<div dir="ltr">
<div><h2>Szalai Piroska: Élbolyba került a magyar gyermekvállalási hajlandóság Európában</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2024/03/11/szalai-piroska-elbolyba-kerult-magyar-gyermekvallalasi-hajlandosag-europaban/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2024/03/11/szalai-piroska-elbolyba-kerult-magyar-gyermekvallalasi-hajlandosag-europaban/</a></div>
                                            </div>
                    <div>
                        <div>
        
    </div>
                    </div>
                                        <div><img width="195" height="130" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/03/SZK_F-3533-1024x683.jpg" alt="" style="margin-right:0px"></div>
                                                    <div>
                    <p></p>
                </div>

                
                <div>
                                <p><b>A 2011-es termékenységi mélypontunkról, az uniós 
lista utolsó helyéről 2022-re már a hatodik helyre léptünk előre — írja 
legújabb elemzésében Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az NKE 
Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.</b></p>
<p>A szakértő kifejtette, hogy az Eurostat 2022-es termékenységi adatai 
alapján „a tavalyelőtti éves 0,05-ös rátacsökkenésünk az egyik legkisebb
 volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató az 
orosz-ukrán háború első évében, s így mi öt helyet léptünk előre a 
termékenységi ráta sorrendjében.”</p>
<p>Az elemzés szerint 2022-ben mindössze öt ország előzte meg 
Magyarországot: Franciaország, Románia, Bulgária, Csehország és 
Szlovákia.</p>
<p>Szalai Piroska elmagyarázta, hogy a termékenységi ráta azt mutatja, 
„hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott évi
 születési arányok nem változnának.” Ehhez képest felhívta a figyelmet a
 KSH eltérő mérési technikájára, amely alapján „az adott évben 
Magyarország területén született gyermekeket veszi figyelembe a mutató 
kiszámításánál, míg az Eurostat az unió területén született magyar 
gyermekeket.”</p>
<p><font size="2">A két eredmény között 2016 és 2019 között volt a legnagyobb eltérés, a
 Covid alatt ellenben alig született több magyar gyermek külföldön, mint
 hazánkban, így a két arányszám elkezdett nagyon közelíteni egymáshoz — 
részletezi az elemzés. A szakértő továbbá azt is kiemelte, hogy</font></p>
<h5><font size="2">2020-tól kevesebben dolgoznak átmenetileg külföldön, mint korábban, 
valamint 2016 óta többen települtek haza magyar állampolgárok, mint 
ahányan kiköltöztek.</font></h5>
<p><font size="2">Szalai Piroska kitért arra, hogy a Covid alatt tovább nőtt a 
termékenység Magyarországon a 2020-2021-es években, amelyhez nagy 
valószínűséggel a 2020-as családvédelmi akcióterv is hozzájárult. Az 
elemzés szerint 2022-ben romlani látszott ez a mutató, egyrészt a 
fiatalok 2021-es oltási kampánya után, — hiszen az ajánlás szerint a 
második oltás után 3 hónappal lehetett gyermeket vállalni — másrészt az 
energiaár-emelkedés következtében beálló bizonytalanság hatására 
történt.</font></p>
<h5><font size="2">A szakértő kiemelte azt a tényt is, hogy „míg 2010-ben a 20-40 éves,
 a legaktívabb szülő korban levő nők létszáma több, mint 1,5 millió 
volt, addig mára már alig több, mint 1 millió 160 ezer, azaz közel 
negyedével csökkent,” és még ennek hatására is a 2022-2023-as évek 
születésszám-csökkenése alacsonyabb mértékű, mint 2008-2011 között volt.</font></h5>
<p><font size="2">Szalai Piroska véleménye szerint a termékenységet a negatív és 
pozitív hírek is befolyásolják, így a gyermekvállalás tekintetében a 
korábbi gazdasági bizonytalanság után „érdemi javulást a városi CSOK 
2023. október végi bejelentése után kilenc hónappal, azaz idén az év 
második felében” vár.</font></p>
<p><font size="2"><b>Forrás:</b> <a href="https://www.facebook.com/piroska.szalai.54/posts/pfbid02NHB6UGJ9hGx7aJ7kZ6LVccsLFLdZvCi5SZPZFL8tpwGjkd73GwHGR94VHYCyt4LQl" target="_blank">Facebook/Szalai Piroska</a></font></p>
<p><i>Címlapkép: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián</i></p></div>

</div>