<div dir="ltr">
<h1>Remete Szent Antal apát emléknapja</h1><div><div><h3></h3><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/remete-szent-antal-apat-emleknapja" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/remete-szent-antal-apat-emleknapja</a></div>
</div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Január
17-én Remete Szent Antalt </span>(Coma, Közép-Egyiptom 250 körül–356), <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
remeteség atyját ünnepeljük</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A Felső-Egyiptomból származó </span>szentélető<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
remete életrajzát Szent Atanáz írta meg 356 körül.</span></h3><div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
jómódú családban született Antal 20 éves korában <span style="background-color:rgb(234,209,220)">árvaságra jutott</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
evangélium hatására eladta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ingóságait, birtokát </span>szétosztotta a szegények
között, és elhagyta<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a várost,</span> hogy teljesen az imádságnak éljen. Előbb
egy szent remete közelében, később egészen egyedül élt. Megszakítva
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden emberi kapcsolatot,</span> elvándorolt kelet felé. Befalazta magát egy
kastélyrom cellaszerű kis zugába, ahol 20 évet töltött elmélkedésben.
Jézus példájára őt i<span style="background-color:rgb(234,209,220)">s megkísértette a sátán, </span>de egyre keményebb
vezekléssel visszaverte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> támadásait.</span></b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amikor az
emberek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">rátaláltak, s egyre többen keresték föl, cellája</span> elvesztette
magányos jellegét</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Körülötte remetetelep, 2 monostor alakult. Így lett
az első társas remeteség, a kezdetleges formájú szerzetesközösség
„apátja”.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
Maximianus-féle <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>üldözés idején 311-ben</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">lexandriába</span> ment,
hogy szolgálatára legyen a híveknek és bátorítsa a hitvallókat.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
üldözés </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elmúltával <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kelet-thébai pusztába ment. Később egy karavánnal
kelet felé indult, és a Nílustól 300 mérföldnyire</span> telepedett le. Innen
kelt útra, hogy meglátogassa Remete Szent Pált.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Halála
előtt néhány hónappal újra <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Alexandriába</span> ment, hogy szembeszálljon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
arianizmus követői</span>vel, bizonyságot téve arról, hogy Jézus Krisztus
valóságos Isten és valóságos ember.</b></span></p><p><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sírja </span>két évszázadon át ismeretlen volt,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csak 561-ben találták meg. </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ereklyéit a XI. században vitték Franciaországba</b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, ahol 1095-ben megalakult az antoniták rendje. Földi maradványait az arles-i Saint Julien-templomban őrzi</b></span>k</span>.</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
ördög </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>feletti győzelmei és csodái miatt a középkor egyik legnépszerűbb
szentje volt.</b></span> Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott, és a hozzá
fűződő hagyományok, hiedelmek az 1195-ben Lisszabonban született Páduai
Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább. </p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
bizánci művészetben a VIII. századtól ismert képein ősz szakállú
szerzetesként ábrázolják;</b></span> a XII. századtól az orosz és a nyugati
művészetben is feltűnik. A késő középkorban gyakran antonita ruhában,
kezében T-alakú kereszttel (antalkereszttel) vagy apáti bottal
ábrázolták.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Gyakran ábrázolták Szent Pálnál tett látogatását és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
megkísértését. </span></b></span><br></p><div align="justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Remete
Szent Antal a betegek patrónusa; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bőrkiütések, skorbut, pestis,
járványok, kelések, fejfájás esetén</span> hívják segítségül.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A cukrászok,
harangozók, haszonbérlők, hentesek, kesztyűsök, kosárfonók, mészárosok,
munkások, porcelánkészítők, posztósok, sertéskereskedők, sírásók,
takácsok, továbbá az egri kefekötők </span>védőszentje.</b></span><br></div><p>Magyar Kurír</p><p>Forrás: Magyar Katolikus Lexikon</p></div>
<div id="m_961682270280729480DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_961682270280729480_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>