosság a kor
tudományára. A modern tudomány legfontosabb alaptörvényei és alapvetései
már a késő skolasztikában, a 13–l4. században megjelentek a párizsi
Sorbonne-on. Jáki Szaniszló rávilágít arra is: nem csupán arról van szó,
hogy egy középkori egyetemen Jean Buridan lényegében felfedezi Newton
első törvényét vagy annak egy korlátozott változatát, hanem azt is
bemutatja, hogy emögött egy vallásfilozófiai vita áll, egy keresztény
dogma: Isten a világot a semmiből és véges idővel ezelőtt teremtette. Ez
a dogma összeegyeztethetetlen az arisztotelészi fizikával. A korabeli
csillagászokat rendkívüli módon érdekelte, hogy ha a Jóisten
megteremtette a világot, majd magára hagyta, de a bolygók keringenek a
pályájukon, akkor mi az, ami fenntartja ezt a mozgást. Arisztotelész
szerint a mozdulatlan mozgató mozgatja őket. Ez azonban, annak ellenére,
hogy Aquinói Szent Tamás istenérvként is használja, nem feltétlenül
egyeztethető össze a keresztény dogmatikával. Ő egyébként úgy érvel:
puszta ésszel, a filozófia által nem tudunk eljutni arra, hogy Isten
véges idővel ezelőtt a semmiből teremtette a világot. Ezt csak a
Szentírásból ismerhetjük meg. Mások másképpen is érvelnek, de a lényeg
az: ezt a dogmát csak a IV. Lateráni Zsinat hirdette ki, 1215-ben. Több
mint száz évvel később, azzal kapcsolatban, hogy a bolygók miért
maradnak mozgásban, ha az Isten a teremtés után magára hagyta őket,
Buridan kimondja a mozgástan legalapvetőbb törvényét, a tehetetlenség
törvényét. Ezt ma Newton első törvényeként ismerünk, bár a
tudománytörténészek tudták, és maga Newton is elismerte, hogy már jóval
előtte mások is felfedezték.</p>
<blockquote>
<p>Jáki Szaniszló megvilágítja: a kereszténységnek ez a két dogmája
kellett ahhoz, hogy az arisztotelészi világképet felválthassa Newton
első törvénye, és elindulhasson egy olyan tudományos forradalom, amely
révén kialakulhatott a mai fizika<strong> </strong></p><p><strong>– Jáki Szaniszló szerint sokáig három előítélet határozta meg
és akadályozta a tudománynak a valláshoz való viszonyát: az empirizmus,
az idealizmus és az antiklerikalizmus. </strong></p></blockquote>
<p>– Az antiklerikalizmust némileg már érintettük, bár a közvéleményben
ez elsősorban Giordano Bruno és a Galilei-per kapcsán jelenik meg.
Szaniszló atya a Galilei-perrel kapcsolatban írt egy monográfiát,
magyarul is megjelent. Tudománytörténeti szempontból is nagyon szépen
feltárja a lényeget: nem arról volt szó, hogy az Egyház lesöpörte volna
az érveket. Sőt, amint Jáki Szaniszló kifejti: a közhiedelemmel
ellentétben Galilei sokkal jobb Szentírás-értelmező egzegéta, mint az
egyházi ellenfelei, akik viszont sokkal jobb tudósok, mint Galilei. Az
adott korban nem álltak még rendelkezésre azok a perdöntő bizonyítékok,
amiket mi már ismerünk. Ráadásul ahogyan Galilei hivatkozott az
árapály-jelenségre a Föld mozgásának bizonyítékaként, az teljesen légből
kapott, alaptalan volt abban a korban. Az empirizmus és az idealizmus
ilyen szempontból mint két véglet jelenik meg. Jáki Szaniszló elutasítja
azt a filozófiai idealizmust, amely szerint az emberi tudattól
függetlenül nem tudjuk elképzelni a világot. Érdekes módon ezzel neki
alapvetően nem filozófiai, nem is tudományos problémái vannak, hanem
hívő bencés szerzetesként vallásiak.</p>
<blockquote>
<p>Fölteszi a kérdést: mi a keresztény hitünk alapja? Az, hogy Jézus
Krisztus feltámadt, az apostolok látták az üres sírt mint valóságos
tapasztalatot. Ha az idealizmus meggyengíti a tapasztalatot, azt
hirdetve, hogy az az emberi tudattól függetlenül nem létezhet, akkor a
hitünk alapja is meggyengül. Ezért ő semmiféle idealista alapokon nyugvó
filozófiát vagy világnézetet nem tudott elfogadni.</p>
</blockquote>
<p>Mai szemmel olvasva sokan bírálják azért is, hogy miért üt meg kemény
hangot Kanttal, Hegellel, a fenomenológiával szemben – ennek ez a
háttere. A túlzott empirizmuson pedig azt érti, hogy el kell fogadnunk: a
tapasztalatokból szerezhetünk ugyan fontos információkat, de nem szabad
átesnünk a ló túlsó oldalára. A világ megismerésének van egy tárgyköre,
amit mérhető mennyiségekkel, számokkal írhatunk le; erre szolgál a
természettudomány, elsősorban a fizika. Ám vannak olyan mennyiségek is
az életünkben, amiket nem tudunk számszerűen leírni, amikhez nem tudunk
számokat társítani. Erre mondta nagyon frappánsan: próbáljon meg valaki
bármilyen számot rendelni a gond, a szorongás, a félelem tapasztalatához
– ez lehetetlen, mégis a létünk igazán fontos tényezői.</p><strong>– Jáki Szaniszló gyakran írt arról, hogy a tudománytörténetet
egyesek igazságtalanul és helytelenül keresztényellenes ideológiai
fegyverként használták.</strong>
<p>– Giordano Bruno és Galilei esete nagyon jó példa erre. Jáki
Szaniszló egyértelműen cáfolja azt a téveszmét, hogy Giordano Brunót
azért égették meg, mert azt mondta, hogy a Föld kering a Nap körül. A
konkrét vádirat nem erről szólt, csak megjelenik benne mint sokadik
pont. Giordano Bruno eretnek gondolatokat hirdetett, tagadta Jézus
Krisztus isten voltát és azt, hogy Mária szűzen szült volna.
Természetesen nem lett volna szabad máglyára küldeni emiatt, de ez a per
nem a tudomány és a vallás szembenállását példázza, hanem az
eretneküldözés egy tragikus története volt. Galilei kapcsán pedig már
említettem, hogy bármennyire furcsa is, a tudományos érvei nem voltak
elég megalapozottak a maga korában. Van erre egy perdöntő bizonyíték. Ha
a Föld kering a Nap körül, akkor éves szinten megfigyelhető az
állócsillagoknak egy nagyon pici mozgása. Keplernek akkor még nem volt
távcsöve. Rendszeresen levelezett Galileivel, akinek viszont volt.
Kepler sürgette őt, végezzen méréseket, hogy igazolhassák ezt a
jelenséget. Nem tudjuk biztosan, hogy Galilei végzett-e ilyen méréseket,
véleményem szerint igen, és negatív eredményt kapott. Mindenesetre azt
mondta: azért nem tudjuk mérni ezt a jelenséget, mert a csillagok nagyon
messze vannak, és túl kicsi a távcső hatótávolsága. Ez igaz is. De
amikor valaki előáll egy forradalmian új tudományos nézettel, és azt
mondják neki, igazolja mérésekkel, ő pedig azt válaszolja: azért nem
mérem meg, mert még nem tudok pontosan mérni, azt nem veszik komolyan,
mi is megmosolyognánk. Utólag már nem, de az adott korban igen.
Galileinél több ilyen eset is volt. Említettem az árapály-jelenséget, de
ugyanez a helyzet a passzátszéllel is, aminek szintén köze van a Föld
forgásához, ám amit Galilei mond, hogy a Föld forgása következtében
„lemarad” a levegő, és ezt érezzük a tengeren, az teljes képtelenség.
Később igazolódtak ezek a tévedések. A 19. században megjelenő
ateizmusra és vallásellenességre épülő tudománytörténet-írás terjeszti
el azt a képzetet, hogy a tudomány és a vallás szemben áll egymással. A
Galilei-pernél voltak szerencsétlen megnyilvánulások az Egyház részéről,
de figyelembe kell vennünk: ez volt a megszülető természettudomány, a
fizika és a kereszténység első találkozása, ami valóban nem jól alakult.
Később már nem fordultak elő ilyen esetek. Jáki Szaniszló sokat írt
arról, hogy rengeteg fizikus, tudós ember mélyen hívő volt. Például
James Clerk Maxwell, akinek a munkásságát, levelezését behatóan
tanulmányozta. Ezekből kiderült: az az irány, ami felé elmozdult,
nevezetesen, hogy az elektromágnesesség egy nagy összefoglaló elméletben
tárgyalható, kapcsolatban volt a hitével. Azzal a meggyőződésével, hogy
a Jóisten egy nagy elméletet teremthetett, egy egészet, amit képesek
vagyunk leírni. Ez pedig nagymértékben inspirálta Maxwellt, hogy
megalkossa az elméletét, s ezáltal hozzájáruljon a tudomány
fejlődéséhez. Ezeknek az összefüggéseknek a feltárásában Jáki
Szaniszlónak mint tudománytörténésznek elévülhetetlen érdemei vannak. </p>
<p><strong>– Gyakran elhangzik vele kapcsolatban, hogy nagy hatást tett a pápákra is, Szent II. János Pálra, XVI. Benedekre.</strong> </p>
<p>– Jáki Szaniszlóra emlékezve öt évvel ezelőtt Vizi E. Szilveszter, a
Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szervezett volna egy konferenciát
a hit és a tudomány tárgykörében. A pandémia miatt ez elmaradt, de
megszületett egy tanulmánykötet. Ebben Székely László, a
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos
főmunkatársa levezeti, hogyan hatott II. János Pál <em>Fides et ratio</em>
(Hit és ész) kezdetű enciklikájára Jáki Szaniszló munkássága.
Emlékeztet rá: XII. Piusz pápa úgy hivatkozott az ősrobbanás elméletére,
mint istenbizonyítékra. Jáki Szaniszló viszont <em>A fizika látóhatára</em>
című könyvében leszögezi: a tudománynak megvannak a korlátai. Nem
alkalmas arra, hogy cáfolja a vallást, de arra sem, hogy igazolja. Az
ősrobbanás nem igazolható istenérvként. Ahogyan Szaniszló atya felfogja a
fizika és a vallás kapcsolatát, az több ponton is megjelenik a <em>Fides et ratióban.</em>
Szent II. János Pál többször is találkozott Szaniszló atyával, XVI.
Benedek pedig nem egy alkalommal elismerően nyilatkozott róla. </p>
<p><a style="color:rgb(100,100,100)" title="" rel="lightbox['g137524']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=137524&v=&p=1&img=c_o_jaki6.jpg" alt="" border="0" width="471" height="318"></a></p>
<p><strong>– Jáki Szaniszló a hit és az értelem közötti kapcsolat
elkötelezett kutatója, hirdetője volt. Egyszer azt mondta: „A tudomány
virágzása lényegében a kereszténységhez és a megtestesülésről alkotott
keresztény felfogáshoz kapcsolódik.”</strong> </p>
<p>– Így igaz. Külön kötetet szentelt annak, hogy bebizonyítsa: nem
véletlen, hogy a tudomány a keresztény kultúrkörben született meg.
Alaposan utánajárt annak, milyen feltételekre volt szükség a tudomány
létrejöttéhez. Rámutatott, hogy a középkor első felében az arab kultúra,
tudomány, csillagászat fejlettebb volt, mint az európai. Avicenna
karnyújtásnyira volt a tehetetlenség törvényének kimondásától, de nem
teszi meg ezt a lépést dogmatikai okok miatt, és mert rájön, hogy az
iszlám istene nagyon transzcendens, az abszolutúmban helyezkedik el. A
mi istenképünk árnyaltabb, racionálisabb. A keresztény Isten észszerűen
rendezi el a világot.</p>
<blockquote>
<p>Szaniszló atya egyik kedvenc idézete a Bölcsesség könyvéből való:
„Mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el” (11,20). Vallotta: a
középkori keresztény Európa volt az a bölcső, ahol a tudomány élve
tudott megszületni.</p>
</blockquote>
<p>Kellett ehhez a dogmatika, az istenfogalom, a tapasztalat. Említettük
már az imént: a mi hitünk alapja, hogy az apostolok látták az üres
sírt, és találkoztak a feltámadt Jézus Krisztussal. Ezt nem vonhatjuk
kétségbe. Szaniszló atya sokat beszélt a panteizmusról is, amit
veszélyesnek tartott. Leszögezte: a kereszténység mentes a
panteizmustól, hiszen ha a világ egyenlő Istennel, akkor a
megtestesülésnek nincs értelme. Hitünk szerint Isten a világba jön. Ám
ha Isten maga a világ, akkor nem kell megtestesülnie. Keresztény ember
nem lehet panteista. Ha viszont ez így van, akkor a természet kutatható,
mert a természet nem Isten. Említhetjük Deutero-Izajás könyvét, a
Biblia egyik legkorábbi szövegét, amelyben arról ír, hogy Isten a
természet törvényei fölött is uralkodik. A babiloni fogságban sínylődő
népnek óriási vigaszt jelent, hogy hatalmas az Isten, kivezeti őket
Babilonból, megmenti őket. Itt kimondatik, hogy vannak természeti
törvények, s azok Isten uralma alatt állnak. A zsidó–keresztény
kultúrában ez beleivódik a gondolatvilágunkba. Galilei és Newton is
vallották: Isten két könyvet írt, és mi a másodikat, a természet
törvényeiről szólót tárjuk fel. Ehhez mindenképpen kellett a keresztény
világkép és kultúra.</p>
<p><strong>Fotó: Lambert Attila; archív: Vatican News, <strong>Szent Mór Bencés Perjelség</strong></strong></p>
<p><strong><strong>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</strong></strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>