<div dir="ltr">
<h1>Szent Hiláriusz püspök és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. január 13., péntek | 6:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-hilariusz-puspok-es-egyhaztanito" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-hilariusz-puspok-es-egyhaztanito</a><div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g74829']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=74829&v=0&img=c_o_hilary_parmigianino_.jpg" style="margin-right:0px" width="280" height="457"></a></div><div><a rel="lightbox['g74829']"><span title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Hiláriusz püspökre és egyháztanítóra emlékezünk </span>liturgikus emléknapján, január 13-án. </h3><div><p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hiláriusz<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>315 körül született Poitiers-ban, Gallia római provinciában. Életének<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
keresztségét </span>megelőző időszakáról keveset tudunk.</b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span> Megházasodott, és egy leánya született. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már érett férfi volt</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amikor egy este a Szentírás olvasása közben
mélyen megragadta Istennek önmagáról tett tanúsága. Elhatározta, hogy
megváltoztatja<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> életét.</span> </b><b>El akarta nyerni Istentől azt a tökéletes
boldogságot, amelyre annyira vágyakozott.</b></span> Valószínűleg ekkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kezdett
közeledni a helybeli keresztény közösséghez. Majd föliratkozott a
hitjelöltek közé, és húsvétra virradó éjjel fölvette a keresztséget. </b></span>Ez
feltűnést keltett a városban, mivel <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az ő társadalmi köreiből <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak
kevesen </span>tartoztak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény közösségbe.</span></b></span></p>
<p>Hiláriusz <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent János evangéliuma után nagy elmélyüléssel olvasta
Szent Máté evangéliumát, amely </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>utolsó </b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kételyeit</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ől </span>is megszabadította</b></span>.
350 körül meghalt a város püspöke, akinek a nevét nem ismerjük. A
keresztény nép összegyűlt, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>közfelkiáltással Hiláriuszt választották
püspökké</b></span>. Ő ezt különösebb lelkesedés nélkül, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kötelességének
tudatában elfogadta.</b></span></p>
<p>Az új püspök <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindenekelőtt az igehirdetés feladatának szentelte
magát. Az éppen tanulmányozott Szent Máté-evangéliumot magyarázta
híveinek</b></span>. A szöveg szellemi értelmét tárta föl előttük. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>E kommentár
szövege ránk maradt. Öt-hat év alatt kiépítette egyházmegyéjét.</b></span> Mártont,
Gallia későbbi apostolát azonban eredménytelenül próbálta maga mellett
tartani mint diakónust.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Papjait <span style="background-color:rgb(217,234,211)">valószínűleg </span>közös életre fogta össze</b></span>.
Messze volt Rómától és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az ariánusokkal vívott </b><b>küzdelmek</b></span>től, amelyek az
egyház keleti felében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ekkor már hevesen folytak.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 353-as esztendőig Galliában senki sem törődött <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az arianizmussal</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
keresztény Kelet hitvitáiba <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak </span>a trieri püspök bonyolódott bele, aki
befogadta a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">száműzött </span>Alexandriai Szent Atanázt. 355-ben Hiláriusz állt
az arles-i Saturniusszal szemben kibontakozó ellenállás élére</b></span>. Saturnius
volt az arianizmus fő képviselője Galliában. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hiláriusz megszervezte a
galliai püspökök gyűlését, és meggyőzte őket, hogy </b></span>vizsgálják fölül az
arles-i határozatokat, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>különüljenek el <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ariánus </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">püspökök</span>től, </b></span>és
utasítsák vissza Atanáz elítélését.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nem sokáig váratott magára a császár
ellenintézkedése, amelyet Saturnius sugallt: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hiláriuszt</span> száműzetésbe
küldték <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kis-Ázsiába.</span></b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="Szent Hiláriusz püspökké szentelése (ábrázolás 14. századi kéziratból)" rel="lightbox['g74829']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=74829&v=0&p=1&img=c_227235.jpg" alt="" border="0"></a></p></div>
<p style="text-align:center"><i>Szent Hiláriusz püspökké szentelése (ábrázolás 14. századi kéziratból)</i></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Fogságomban nem veszítettem el derűmet, mert Isten igéjét nem lehet
bilincsbe verni”</b><i><b> </b></i></span>– í<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>rta Hiláriusz, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">száműzetése</span> ellenére nagy mozgási
szabadságot élvezett. </span></b><b>Fokozatosan megismerte az ottani egyházi
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">helyzetet, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a teológiai</span> problémákat, és belelátott a keleti gondolkodás
sajátosságaiba</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. <b>Látván </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a</span></b> tanításban mutatkozó zavarokat és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tévedéseket</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elhatározta, hogy teljes világossággal írásba foglalja a Szentírásra
vonatkozó igaz katolikus tanítást és a teológiai érveket</b></span>. Már
száműzetésének első hónapjaiban elkezdte írni <i>A Szentháromság</i> című művét (eredeti címe: <i>A hitről az ariánusokkal szemben</i>). „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Kényszerítve
láttam magamat, hogy ügyetlen szavaimmal megvilágítsam ezeket a
kimondhatatlan titkokat, és az emberi nyelv elégtelenségeire bízzam
azokat a misztériumokat, amelyeket tulajdonképpen hitünkbe és lelkünk
tiszteletébe zárva kellene őriznünk.” </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hiláriusz számára a teológia
</b></span>sohasem a puszta tudásvágy kielégítése volt, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindig az élő Isten
megközelítése.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Keleti tartózkodása alatt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyszabású békítő munkába fogott, és
kísérletet tett a 325 óta közzétett hitvallási formulák értelmének
kifejtésére</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Érintkezésbe lépett</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az </b><b>ariánusok</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kal: </b></span>„<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Nem tartottam bűnnek,
hogy társalogjak velük vagy belépjek templomaikba, mindenesetre
anélkül, hogy hitüket elfogadnám, vagy hogy nagyon bizakodnék abban,
hogy együtt dolgoznak velünk a béke helyreállításán.”</b></span></p>
<p>Hiláriusz ott volt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szeleukiai zsinaton is 359-ben</b></span>, de<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem sikerült
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az értelmet diadalra segítenie</span>.</b></span> És<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> éppen ilyen kevés sikerrel járt a
császárral való találkozása Konstantinápolyban, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mert<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a saját </span>földijei
</span>lettek árulói.</b></span> Ez nagy megpróbáltatást jelentett számára. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Végül is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
keleti ariánusok</span> gondoskodtak róla, hogy 359-ben „Kelet <span style="background-color:rgb(249,203,156)">baj</span>keverőjét”
visszaküldjék hazájába. Hiláriusz hazatérve legfőbb feladatának azt
tartotta, hogy az igaz hitet visszaállítsa.</b></span></p>
<p>Sulpicius Severus szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a poitiers-i püspök </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ebben az időben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
kétely és a félelem időszakát</span> élte át.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A száműzetés és az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egyházi </span>
események</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>élesen megvilágították előtte, hogy a teológiai alaptételek
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mennyire tehetetlenek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a császári hatalom túlkapásaival</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>szemben</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A
párizsi zsinaton (361)</b><b> elérte</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a galliai arianizmus két fejének, Arles és
Perigueux püspökének</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kiközösítését, ugyanakkor az volt Hiláriusz
alapelve, hogy azokat a püspököket, akik elismerték <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korábbi </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tévedésük</span>et,
hagyják meg a helyükön</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez volt a gall egyház szerencséje. </b></span>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az egész
világnak </b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>be kellett látnia –</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>írja Sulpicius Severus –,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hogy gall hazánk
Hiláriusz püspök föllépése által szabadult meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szakadást</span>ól.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Életének utolsó éveit Hiláriusz békében töltötte. Ismét a Biblia
tanulmányozásának szentelhette magát, és újra hozzálátott tanító
munkájához</b></span>. A zsoltárokat magyarázta híveinek. A boldogság szombati
nyugalmáról, vagyis<span style="color:rgb(0,0,255)"><b> az örök boldogságról így ír: „Azzal készülünk föl
rá, ha imádkozunk, virrasztunk, sokat olvassuk a Szentírást, ha
böjtölünk, alázatosak vagyunk minden viszontagság ellenére is.” </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hiláriusz 367-ben halt meg püspöki városában, Poitiers-ban. </b></span>A 6.
századi Jeromos-féle martirológium szerint január 13-án temették el.
Rómában a 13. század óta január 14-én ünnepelték, mert vízkereszt
nyolcada elfoglalta 13-át. 1969-ben, miután ez a nap fölszabadult,
emléknapja újra január 13-ra került.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> IX. Piusz avatta egyháztanítóvá
</b></span>1851-ben. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Párma védőszentje, illetve<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a nehezen járni tanuló</span> gyermekeké.</b></span>
Kígyómarás esetén hívják segítségül.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i>Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy Fiad istenségét,
amelyet Szent Hiláriusz püspök rendíthetetlenül védelmezett, kellő módon
megértsük és igaz hittel megvalljuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te
Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></span></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline"><br></span></b></p>
<div id="m_-7073358259128544703DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_-7073358259128544703_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>