<div dir="auto"><div>Kedves Gyuszikám!</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Ezt az email-t Király Gyuri indította el, aki a Máltai Szeretetszolgálat vezető munkatársa és az AVE csoport állandó tagja. Valószínűleg ő személyesen is ismeri a bajba jutott anyukát, meg a körülményeit is, mert különben nem adta volna a nevét ehhez a gyűjtéshez. Mindenesetre a pénzt nem a bajba jutott hölgy számlájára kell utalni, hanem egy segítséget nyújtó alapítványnak, aki kellőképpen átvizsgálja a továbbutalást.</div><div dir="auto">Azt javaslom, aki kételkedik bármiben is, hívja fel Király Gyurit és tőle kérjen pontos információkat.</div><div dir="auto">Egyébként teljesen igazatok van, hogy ilyen esetben mindig óvatosnak kell lenni, de nekem garancia volt az is, hogy egy zártkörű levelezőlistán keresztül kaptam ezt a felhívást és hiteles személyek adták a nevüket hozzá.</div><div dir="auto">Szeretettel:</div><div dir="auto">Zoltán<br><br><div class="gmail_quote" dir="auto"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Gy Greschik <<a href="mailto:gy.greschik@teguec.com">gy.greschik@teguec.com</a>> ezt írta (időpont: 2023. nov. 30., Csü 23:29):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Kedves zoltán! (... és Gyuri és Feri?)<br>
<br>
Utánajártatok, hogy az illető „megérdemli-e” a segítséget?<br>
<br>
A kétely azért merült föl bennem, mert a kevéske megadott paraméter pont egy olyan esetet juttatott eszembe, ahol az illetőt pont nem volna szabad segíteni.  Az eset a viszonylag közvetlen ismeretségi körömben történt, úgyhogy a részletekről első kézből vannak információim:<br>
<br>
Egy két gyermekét egyedül nevelő nő vagy 10 éve kibérelt egy lakást.  A fizetéssel néhány hónap után kezdtek gondok lenni... aztán kiderült, hogy a két gyerek egyike már akkor nem is volt gyerek, 18 év fölötti volt, csak a nő gyerekként prezentálta.  A másik még jogilag gyerek volt, 17 éves lehetett talán.  A két gyerek otthonról csak nagyritkán és csak felváltva ment el otthonról, iskolába egyik sem járt, számítógépezéssel és zülléssel töltötték idejüket.  (A szomszéd utólag mesélte, hogy egyszer az anya kiabált a lányával, hogy menjen el abortuszra.  A másik, nagyobbik „gyerek” fiú volt.)<br>
<br>
Minderről a bérbeadó csak néhány év után szerzett tudomást, addigra a nő kifogásai a késlekedő fizetések miatt már kínosak lettek, és a szegény érettségire készülő gyerekek is még mindig érettségire készültek (ez volt a hivatalos történet).<br>
<br>
A bérbeadó közben a szegény, gyerekeit egyedül nevelő nőnek úgy segített, ahogy tudott: tűrte a halmozódó tartozást amíg tűrhette, közben kijárta a nőnek az önkörmányzatnál és a közműveknél amit csak lehetett (akkor még többet lehetett).  A hónapok múltak, és egyszer csak pontot akart a bérbeadó a történet végére tenni.  Felmondott -- emberségesen persze, türelemmel.  De a nő nem ment.  Nem volt hova, mondta, további nehézségekre hivatkozott, de a lakbér csak egyre akadozott, úgyhogy a tulaj kezdte komolyra fordítani a szót.  Egyszer csak ki lett zárva a lakásából.  Mindenféle trükkel próbálkozott, ügyvéd, ez az, és amikor a villanyórájukat le akarta kapcsolni, kiderült, hogy évek óta lopták az áramot annak ellenére, hogy már a kedvükért a tulaj előre fizetős (kártyás) órát is beszereltetett a lakásba (hogy jobban menjen nekik a pénz beosztása).  A villamos művek fel is jelentette a nőt -- szerencséje vo<br>
 lt a tulajnak, hogy valami adminisztratív okból nem ő lett a feljelentett (ma már ő volna az).<br>
<br>
Aztán hosszú küzdelem, rendeteg idő. herce-hurca után végülis kilakoltatás lett a dolgból.  A kilakoltatás hajnalán a nő két „gyerekével” nyomtalanül eltűnt.  A lelakott, lepusztított lakás, sok hónapi behajthatatlan tartozás, feltört villanyóra, stb. maradt a tulaj nyakán -- aki nem is tudott a nő után menni, mert az új lakóhelyéről nem tudott semmit, és a személyi adatai alapján sem tudta megtalálni.  De nem is akarta már, csak örült, hogy megszabadult tőle.  Aztán még néhány hónap és pénz -- a lakás rendbe lett hozva.<br>
<br>
És akkor megjelent valaki nála: az új bérbeadó.  Segítséget kért.  Valahogy kinyomozta a régi lakásukat, és tudni akarta, hogyan sikerült a szegény gyerekeit egyedül nevelő nőtől megszabadulni, mert akkorra már őneki sem volt bebocsátása a saját tulajdonába...<br>
<br>
Mindezek során a nőnek mindvégig rendes állása volt, bár nem keresett sok pénzt, mégis, rendezett állással bírt.<br>
<br>
Aztán az évek múltával a dolog el lett felejtve... majdnem.  Ugyanis a közműtartozás görgött tovább, bírósági ügy, majd behajtás is lett a közművek által hajdan tett feljelenetésből -- és most idén kapta meg a volt bérbeadó a tájékoztató levelet a végrehajtótól, hogy elkezdik majd levonni a nő fizetéséből a törlesztéséket (mert közben az adósság persze nőtt-kamatozott, mindenféle díjak adódtak rá, és a nőt a hatóságnak/végrehajtónak sem volt könnyű utolérnie.  Gondolom, közben más közműlopási adósságok is rakódhattak arra, amiről az ismerősöm közvetlenül tudott.  És talán a gyerekeit most is egyedül neveli.<br>
<br>
A fenti történet nem valószínű, hogy ugyanarról az illetőről szól mint akivel kapcsolatban a segélykérő levél született -- bár ami kevés a levélből kiderül, akár lehetne ő is.<br>
<br>
Küldjünk neki pénzt? <br>
Valaki utána járt, hogy mi a szegény gyerekeit egyedük nevelő történetének a másik oldala, ha esetleg több oldala volna?<br>
<br>
Gy.<br>
<br>
On Thu, 30 Nov 2023, Zoltán Hámory wrote:<br>
<br>
> Date: Thu, 30 Nov 2023 20:24:32 +0100<br>
> From: Zoltán Hámory <<a href="mailto:hamory.zoltan@gmail.com" target="_blank" rel="noreferrer">hamory.zoltan@gmail.com</a>><br>
> Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" rel="noreferrer">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To: <a href="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank" rel="noreferrer">grem@turul.banki.hu</a><br>
> Subject: [Grem] Segítségkérés<br>
> <br>
> "Egyre kevesebb az,<br>
> ami hiányzik<br>
> - de az egyre jobban"<br>
>                        Szepesi Feri<br>
> <br>
> Kedves Lista!<br>
> <br>
> Egy egyedülálló Ávés társunk bajba került, kérjük segítségeteket!<br>
> <br>
> Az anyuka 2015 óta neveli egyedül 2 gyermekét.<br>
> A közös vagyonból a bíróság ítélete alapján semmit sem kapott.<br>
> 2017 óta laknak egy önkormányzati bérlakásban, kedvező bérleti díj mellett.<br>
> A helyi egyházközség aktív tagjai, hittanra, imakörbe járnak,<br>
> cserkészkednek.<br>
> Az anyuka 35 éve dolgozik közalkalmazottként, szülei már nem élnek.<br>
> <br>
> A család anyagi helyzete akkor roppant meg, amikor egy 20 évre visszanyúló,<br>
> az anyuka nevén lévő tartozás "aktiválódott".<br>
> Ennek nyomán 2023. januártól a fizetése 33 %-át letiltják és ez még<br>
> mostantól 10 hónapig így lesz.<br>
> <br>
> A jelenlegi lakbér tartozásuk 170.000 Ft.<br>
> Félnek, hogy az önkormányzat bármely pillanatban felmondhatja a lakásbérleti<br>
> szerződést.<br>
> <br>
> Szeretnénk a társunknak anyagi segítséget nyújtani.<br>
> Jelenleg a Reményt és jövőt Alapítvány számláján az AVE-s befizetések<br>
> összege: 64.000 Ft.<br>
> Ezt az összeget a mai napon átutaljuk a bérbeadó Önkormányzatnak.<br>
> <br>
> Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen segítene társunknak és van is erre anyagi<br>
> lehetősége, adományát az alábbi számlára utalhatja:<br>
> <br>
> <br>
> Reményt és jövőt Alapítvány<br>
> <br>
> Számlaszám: 11704007-22048459<br>
> <br>
> Közleménybe írandó: „AVE”<br>
> <br>
> Nagyon szépen köszönjük!<br>
> <br>
> Király Gyuri<br>
> 20/3206451<br>
> <br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" rel="noreferrer">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div></div></div>