<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Kaníziusz Szent Péter jezsuita pap és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. december 21., csütörtök | 9:00</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kaniziusz-szent-peter-jezsuita-pap-es-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kaniziusz-szent-peter-jezsuita-pap-es-egyhaztanito</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g36024']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=36024&v=&img=c_saint_petrus_canisius.jpg" width="279" height="449" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">December
21-e Kaníziusz Szent Péter jezsuita pap és egyháztanító emléknapja.
Harcolt </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a protestantizmus</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> terjedése </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Németország, Ausztria,
Csehország, Morvaország Svájc területén</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és jelentős szerepe volt a
német katolikus egyház újjászervezésében.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kaníziusz
Péter </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">(születési nevén Pieter Kanijs) 1521-ben született a gelderlandi
Nijmegenben (a mai Hollandia területén), tehetős patrícius családban.
Apja akarata<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenére teológiát tanult.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kölnben</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyetemen találkozott
Fáber Péterrel, a Jézus Társasága egyik alapítójával; 22 éves korában
belépett a jezsuita rendbe; ő lett a rend nyolcadik tagja. 1546-ban
szentelték pappá.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><b style="background-color:rgb(255,242,204)">1547-ben Augsburg püspöke meghívta a <span class="gmail-aCOpRe">trienti</span>
zsinatra; ettől kezdve használta nevének latinos változatát (Petrus
Canisius). 1556-tól tizenhárom éven át a felsőnémetországi jezsuita
rendtartomány provinciálisa volt. Németországban szentbeszédeivel és
írásaival küzdött a katolikus hit megerősítéséért és megőrzéséért.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ingolstadt egyetemén</span> teológiát tanított és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az intézmény rektori
feladatait</span> is ellátta. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fribourgban</span> kollégiumot alapított.</b></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Papi tevékenysége igen széleskörű volt:
előadások, írások, prédikációk, az ifjúság nevelése, egyházpolitika – a
munkaterületek állandóan változtak és átfedték egymást életében. 1590-ig
jelentős szónoki tevékenységet folytatott. Rendkívüli összeszedettség
és nagy szorgalom jellemezte</span></b>.</p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bécsben </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">először csak tíz hívőnek kezdett
</span>prédikálni; később már a város egyik templomába sem fértek be
hallgatói, még a Szent István-dómot is szinte szétfeszítette a tömeg.
Amikor Regensburgban prédikált, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Dél-Németország </span>püspökei a lába előtt
ültek. Állt a prágai dóm szószékén, előadásokat tartott Krakkóban, majd
ismét Strassburgban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amikor </span>prédikálni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kezdett Augsburgban, nem volt
ötvennél több hallgatója;</span> néhány hónap múlva már kilencszázan tértek
meg.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"></p>
<p style="text-align:justify"><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Számos írása közül katekizmusai a
leghíresebbek. Tanított Jézus valóságos jelenlétéről az
Oltáriszentségben, az átváltozásról, az imádásra való méltóságáról, a
szentmiséről, Krisztus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kereszthalálá</span>ról, a szentáldozás jogosságáról.
Misztikus élményeiről, Jézus Szíve-kinyilatkoztatásáról naplójában
számolt be.</b></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kitűnt szilárd hitével, a pápasághoz és
az Egyházhoz töretlenül hű maradt</span></b>. Számára az Egyház és a kereszténység
nem különböző dolgokat jelentettek, így soha nem érezte, hogy
választania kellene közöttük<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.Ugyanakkor az Egyház <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">akkori </span>gyengeségeit </span>
felismerte és példátlan becsületességgel fordította figyelmét feléjük<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.
Ezek </span>azonban soha nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ingatták meg</span> őt sem az Egyház iránti hitben, sem a
vallásos élet gyakorlataival szemben, legyen szó akár ereklyékről,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>bánatról, zarándoklatokról és a szentek tiszteletéről. Annak
ismerete, hogy ezekkel <span style="background-color:rgb(234,209,220)">oly sokszor visszaéltek</span>, egyszerűen nagyobb
erőfeszítésre ösztönözte, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az elhajlásokat</span> megszüntesse.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szelíden szólt </span></b>az emberekhez, soha nem
használta az eretnekek, eretnekség szavakat, csupán új tanokról, új
tanítókról beszélt. „Sok ember félelme nagyobb a kelleténél, mert emberi
segítséget keres és nem istenit, s az Egyház problémáira is
kétségbeesésben és nem szent bizakodásban keresi a segítséget” – írta
egy levelében.</span></p>
<p style="text-align:justify"></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1597. december 21-én halt meg. 1864-ben
avatta boldoggá IX. Piusz pápa. 1925-ben XI. Pius emelte a szentek és az
egyháztanítók sorába. Holtteste a svájci Fribourgban, a Szent
Mihály-templomban nyugszik</span></b>.</p>
<p style="text-align:justify">Ünnepét 1926-ban vették föl a római naptárba, április 27-re. 1969-ben áthelyezték halála napjára, december 21-re.</p>
<p style="text-align:justify"><em><b><font size="4" style="color:rgb(0,0,255)">Istenünk, ki Szent Péter
áldozópapodat erényekkel és tudással vértezted föl, hogy megvédhesse a
katolikus hitet, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy akik még
keresik az igazságot, mindnyájan rád találjanak, néped pedig hűségesen
kitartson neved megvallásában!</font></b></em></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Forrás: </strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete<br></em>Jezsuita.hu</strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Fotó: Wikimedia Commons</strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>